Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-21 / 32. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. в részét derekasan abból a munkából, melynek feladata egy, alapjában talán minden jóra és szépre fogékony gyermeki lélekben az ismere­tek tudásának meggyökereztetése, kötelességér­zet megszilárdítása és átalában a jellem alap­vonásainak a megfelelő nevelő és oktató esz­közök alkalmazásával való gondos fejlesztése. Igen is ez volna a szülő kötelessége. Ab­ban a nemes és felem-elő munkában kellene az iskolához társul szegődnie, melynek célja az ifjúságot értelmes, önálló gondolkodású, jelle- mes, kötelességtudó férfiakká és igaz hazafiakká képezni. Ezért volna szükséges feltétlenül, hogy szülő és iskola között minél sűrűbb legyen az érintkezés, melynek nyomán előállana a biza­lom is. A gyakori ér'ntkezés közben megismerné a szülő az iskola belső életét; a nyert felvilá­gosítások után más szemüvegen át nézné a dolgokat, higgadtabban és elfogulatlanul Ítélné meg a gyermeke ellen felmerülő panaszokat s tőle telhető módon támogatná az iskolát ellen­őrzésével és a-házi fegyelem szigorával min­den alkalommal, midőn az eredménytelenség oka nem annyira a tehetség hiánya, mint a gyermek nem törődömsége. Az iskolával való ez az együttérzés talán még azt a fájdalmat is elviselhetőbbé tenné a szülőre, melyet az okoz- na, ha gyermekét tehetség hiánya miatt a kö­zépiskolából kénytelen volna kivenni és másl pályára adni, mert ez esetben közvetlen meg­figyeléseiből szerezné meggyőződését és gyer­meke tanárainak tanácsait is megnyugvással fogadná. —к —s. fogyrnn. tanár. HÍREK. A király születésnapja. Vasárnap e hó 18-án lett királyunk 77 éves. Az egész ország szeretettel, hű­séggel és tisztelettel veszi körül I. Ferencz József ősz alakját. Nagy ünnepnap a király születésnapja, melyet nemcsak országainak lakói, de a külföld is szívből ünnepel meg. Városunk is kivette részét az ünneplésből. Délelőtt 10 órakor vái ősünk templomaiban ünnepélyes nagy mise volt, melyen az összes hivatalnokok, a városi hatóság teljes számban és a csendőrség vett részt. A miniszter a magyar iparért. A kereskedelem­ügyi miniszter a napokban küldötte szét az iparfejlesz­tési és közszállitásra vonatkozó törvényeket. Egyúttal rendeletet bocsátott ki, melyben szigorúan utasítja az összes alárendelt hivatalokat, hogy jövőre nézve min­den szállításnál és árlejtésnél, sőt a hivatal részére minden beszerzendő tárgyak beszerzésénél különös figyelemmel legyenek a magyar gyártmányokra, ennek ellenőrzése céljából elrendelte a miniszter, hogy a ki­adott munkák, közszállitások és beszerezett tárgyakból külön kimutatás vezetendő. Az új törvény 1907. évi október hó 1-én lép életbe. Gőbölyjárás megálló rakodóhely folyó évi aug. 19- én a közforgalomnak átadatott. Pénzhamisítók. Még mindig folyik a pénzha­misítók ügyében a vizsgálat a legtitokzatosabb módon. Megnehezíti a vizsgálat sikeres vezetését az elfogttak konok tagadása, mindazonáltal egyre újabb és újabb részletek derülnek" ki a bűnszövetkezet titkaiból. A hét folyamán elfogták Zsikla Mihály földbirtokost és házkutatást tartottak özv. Hachbold Mátyásáénál és Brandt Józsefnél. Érdekes, hogy a dánosi ügyből ki­folyólag Szabadkán letartóztatott cigányok egyikénél szintén találtak egy itt gyártott húsz koronást- és az ottani rendőrkapitány (László Géza) már akkor kije­lentette, hogy ez a hamis pénz csak ezen a vidéken i készülhetett, pedig még hire sem volt akkor a bűn­tény helyének. Az eddig eifogottak száma csaknem a 20- at közelíti meg, kik között a pénz értékesítői is benfoglaltatuak. Poruljárt tolvaj. Csipái József bugaczi gazda többizben észrevette, hogy pulykái szemlátomást fogy­nak. Meghagyta tehát feleségének, hogy kettőzött figyelemmel őriztesse azokat — mindhiába. Szomba­ton este azután kihajtotta a pulykákat és nemsokára észrevették a házbeliek, hogy két asszony kukoricá­val csalogatja a baromfiakat. Csipái magához vette a fegyverét és kérdőre vonta az asszonyokat. Erre azután a közelében elrejtett kocsiról egy vasvillával felszerelt alak ugrott elő és megtámadta Csipáit. Azon­ban ö sem várva a támadást fegyverével hasba lőtte, azu­tán kocsira téve jelentkezett, a kecskeméti csendőr­ségnél. Tázlár — Prónaifalva. Megérkezett Tázlái községhez a belügyminiszteri leirat, mely megengedte hogy a község nevét Prónaifalvára változtassa. Nagy tűz dühöngött e hó 8-án éjjel Jászszent- I lászlón, mely Hideg János épülőfélben levő házának tetőzetét nagyrészben elpusztította. Csupán Mészáros Henrik építési vállalkozó, Fábián László, Pelróczy Kálmán és Tarjányi József emberfölötti fáradozásának köszönhető, hogy a tűz, mely valószínűleg villámcsa­pástól keletkezett, nagyobb kárt nem okozott. — E hó 9-én pedig Daka György csólyosi lakos tanyája égett le ed<üg ki nem derített okból. A Hír. Ezen a címen uj politikai napilap indul Budapesten, amelynek első száma augusztus 28-án jelenik meg. A Hir reggeli lap. Budapesten hajnalban jelenik meg és az első reggeli vonatokkal indul vi- dukre. Szerkeszti Braun Sándor, kiadja a Nap újság- vállalat. Programmja: 184á. Harc Ausztria ellen. Harc a 67-es politika ellen intézményeiben, embereiben, céljaiban, eszközeiben egyaránt. Magyar hadsereg. Külön vám. Nemzeti bank. Magyar műveltség. Általá­nos titkos választói jog. Zsurnalisztikái eszközei, forrásai e legfényesebbek. Munkatársai a magyar új­ságírás kiválóságai. A Hir színre, formára, tartalomra egészen uj. Híven fog benne tükröződni a magyar közönség érzelemvilága. A Hir remek nyomdái kiállí­tásban reggelen к ipt 15—24 oldal terjedelemben a legolcsóbb is. Mesésen olcsó! Egy szám ára Buda­pesten és a vidéken 2 krajcár (4 fidér), tehát 3 krajcárral olcsóbb az összes többi reggeli lapoknál. Előfizetési ára egész évre 8 frt (16 kor.), félévre 4 frt (8 kor.), negyedévre 2 frt (4 kor.),' egy hónapra 70 krajcár (1 kor. 30 fii!.) Mutatványszámokat egyszerű levelező-lapon történő kívánságra az augusztus 28-án megjelenő első számtól kezdve rögtön küld A Hir kiadóhivatala Budapest, Rőkk Pzilárd-utca 9. szám. PUBLIK ACZIÓ. Az 1907-8 évi fegyveradó kivetési lajstrom a pénziigyigazgitóságiól leérkezett, az mától számított 8 napon közvetlenül az adójegzzői hivatalban köz­szemlére kivan téve, bárki által megtekinthető s el­lene a kifogások megtehetők. Feihivatnak mindazok akik az alsó szénáskert­ben csősznek f. é. oki. 2ő-ára vá 11 a 1 к оzni szándékoz­nak, hogy e hét folyamán a rendőr kapitányságnál jelentkezzenek. Veszett kutyák kóborlása miatt az állategészség­ügyi törvény rendelkezése alapján 40 napig vagyis f. hó 17-ig bezárólag ebzárlat rendeltetett el. Miután folyó hő 15-én a város területén ismételten veszett kutya kóborolt és embert is mart meg, ezeken'a váios bel- és külterületén lévő kutyáknak újabb 40 napig, vagyis szeptember 24-ig bezárólag leendő megkötése vagy szájkosárral való ellátása ezennel elrendeltetik azzal, hogy az ebzárlat tartama alatt szabadon lévő kutyák irgalmatlanul kiirtatnak s ezenkívül a kiirtott kutyák tulajdonosai állategészségügyi kihágásért még szigorúan bűntetteim is fognak. A kir. járásbíróság a részére szükséges fűtő­anyag szaditására szép. 4-én árlejtést tart. Feltételek a járásbíróságnál megtudhatók. Az autonomiri (önkormányzati) képviselőt válasz­tók névjegyzéke elkészült s az iskola egyik termében ki van téve megtekintés végett, akik a névjegyzékből esetleg kimaradtak vol.ia, azok felszólamlással vihetnek az adószedői hivatalban az összeíró bizottságnál. Szavazó minden 24 évet betöltött büntetlen előéletű férfiú. A választás folyó hó 25-én fog megejtetni az iskola egyik termében. Darányi János korcsmáros Kossuth-utcai házánál egy bolthelyiség lakással azonnal kiadó. — Tudatja továobá, hogy 6 szobából, 2 konyhából, és mellék­helyiségekből álló lakás van fenti házánál szeptember 15-től kezdve kiadó. Kohn Sándorné Kémeri Gyula átellenében levő lakóháza, továbbá a Hollender József-féle ház eladó. Ért. Weisz Ignáccal piactéri üzletében, hova egy min­denest havi fizetéssel felfogad és mákot vesz nagyobb mennyiségben. Szecsödi István fia magyar teheneit, lováig Szent István napja. Minden esztendőben az ország megannyi részéből elzarándokol a kegyeletes magyarság a fővárosba, hogy illő kegyelettel adózzék első apostoli királya emlékezetének. Hogy ki volt és mije volt a magyar nép­nek Szent István király, misem bizonyítja éke­sebben, minthogy neve, emléke évezred után sem veszett el a feledés homályában, sőt gló- riás alakja, dicső neve az idők folyamán egyre nagyobb és csodásabb körvonalakban bontako­zik ki előttünk. Érdemei óriásiak voltak. Első sorban is — hogy tovább ne menjünk —- a nomád életet folytató pogány magyarság alatta, illetve általa vette fel a kereszténységet, azt a hitvallást, mely az egész világon hirdeti a felebaráti, a testvéri szeretetet, az egyetértést, a türelmet és a békét. István fejedelem bölcs körültekintéssel csak­hamar belátta, hogy a pogány magyarság egy­kettőre szétszóródik, ha nem hagyja abba no­mád életét. Éles elméje tisztában volt azzal, ho^y csak a nyugati civilizáció, általában a. keresztény Ilit felvétele és célravezető eszköz népének széjjelszóródása meggátiására. Ezért áttért a keresztény vallásra és ki­rállyá koronáztatta magát. Ezután egész or­szágában irtó hadjáratot folytatott a pogányság ellen. Nehéz és küzdelmes munka volt ez, de kitartással és türelemmel győzedelmeskedett az ellenszegülőkön. Szóval alatta lett kereszténnyé a magyarság és a keresztény Magyarország fej­lődött, erősödött és virágzásnak indult. Szent István király iskolákat létesített, kül­földi tudós féríiakat telepitett le az országban, akik azután a művelődés termékeny magvait hintették el a nép között. A vallásos nevelés szelidebbé tette az eddigi vad, fékezhetetlen magyarokat. Így több gondot fordíthattak az ország megerősítésére, nagygyá Etelére Ha most évszázadok után visszapillantunk hazánk eseményekben gazdag és változatos múltjára, látni fogjuk, hogy számtalan esetben veszedelmes és komolyabb baj fenyegetett ben­nünket, de mindannyiszor elhárítottuk fejünk felől az ott leselkedő veszedelmet. Vitézségünk, barátságunk és Istenben való dönthetetlen hi-, tünk mindenkor csodákat müveit. Keresztény vallás és az ehhez való csodás ragaszkodásunk volt az, mely megóvott bennünket száz meg száz veszélytől. A kegyeletes magyarság tehát nem felejt­het, nem felejtheti első aposto'i királya emlé­két, nem felejtheti azt a Szent Jobbot, melyet még manapság is őriznek s amely annyi jót, annyi hasznosat és értékeset teremtett. Zarándokoljunk el tehát e szent napon e szent király Jobbjához s kegyeletünk igaz adó­ját rójjuk le előtte. Szent Istvánnak köszönhet­jük, hogy ezer év után is fennáll Magyarország, Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy átküzdöttük magunkat annyi balszerencsén és oly sok vi­szályon át. Hány nagy nemzet tűnt el, semmisült meg a messzi múltakban, mig mi kis nemzet meg­küzdöttünk vésszel, viharral, nem rettegtük so­ha a számra nézve jóvalta tu'nyomó had­erőt. Részünkön tnind'g ott volt a szívós kitar­tás, a tántoríthatatlan bátorság és megalkuvást nem ismerő hit. H. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents