Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-21 / 32. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. k< csijait, gazd. eszközeit Berki Antal felsőszállási tanyáján eladja. Ért. a helyszínen. Orbán D. József III. kerületi Kupá' Lászlóné szomszédságában levő uj lakóházát melléképületekkel és kerttel azooal haszonbérbe kiadja. Ért. a helyszínen. A Zseny Mór-féle keit egészben vagy 400 öles részletekben eladó, Ért. Zseny István úrral, kinek egy hintója és egy 15 soros vetőgépje van eladó. Kriszháber Lajos cefrének való szilvát a leg­magasabb áron vesz. C s a r n о к. Az első napok. (Folytatás és vége.) — Igenis tudom, az a katona kötelessége, hogy ne köszönjön a kapitány urnák. Komorovcsák kapitány urat egyszerre elöntötte az epe. jobbkezével mérgesen sodorintott egyet baju­szán, balkezével kardját verte a padlóhoz, miközben kegyetlen káromkodásra fakadt. — Micsoda bagázs ez? Micsoda ostoba nép? És én ezekből neveljek jó katonákat? Ilyen emberek­kel menjek én az eltenség elé ? Őrmester próbálja meg, vegye munkába őket. Dolgozzon velük éjjel-nappal, hátha tud belőlük valamit faragni. Nektek pedig csak annyit mondok, hogy négy hét múlva újra visszajövök és ha még akkor is ily szamarak maradtok, valameny- nyiteket kikötetlek. Ezzel ott hagyta a regrutákat. Szavát megtartotta, feléjük se nézett négy hétig. Őrmester ur Sólyom egész komolyan hozzáfogott a regruták kiképzéséhez. Munkájában az altisztek s az öreg katonák segédkeztek. Kora reggeltől késő estig állni meg járni tanultak. Mert a katona állni is, járni is újra tanul. Olyan állással és járással, amilyen a közönséges emberé, nem lehet megverni az ellenséget. Ahhoz parádé-mars szükséges, Mi a parádé-mars? Ezt nem lehet csak úgy könnyen megmagyarázni. Felemeled a lábad a földről olyan magasra, mintha kádba akarnál lépni, aztán kinyújtva lecsapod a földre, olyan erővel, hogy a kavicsok felrepüljenek talpad alól a kaszárnya tetejére. Ezt cselekedő minden lépésnél, mert ez a parádé-mars. Vigyázz azonban, hogy a föld megremegjen lábad alatt, a kavicsok kopogjanak a kaszárnya tetején, mert ha nem, úgy rossz a parádé­mars, s őrmester Sólyom leszedi rólad a keresztvizet is. Azzal, hogy a lábad feltörik, vagy eltörik, ne törődj semmit. Ott van az ezredorvos úr, helyrehozza az, ha bajod történik. Mint ahogy helyre hozta a két első beteget is. Az egyik beteg egy kereskedőlegény, a másik Vári Szabó János volt. Azt láz gyötörte, ennek lábát törte fe 1 a bakancs. Egy reggel mindkettő az ezred­orvos elé ment. Kevés szavú, goromba beszédű öreg ember az ezredorvos. Nagyon tudományos lehet, mert egészen kopasz a koponyája. A két legényt először cudarul összeszidía, hogy milyen nyomorult, satnya népség, aztán megkérdezte a kereskedőlegényt? — Mi bajod? — Alássan jelentem lázam van. — No az nem baj! Most rögtön takarodj a századhoz, huzz a lábadra könnyű bakancsot s egy álló hétig le ne vesd! — Hát neked mi bajod ? — kérdezte Vári Szabó Jánost. — Regemencz ároz orvos urnák jelentem alásan a lábam fáj. Feltörte a bakancs, valami flastrom kéne rá. — No ez se nagy baj. Ne félj, nem halsz bele. Itt van két khininpor. Az egyiket itt mindjárt vedd be, a másikat meg éhomra lefekvés előtt. A két legény csodálkozva összenézett. Ezt észre­vette az orvos ur s Vári Szabó Jánosnak rögtön be kellett vennie a khininport. Átkozott keserű lehetett mert egészen eltorzult az arca tőle. Nem volt pedig min csodálkozniok. Mindenki tudta az ezredben, hogy az öreg doktornak csak két orvossága van: a kbinin, meg a könnyű bakancs. S azt is tudta mindenki, hogy ezt a kettőt rendesee el szokta cserélni. Szándékosan tévesztette-e össze, vagy sem, annak csak ő volna a megmondhatója, Az azon­ban bizonyos, hogy rendkívül nagyra volt a tudomá­nyával. Hogy azonban az ezrednél egészen más vélemény­nyel voltak felőle, azt legjobban bizónyitja az, hogy egészen természetesnek találta mindenki, mikor két év múlva megbukott a törzsorvosi vizsgán. Az öreg ur pedig ezen végkép elkeseredett. Először leszamarazta a vizsgálóbizottság tagjait, azután ledobta magáról az uniformist, kardját a földhöz csapta s beadta lemon­dását. Feléje se nézett többet az ezrednek, nem bácsú- zott még el a kapuféltától se. Most valahol a vidéket boldogítja a praxisával. TERMÉSKŐ. V2 waggon terméskő jutányos áron eladó. Hol? Megmondja a kiadóhivatal. Közönség köréből. Hol vannak az öntöző kocsik? A kutyanapok ugyancsak hűek maradnak a ha­gyományokhoz, az emberek mindennap elmondják azt a meggyőződésszerű mondatot: hogy ilyen meleg mint ma, még egyszer sem volt az idén. Különösen itt városunkban ahol a melegen kívül a megmérhetetlen mennyiségű nagy por is tűrhetetlenné teszi az utcán való járást-kelést. Biz az, akinek nem épen muszáj, nem is igen megy ki az u'cára, ha kimegy is, csak úgy lopva oson végig a házak mentén, keresve az árnyékot. Hát nem is csoda, ha az öntöző kocsisok­nak nincs valami nagy kedvük ilyenkor kocsira ülni. Pedig az öntözésnek talán még is ebben a nagy melegben volna a legnagyobb értelme. Ha rendszert keresőink a városi dolgokban, akkor Így is kellene lenni, csakhogy nem merünk rendszert köveieini, mert még utóbb kegyellenséggel vádolnának meg bennün­ket. A városi székházban hüsiiiö illetékes tényezőket bizonyára a szent humanizmus vezeti abban, hogy ebben a ku ya melegben nem kergetik ki a forró po­ros utcákra az öntöző kocsisokat. No mert van érzékük a humanizmus iránt és vájjon ki meri ezt bűnül I felróni! K. J. KÉNYELMES úri lakás 3 szoba, konyha, éléskamra, —---------------—------— külön mosókonyha és égyéb melléképülettel augusztus 24-től kiadó. Értekezhetni lehet HAJNAL JÓZSEF szabó üzletében. 3-3 Egy bolti helyiség kiadó 1907. nov. hó 1-től. Értekezhetni RÓTH PÉTER háztulajdonossal. 2—3 Két kisebb szobát esetleg egy nagyot éléskamrával és íás­kamrával Dömötörre keres Pollák Izidor (Tóth Lajos-téle ház) a villanygyár mellett. (3^ É R T E S I T E S. Van szerencsém a n. é. közönség és üzletbarátaim szives tudomására hozni, hogy én HAJNAL FERENCZ a volt „PRESSBURGER és HAJNAL cégnek e hó 1-je óta nem vagyok beltagja, hanem HAJNAL LAJOS helybeli cég- tulajdonossal társultam (Fő-utca özv. Stern Józsefné házában) ahol mint ed­dig is, tehát ezután is egjütíes erőve fogjuk az igen tisztelt megrendelőink érdekeit jutányos árban, pontosan és lelkiismeretesen szolgálni. Elvállalunk minden a villamosság körébe tartozó munkálatokat úgymint világítás, erő­átvitel, égőtestek, csillárok, villám­hárítók, csengők, orvosi műszerek stb. szállítását és szerelését, úgy a géptechnikához, mechanikához és az épület- és mülakatos ipar körébe tar­tozó mindennemű munkálatokat, teljes vízvezetékek berendezését, akár mo­torikus erővel, vagy csak egyszerű kézi szivattyúk vízszolgáltatásával. Ál­landó nagy raktárt tartunk a világhírű „HOFHERR és SCHRANTZ“-féle min­dennemű gazdasági gépekből, melyeket kedvező részletfizetésre is minden ár­emelés nélkül árusítunk, valamint ke­rékpárokat és varrógépeket is, e fent nevezett iparágak bármelyikéhez tartozó javításokat olcsón, pontosan és gyorsan készítünk költségvetésekkel díjmentesen és szívesen szolgálunk. Vidéki meghívásra saját költségünkön odautazunk és felvilágosítással szolgá­lunk. Kérjük a n. é. közönség szives pártfogását. HAJNAL TESTVEREK. KISKUNHALASON. 2—5 Hirdetések jutányos árban tel vétetnek kiadóhivatalunk ban. HORVAT GYULA KÖNYVNYOnMJfl. KÖNYVKÖTÉSZETE ÉS PAPIRKERESKEDÉSE — KISKUNHALASON. = KÉSZÍTI A LEGSZEBB ÉS A LEQHObERNEBB NíOnTATVÁNTOKAT LEGJGTÁNYOSABB ÁGIKON. NAGT GÁLASZTÉK NÉVJEGYEK-, nEGfllVÓK-, ELJEGYZÉSI ÉS ESKETÉSI KÁRTYÁKBAN = ‘ v; T' WVvv Щ "v' v v;. ' F'W V »'V; vV V TOVÁBBÁ RAKTÁRON TART fllNDENNEflLI IRODAI ÉS GÉPLEGÉLPAPIROKAT, IRODAI- ÉS ISKOLA- SZEREKET ÉS DÍSZDOBOZÉ LEVÉLPAPÍROKAT. ELVÁLLAL niNDENNEníj KÖNYVKÖTÉSZETI miN- KÁT V П. HIVATALOS ÉS ISKOLAKÖTÉST ÚGYSZINTÉN níNDENNEníi DISZöGNKÁKAT IS. в Legjobb cigaretta hüvely a „Delikát is KAPHATÓ HORVÁT GYULA könyv­kereskedésében KISKUNHALASON. KOSSUTH-UTCZA. ............ ................

Next

/
Thumbnails
Contents