Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-08-21 / 32. szám
Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. augusztus 21 IV. évfolyam. — 32. szám. ÚJSÁG. KÖZGAZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Réziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos II о г у át G у u 1 a. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egéaf. évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Nem mindenben lehet válogatni. и. Sok a panasz a középiskolára, nevezetesen a gimnáziumra. Л középiskola mai szervezetében nem életrevaló intézmény, mert nem tanít hasznos ismeretekre, hanem teletömi a tanuló fejét elavult dolgokkal. Miu‘án bajos volna eldönteni, hogy ■melyik tárgyat lehetne mellőzni a középiskolai ■fanterv anyagából, anélkül, hogy valamelyik la:.tárgy elejtésével az általános műveltség éret ‘keit ne kockáztatnék, továbbá nem akarván fejtegetni már e lapban is megjelent nem ke- vesbbé fontos okit a mai sak sikertelen taníttatásnak, egy más szembetűnően jelentkező okra irányítom a szives olvasó, főleg az érdeklő.lő szülőknek figyelmét a je'en alkalommal. Tudnunk kell ugyanis, hogy a sokat hangoztatott túlterhelés úgy a hivatalos körök nézete, valamint azok nézete szerint is a kik e kérdést tárgya'táк több tényezőre vezethető vissza. Származik pedig főleg az iskolán kivid álló külső körülményekből, a társadalom melleit a család cs iskola egymáshoz való . viszonyából. Egyik nem csekély ok ugyanis, a mely m att egyesek főleg némely íárgyakbán feltűnő kedvetlenséget s nemtörődömséget mutatnak, a közvélemény egy részének mostani felfogásában rejlik. Ha megkérdezzük- tanítványainkat, hogy miért mutatnak bizonyos tárgyakban oly csekély érdeklődést, pedig más tárgyakból megmulatják, hogy birják a munkát s tehetségteleneknek sem mondhatók, elég sokszor azt válaszolják, hogy ők csak azt tanulják szívesen, a mire az életben szükségük lesz. Mérnök leszek, mondja az egyik, s a latinra és a görögre semnii szükségem sem lesz. Az ügyvédi pályára volna kedvem, jelenti ki a másik,'sem a számtannak, sem a természet- tannak, de még a természetrajznak sem veszem majd hasznát. Belőlem iparos vagy^ kereskedő lesz adja tudtunkra a harmadik. Bár csak több kézi - ügyességre tehetnék szert, s bővebben megtanulhatnám a földrajzot a természetrajzot s a vegytant. Milyen kellemetlen nekem a többi tárgy, valósággal ólomsúlyként nehezedik rám. Ilyeneket és hasonlókat hallhatunk a* tanulóktól, persze mert ezt hallják környezetükben a szüleiktől, a rokonaiktól, az ismerőseiktől. Mintha bizony tudnák, hogy mi lesz belőlük. Ugyan hányból lesz az, a miié gondol, vagy a mi lenni szeretne? De meg a középiskola nem is szakpályára készít. Két dolgot akarunk mi a középiskolában elérni. Az egyik, hogy tanítványaink megismerjék a vi’ágot, a melyben élünk, a másik pedig, hogy megismerjék az embert testestül-Ielkestiil. Társadalmunkban még mindig nincs kellő érzék a művelődés fontos kérdései iránt s nem tudja eléggé megbecsülni azt a nemzet jövőjére kiható munkát, a mit az iskola a művelődés terén végez; társadalom és iskola egymásra nézve idegenek s nincs meg közöttük az a kapcsolat, melyben bizonyos hatások kicserélődnének. Ez pedig lehangoló a még annál, lelkesebb, hivatásáért hevülő tanárra is, mert eszményi célok felé törekvésében akárhányszor szárnyát szegi és munkáját lelketlen alakisággá, robotolássá sorvasztja. És éppen igy magára áll az iskola a családdal szemben is, szintén nem tő'e függő okok miatt. Nincs bizalommal a szülő az iskola iránt. A bizalom helyét elfoglalja nála a félreértés, az elfogultság, sőt ellenséges indulat az odaadó fáradozással szemben, valahányszor a tanár hibáján kívül az eredmény nem felel meg a várakozásnak, ha az iskola elégületienségét a szokott alakban kénytelen tudtára adni a kötelességeiről megfeledkező vagy tehetségtelen tanuló szüleinek. Ellenkezőleg, a szülőnek ki Kellene vennie A KISKUNHALASI ÚJSÁG TARCZÁJA Totyogó tisztelendő ur. á Trandafir tiszte kiütő elérte az egyház által élőirt .vczeklésnek ezen fokozatát. Ö nem tehetett úgy mint más, hogy egyik napon megérkezzék, másikon ott nuradjOn s a harmadikon tovább al jon. Jobban tudta, m.nnyire nem szereti a főesperes, semhogy más faluba való áthelyezésének -még csak gondolatára is juthatott volna. Pedig eklézsia nélkül nem maradhat. A pap plébánia nélkül: kerék — szekér nélkül; járom — ökör nélkül, sapka — karó tetején. Feltette tehát magában, hogy úgy veszi a dolgot, a mint van, kényszerhelyzetből erényt csinál s megmarad szívesen Koldusfálván. Legalább volt eklézsiája : senki sem mondhatta, hogy számfeletti pap. S valóban, illőbb papot külöinb faluhoz még varázsigével sem lehetett volna találni. A papnak tarisznyája éppen olyan volt, mint a hívek magtára. Egy dolgot azonban megérteit a tisztelendő ur mindjárt kezdetben : ez az. hogy Csutakfalván mégis csak jobb volt, mint Koldusfálván. Az embereknek még csak volt valamijük, s a hol van, onnan vehetsz. Dj Koldusfalván minden kilincs fából volt. A tisztelendő aztán igy következett: a pap elvégzi a község ügyeit, a község meg gondoskodjék^ pap tarisznyájáról. Sok idő nem telt bele, s a tisztelendő ur aira a meggyőződésre jutott, hogy végtére is nem voltak esztelenek azok, kik torokat, lakodalmakat kezdeményeztek. Üdvös dolog az — mondogatá — ha az emberek összegyűlnek egymást vigasztalni, együtt mulatni. Maga. a Megváltó kezdeményezte az ur vacsorával, meg a kánai lakomával, Most már úgy gondolkozott Trandafir tisztelendő ur, Koldusfalván azonban sem torok, sem lakodalmak nem voltak szokásban. Egyet tudok ! -■ mondd végre a tisztelendő — Szegény faluban a pap még csak kalászt sem gyűjthet. A inig a ko'dtis falviak resteskednek addig mindig szegények lesznek, nekem meg felkopik az állam! Feltette tehát magában, hogy derék, munkás embereket farag híveiből. Munkás ember: követ eszik, sajtot sajtói pocsolyából, búzát arat bürök helyett. , * Aztán — végzé a pap — jó takarmány mellet — tejet ad a tehén! így mondotta, s munkához is látott. Olyan ember, kinek nincs mit ennie, mit bajlódik a mások bajaival?! Most nem cse’ekszik helyesen a tisztelendő! Vak nem segíthet sántán; éhezők mii] intézik a falu baját; ha kecskére j bízzák a káposztát, kevés ju'hat abból a gazdának. Igen, de Trandafir tisztelendő kemény fejti legény; a hova elindul — megérkezik, vagy meghal útközben. Tisztelendő Tarandafir mindjárt az első vasárnapon szent beszédet tartott a nagy számmal összegyűlt híveknek, kik mindnyájan az uj papot kívánták látni. A mások javát előmozdítani emberre nézve nincs nagyobb elégtétel, mint mikor látja, hogy szavai nem hangzanak el a pusztában, hanem gyökereket vernek. Ä jó gondolat gyarapodik, ha sokan szívlelik meg — s ki ilyennel bir s becsüli azt, örvend, ha világgá útrakelni látta. Trandafir tisztelendő igen boldog volt azon a napon. Solia olyan áhitatta! nem halgatták beszédét, mint ez alkalommal. Mintha az emberek olyasmit haliotttak volna, a mit már tudtak, de nem jól s szavait annyi szorrjjjal szívták be, mintha lelkét is ki akarták volna venni, — hogy annál könnyebben szedhessék ki belőle . az^ oktatást. Azon napon épen a tékozló fiúról Szóló cván- geliumot olvasta. Trandafir tisztelendő kimutatta-, hogy az Ur, az emberi nem iránti véghetet'en szeleteiében' az embert boldogságra teremtette. Meg lévén teremtve az ember, Isten azt akarja, hogy ez életnek minden tiszta élvezetében részesüljön, mert csak igy szeretheti az életet, csak igy tehet jót e földön. Az az ember, ki a maga hibájából, vagy más.kői ü «lények következtében csak keserűségét és bajait érzi e világnak, iiein1 szere heti az élefet, és nem szerethetvén azt, az Istennek I ezen nagy ajándékát vétkes módon nézi le. (Folytatjuk.) TT \щЫ Étorszf i (ill vaMÍ tUMléliSÓV abban betegség. Mert a tengeri sósborszesz legcsodásabb háziszer, használhatja ifjú és öreg he- dörzsölésre, borogatásra, szemviznek, torok- és szájvíznek, fájós fogra, fejfájás,, csuz és köszvény ellen, szépítő, erősítő szernek. Belsőleg 10—20 cseppenként. Egy nagy,üveg ára 2-40 kor., közép- üveg 1 kor., próbaüveg 24 fill., 3 nagy, 6 közép, vagy 30 próbaüveg díjmentesen szállittatik. Több ezer elismerő levél. Főraktára készítőnél: CZURDA VILMOS gyógyszerésznél Kiskunhalas. Pestm. Óvakodjunk utánzatoktól; csakis Czurda-féle valódi. Kapható Bpcstcn Tőrük józsefn ét ésm in den gyógyszertárban. • :- Postai szétküldés naponta
