Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-17 / 16. szám
III. évfolyam. — 16. szám Megjelenik minden kedden Kiskunhalas, 1906. április hó 15. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidékre egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Nagy-szerda, zöld-csütörtök, nagy-péntek, Krisztus föltámadása, húsvéti piros tojás, húsvéti bárány, öntözgetés —- megannyi szent sugár a szívből, megannyi mutató kéz a lélek számára, hogy merre van az ut az égbe ! És ha a hivő muzulmán legalább egyszer életében Mekkába zarándokol, miért ne tennénk mi legalább egyszer az évben egy utat az égbe, mikor az sokkal közelebb fekszik hozzánk? Ki se kell mennünk, itt van a szobánkban, körülöttünk, csak nézzünk szerető szívvel szeretettjeink szemébe, ha nem látjuk-e meg benne a Krisztus feltámadásáról szóló magasztos allegóriát, kínszenvedéseivel, megdicsőülésével ? Minden családi körben külön-külön ismétlődik ez a fönséges iidvösségi kép ; mindegyik külön-külön viszi az élet súlyos keresztfáját a megváltás Golgothájára, mindegyik homloka töviskoronával van körülfoglalva, a Kaifások sem hiányzanak, valamint azok sem, a kik az epedő ajkakat ecettel áztatják, hányszor nem fohászkodik föl : „Istenem, Istenem, miért hagytál engem !“ és mindannyiszor feltámasztja őt halottjaiból a szereltjei iránti szeretet és a küz- ködésben edződő magasztos iidvösségi hit; és a küzdelem utáni pihenés, a hü nő a férjtől, a hü férj a nőtől támogatva és a hü szeretők végre egymásban önönmagukat megtalálva, igazi húsvéti ünnepek és a kedves gyermekek igazi húsvéti báránykák, igazi engesztelő áldozatok, melyektől a lélek megtisztul és a szív megerősödik és igazi húsvéti tojások, az ismeretlen piros-pozsgás jelképei — óh, szép magasztos ünnep a husvét, mikor a szív a benne rejlő magasztos igazságokat maga is átérezte, maga is átélte. fi „KISIWNMLflSI tlJS/tö" Tfípjfl. Dal az üdvösségről. Ifjúságom hajnal álma Bűvölt lelkem elé téged, Az ringatta legelőször Ismeretlen, édes képed. Éreztem, hogy évek múltán Megtalállak messze, messze S engem méltatsz ezrek közül Boldogító szerelmedre. Elbolyongtam. Zord utómban Fagy dermesztett, tüske tépett: Úgy kerestem küzdve, fázva Az álmodott üdvösséget. S bár csüggedtem, nőtt hatalma Az epedő, szomjas vágynak S azt súgta egy titkos sejtés: Valamikor megtalállak. S évek múltán rád akadtam Beteg szívvel, kimerültén S hogy szemedbe tekintettem, Már e földön üdvözöltem. És évről-évre közelebbre ereszkedik alá az ég a földre; nem olyan régi még annak az ideje, mikor azt hitték az emberek, hogy az a kék boltozat fenn a magasban az ég és azontúl kezdődik az isten országa, ott laknak az angyalok és oda szállnak fel a meghaltak lelkei ; — most mindnyájan tudjuk, hogy ugyanaz az ég, ami fejünk fölött boltozódik, körülöt- türiK is van, minden lélekzetvétellel egy kis eget szivünk be és annál fogva az Isten országának is a szivünkben kell lenni és a léleknek nem szükséges az égbe szállni, mert testestül-lelkestül már is az égben vagyunk és az angyalokat is magunkban kell elszállásol- tatnunk, különben nincsen is hová lenniük, pedig mi volna a föld angyalok nélkül — óh, szép ünnep a húsvéti ünnep, szinte érezni, az angyalok mint zengik a megváltás himnuszait — a szivekben. Mert isten feltámadt! Egén, földön, hegyen, völgyön minden napsugár, zengő kis madár azt a boldogító igét hirdeti, hogy a szeretet minden évben újra éled, mikor a föld keble megdobban, ugyanakkor az emberi lélekben is minden évben féltőm; 1 újra a szeretet Istene és miként ott ezer meg ezer növény, úgy itt ezer meg ezer érzés fakad a szeretet lehelétől, ezer meg ezer nemes elhatározás kívánkozik a napvilágra, Így köti össze az összes világmindenséget, az anyagot és szellemet, a testeket és lelkeket ugyanazon egy szeretet magasztos köteléke s ezen kötelék bűbájos csokra a feltámadás szép ünnepe: a husvét, a tavaszi napjával, enyhe szellőivel, madárdallal, bimbó-nyiló bubájával és öreg és ifjú, nagy és kicsi az összes mindenségben egybeolvadva szerétéiben, egymással vetekednek kölcsönösen kitüntetni a szeretetben való egybeoldást a hétköznapi gondok széjjolfoszlottak, mint a koÉreztem, hogy százszor boldog, Ki ott lehet közeledbe’ S ezerszer is meg van áldva, Kit te méltatsz szerelmedre. S mégis, midőn boldogító, Gazdag szived nekem adtad, Hulló könnyem záporával Csititgattam a fájdalmat. S midőn édes ajkaddal ^ Szomjas ajkamat lezártad, Mintha búcsúja lett volna Az álmodott boldogságnak. Mintha attól féltem volna, Hogy egymásra rátalálva Üldözni fog mindhalálig A betelt vágy régi átka ... Sz. E Egy boldog év álma. — A „Kiskunhalasi Újság“ eredeti tárcája. — (Vége.) Fölemelve a padlóról, a pamlagra helyeztem el s utasítottam a szobalányát, hogy menjen be úrnőjéhez és ápolja. Azzal egyik szállóba költözve át, két mór felhők a téli égről, a derült jókedv mosolyog a szemekből, mint a tavaszi nap az égen; az édes anya himes tojásokat fest a gyermekek számára, az apa is megkísérli újra ha nem felejtette-e még el a régi mesterséget, cifra figurákkal díszíteni a piros tojásokat, de bizony még nem felejtette el, kivált ha fia vagy a leánya is segít neki benne; azután következik a tojásosztogatás, jut belőle minden jóbarátnak, azután az öntözgetés, a véráldozás fenmaradt régi emléke, még abból az időből, mikor az emberek nem csupán a szivekben, hanem forrásoknál, berkekben oltárokat állítottak fel az isteneknek, igy szövődik össze múlt és jelen, pogány hit és tiszta erkölcs és változik át a babona szeretetté a feltámadási hit által, a feltámadás napján, a gyönyörű szép husvét ünnepén, mely hogy minden olvasónknak, jóbarátunknak boldogságot, jókedvet szerezzen, tiszta szívből kívánjuk! —. Húsvéti szokások. Irta: C. E. A feltámadás ünnepéhez sok vallásos szertartás és népszokás fűződik. A husvét kezdettől fogva egyike a kereszténység legnagyobb ünnepeinek. Az ekkori szertartások központja a föltámadási körmenet. A régi keresztények husvét napján azzal köszöntötték egymást : Krisztus föltámadott! A keleti egyházban még most is megva.i ez a szokás, inig katholikusoknál az öröm jelszavát az alleiuja képezi. Ez a héber szó azt jelenti: Magasztaljátok az urat! A régi héber templomi zenében és zsoltárok elején és végén foglal helyet ; innét vették át a keresztény egyházi énekekbe. A husvét reggelén szokásos bárány, sonka, kalács, színes tojás és egyéb eledelek megszentelésének jelképi értelme van. Régente a husvétot követő hét ünnepléssel telt el. XIV. Kelemen pápa intézkedett akként 1771-ben, hogy csak két napig tartson az. A húsvéti ünnepekkel kapcsolatosan az egész jóbarátomat szc'litottam fel, hogy nevemben Dolnaytól elégtételadást követeljenek, Harmadnap reggel jókor a Zugligetbe kocsiztam ki segédeimmel. Dolnayval való párbajom pisztolyra volt megállapítva. A párbaj javamra dőlt el. Dolnay szivén keresztül lőve maradt a színhelyen. Alig érkeztem vissza a szállodába, mikor a pincér egy levelet adott, melynek címéről szerencsétlen nőm keze írására ismertem. Mohón törtem azt föl és a következő sorokat olvastam abból: „Felejthetetlen Endrém ! Engedj meg, hogy e néven szólíthassalak utoljára. Bocsáss meg nődnek, ki a sir széléről intézi hozzád e sorokat. Hiszen a sírnál minden haragnak, gyűlöletnek meg kell szűnnie. Hibáztam, hogy pillanatra el hagytam magamat ragadtatni — de bűnös nem vagyok s e tekintetben nyugodtan halok meg. Még egyszer bocsáss meg a téged utolsó leheletéig szerető szerencsétlen Arankádnak.“ Alig hogy e sorok tartalmát átfutottam, leiken-
