Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-23 / 21. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 28. Politikai szemle. A függetlenségi párt jövő maga­tartását irányitó kijelentések történ­tek szombaton az első pártértekez­leten, melyet Kossuth Ferencz el­nöklete alatt tartottak meg. Az összegyülekezett képviselők lelkesedése legjobban bizonyította, hogy micsoda hatalmas erőt kép­visel a függetlenségi párt, s abból a mindvégig lelkes hangulatból, ami az értekezleten uralkodó volt, arra lehet következtetni, hogy ez a párt élni fog a reá ruházott biza­lommal, de visszaélni soha. Kossuth Ferencz felhasználta az alkalmat, hogy körvonalozza az abszolút többségre jutott független­ségi párt követendő magatartását. Kijelentette Kossuth, hogy a kormány koalicziós és átmeneti, igy tehát egyik párt sem érvényesítheti teljes mértékben elveit és prog­ramját. A függetlenségi pártnak mérsé­kelnie kell erejét és a többség joga­ival a legnagyobb óvatossággal kell bánnia. Ezek a figyelmeztetések azon­ban csak az átmeneti időszakra szólnak. Azontúl egész erejével, minden tehetségével küzdeni fog a párt ideáljáért, Magyarország füg­getlenségéért, önállóságának meg­teremtéséért. Kossuth indítványára kimondta a párt, hogy a pártok szövetkezését fenntartja és hogy mint párt — tagjai szabad elhatározásának érin­tése nélkül — részt vesz az ország­gyűlés ünnepélyes megnyitásán. Ezután megválasztották a párt tisztikarát és pedig elnök lett Kos­suth Ferencz, alelnökök Thaly Kál­mán, Polónyi Géza, Barabás Béla, gróf Bathtyány Tivadar, báró Vesse- lényi Miklós, igazgató elnök Tóth János, gazda Leszkay Gyula. Gróf Apponyi Albert saját kí­vánsága folytán kimaradt a tiszti­karból, mert mint Kossuth Ferencz előterjesztette, nem óhajt a pártban tisztséget viselni. Dr. Babó Mihály szólalt fel ezzel kapcsolatban. Kénytelenek vagyunk meghajolni Apponyi Al­bert előtt — mondá — és sokkal jobban tiszteljük és becsüljük őt, sem hogy ebben a kérdésben aka­ratát figyelembe ne vennénk, de éppen ez a nagy tisztelet, szeretetés megtisztelés és hazafias munkássága iránti elismerés nem engedik meg. hogy a párt e fölött egyszerűen napirendre térjen. Az országot és magát becsüli meg a párt, ha Ap­ponyi iránt háláját és tiszteletét fejezi ki, javasolja, hogy kérje fel a párt gróf Apponyi Albertet, hogy osztozzék ezután is szeretett elnö­künkkel, Kossuth Ferenczczel a párt vezetésében és legyen továbbra is segítségére az elnöknek. Dr. Babó Mihály tetszéssel, él­jenzéssel s tapssal fogadott tapinta­tos és teljesen okadatolt beszédére gróf Apponyi Albert köszönetének kifejezésével oda nyilatkozott, hogy tovább is úgy fog munkálkodni, mint eddig, az elnöknek feladata teljesítésében segítségére lesz, de itt álljanak meg, neki elég megtisz­teltetés az, hogy közreműködé­sére súlyt fektetnek, de más formát ennek ne adjanak. Zajos éljenzés és taps kisérte gróf Apponyi Albert szavait, s ez­után megválasztatott a kijelölő bi­zottság, melynek feladata a kép­viselőház tisztviselőinek javaslatba hozatala. Az értekezlet lefolyása, — mely elé élénk érdeklődéssel néztek min­denfelől, — meggyőzte azokat, akik meghasonlásra számítottak, hogy a függetlenségi párt egysége meg­bonthatatlan, s bár erejének tuda­tában van, annak gyakorlásában az ország érdekei által megszabott határokon túl nem megy, s azt döutőleg csakis az átmeneti idő után veti a mérlegbe, addig pedig a szövetkezést a többi pártokkal fenn tartva, zajtalanul fog dolgozni minden téren arra, hogy a függet­lenségi politika alapjait körül bás­tyázza, azért, hogy a legközelebbi országgyűlésen az alkotmányos élet kiépítését a függetlenségi párt saját programja alapján valósíthassa meg. Este a párt ismerkedési estélyt tartott a Royal szálló éttermében, mely alkalommal mintegy 400 kép­viselő volt jelen, mikor is Kossuth Ferencz és gróf Apponyi Albert beszédei úgy tartalmuk, mint alak­juk miatt magukkal ragadták a közönséget, mely kedélyes hangulat­ban maradt együtt éjfélig. * Az országgyűlés tagjai hétfőn jöttek össze a házszabályok rendel­kezése értelmében, s miután a korelnökséget Madarász József mint legidősseb képviselő nem fogadta el, — a képviselőház korelnöki tisztsé­gét Szappanos István, — a főren­diházét pedig gróf Zichy Nándor töltötte be. ügy a képviselőház mint a fő­rendiház tudomásul vette a minisz­terelnök értesítését, mely szerint az országgyűlést a király trónbeszóddel a budai királyi palotában kedden nyitja meg. A minisztériumot mindkét ház­ban lelkes éljenzéssel fogadták. ❖ Az országgyűlés ünnepélyes meg­nyitása folyó hó 22-én történt a királyi palota szertartási termében, a hol a képviselőház és a főrendiház tagjai összejővén, megjelentek a vár­kápolnában, ahol 0 Felsége nyilvá­nos kíséret nélkül az oratoriumbau foglalt helyet. A nagymise után a törvényho­zás mindkét házának tagjai a ré­szükre kijelölt helyet a i; szertartási teremben elfoglalván, 0 Felsége kíséretével oda bevonult. A kíséretet képezték az udvari főbiztos, a zászlós urak, a herczeg- primás, — a magyar királyi minisz­terek, a m. kir. főudvarmester a királyi pálczával, — a főlovász-mes- ter a kivont királyi karddal, a püs­pök a kereszttel, — a királyi fő­kamarás, a testőr-kapitányok és a főhadsegéd. 0 Felsége a teremben lévő tró­non helyet foglalva, feltette kalpag- ját és beszédet intézett (olvasva) az országgyűlés tagjaihoz, melynek vé­geztével kalpagját levéve kíséretével együtt visszavonult. A trónbeszéd tartalmát a követ­kező számunkban fogjuk közölni. * A képviselőház elnökét, alelnökét jegyzőjét és háznagyát a mai gyűlé­sen választja meg, pénteken alakítja meg a bizottságokat, a miniszter- elnök szombaton, esetleg hétfőn fogja előterjeszteni a kormány prog­ramját, s ezután megkezdődnek az érdemleges tárgyalások. ❖ Az osztrák birodalmi gyűlésben e hó 15 én mutatkozott be az uj minisztérium, melynek elnöke Ho­henlohe herczeg, a szokásos általá­nos kijelentésekkel terjesztette elő a kormány programját, melynek Magyarországot érintő részének az a pontja bir reánk jelentőséggel, melyben azt mondta a herczeg, hogy „a megegyezésnek Ausztria és Ma­gyarország között az egész vonalra kell kiterjeszkednie, de a fennálló viszonyoknak Ausztria kárára sem­mi szín alatt nem szabad módo­sulniuk. Fontos ez a kijelentés, mert eb­ben a közös-ügyes viszonynak merev és változatlan fenntartása, s az van kifejezve, hogy Ausztria nem haj­landó a vámszövetség helyett vám- szerződést kötni ; már pedig bármi történjék, a magyar államnak tör­vényszerű jogával élnie kell s a nemzet érdekében a magyar törvény­hozásnak addig is, mig azok meg­szűnteiteknek, lényeges változásokat kell eszközölnie a ránk károsnak bizonyult közös-ügyes intézménye­ken, és hogy közgazdasági életünk önállósága érdekében a vámszövet­séget megszüntessék Magyarország és Ausztria között. Meg vagyunk arról győződve, hogy bármint vélekedik is az osztrák miniszterelnök, nem lesz módjában, hogy a magyar nemzet kifejezett akaratának megvalósítását lehetet­lenné tegye, sokkal jobban bízunk a magyar kormányban és a törvény- hozásban, semhogy feltételezni mer-

Next

/
Thumbnails
Contents