Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-23 / 21. szám

1906. május 23. nénk, hogy meg fog hajolni az oszt­rák kapzsiság és önzés előtt. •i* Hogy még Ausztriában sem he­lyesli mindenki az ott velünk szem­ben követett eljárást, s hogy vannak, akik odaát is belátják, hogy Ma­gyarországgal szemben a legru- tabbul szoktak viselkedni, — két­ségtelen bizonyítók az a beszéd, melyet az osztrák birodalmi tanács­ban Sternberg a kormány bemutat­kozása napján mondott azon alka­lommal, midőn a birodalmi gyűlés egyik-másik tagja újabb kirohanást intézett a magyarok ellen. Gróf Sternberg ezeket az igaz­ságokat vágta a támadók szemébe : „Nem szabad szemükre hány­nunk a magyaroknak, amit ellenünk cselekszenek, mert nem szabad elfelednünk, hogy mi mindent szen­vedtek ők tőlünk. Meg kell gondol­nunk, hogy a magyarok mindig hűek, becsületesek voltak Ausztria irányában, valahányszor rosszul ment a dolgunk. Alkotmányunkat a magyaroknak köszönhetjük, de azt is, hogy a ka- marillától, ha csak részben is, sza­badultunk. Az is tagadhatatlan, hogy a Maros és Kőrös partjai felől akárhányszor egészséges reformok szellője fujdogál át felénk. A ma­gyarok Ausztria miatt sokat szen­vedtek. Emlékezzünk a 48. évi ese­ményekre, amikor a magyarokat forradalomba kergették, hogy aztán felakaszthassák, bebörtönözhessék és vagyonukat elkobozhassák. Nem mi osztrákok vagyunk ellenségeik a magyaroknak, hanem a polgári és katonai kabinetirodák, de nem­csak Magyarországnak, hanem Auszt­riának is. A magyar király sohasem azoknak a kezére adta a hatalmat Magyarországon, akik a nép bizal­mát is bírták, hanem azoknak, aki­ket a nép nem szenvedhetett. A liberális párt aznap pecsételte meg bukását, a mikor elejtette We- kerlét; meglakolt ezért teljes szét- züllésóvel, mert mindig lakájszol­gálatokat végzett a bécsi kabinetiro­dának. Azért kell a monarchiának tönkremenie. mert a kabinetiroda ki nem állhatta Apponyit. Ez volt a schönbrunni politika 30 óv óta.“ Ez az őszinte beszéd bizonyára sokaknak fel fogja nyitni a szemét, shiszszük, hogy helyes irányba fogja terelni azoknak az észjárását, akik arra vannak hivatva, hogy Auszt­riában vezető szerepet vigyenek. * Kegyeletes, szép ünnepet ült vasárnap országszerte a magyar református egyház Boeskay István emlékezetének hódolva a bécsi béke­kötés háromszáz éves évfordulója alkalmából. Kiskun-Halas helyi értesítője. Háromszáz évvel ezelőtt a csá­szári hatalom által megfizetett zsol­dos hadak látszólag a vallás nevében törtek a vallás ellen, valójában pedig azzal a czéltudatos elhatározással, hogy a protestánsok kiirtásával meg­öljék a lelkiismereti szabadságot, s ami ezzel egyértelmű volt, megsem­misítsék hazánk alkotmányát és pol­gári szabadságát. A hatalom nem átalotta a vallás szabadság klaszikus földjét, a türel­metlenség s a vallási villongások kietlen pusztaságává tenni, csak azért, hogy összbirodalmi hóbortját megvalósíthassa. A magyarok Istene azonban gondoskodott vezérről Boeskay Ist­ván személyében, aki rettenhetetlen hajdúival kivívja a győzelmet, s mégis amily bátor és elszánt volt a harezban, ép oly szelid és engedé­keny a béke kérdésében, akinek bátorsága bölcs előrelátással páro­sulva. megmentette a nemzetet a végpusztulástól. A Bocskay-ünnep minden igaz magyar szívnek ünnepe, aminthogy az ő harcza nemcsak a vallás sza­badságnak, hanem a nemzetnek harcza volt az önkényes hatalommal szemben, s ha Boeskay hatalmas szelleme megérinti lelkünket, meg­rendülhet alattunk a föld, de önbi­zalmunkat és a szebb jövőbe vetett reményünket nem ingathatja meg semmi, mert a történelem tanúság- tétele szerint a hazafias, igaz ügy­nek a hatalommal szemben diadal­maskodnia kell, Ingatlanok adás-vevése. Szabó Sándor és neje megvet­ték Zseni Ilona 12 hold 326 n. öl ingatlanát 4800 koronáért Tamács Imre és neje megvették Csuka János és neje 38 hold 388 n. öl balotai tanyás birtokát 22800 koronáért. Cserkó Lukács megvette Garas Jenő szanai ingatlanbóli illetőségét 2200 koronáért. Koma Péter megvette Feró D. Imre és neje Füle Judith 1 hold 820 n. öl fehértói legelőját 800 koronáért. Bajcsányi Sándor megvette Feró D. Imre és neje Füle Judith 1 hold 821 n. öl fehértói ingatlanát 360 koronáért. Balogh Gergely megvette Sza­kái János 1213 n. öl fehértói in­gatlanát 220 koronáért. Agócs Ferencz megvette Feró D. Imre és neje Füle Judith 1218 n. öl ingatlanát 390 koronáért. Kovács M. Lajosnó megvette Faragó Jánosné Rafaj Mária 5 hold 165 n. öl zsanai ingatlanát 2000 koronáért. Hírek. Városi közgyűlés volt folyó hó 17-én, melyen tárgy altatott Kolompár Péter és társainak közterület átengedése iránt bea­dott kérvénye a tanács javaslatával. A közgyűlés az ügyet 3Ö nap közbe­vetésével újabb gyűlés elé terjesz­teni rendelte. Majd az esküdtszóki tagok összeírására kiküldendő bizott­ság tagjaiul megválasztották Molnár Gábort, Suba Sándort, Ván Sándort, Murgács Jánost, Szabó G. Józsefet, Berkes Istvánt és Krammer Józsefet, ezután tudomásul vették az április havi pónztárvizsgálatról szóló pol­gármesteri jelentést ósDr. Hofmeis­ter Juda tiszti ügyésznek négy heti szabadságot engedélyeztek azzal, hogy a helyettesitóssei Berky Antal bizatik meg. Végül Thuróczy István és Gál István elhalálozása folytán a közgyűlés jegyzőkönyvi részvétét fejezte ki. A kormánybiztos a helybeli főgimnázium idei érettségi vizsgá­latain legifjabb Szász Károly dr. vallás és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lesz. Boeskay ünnepélyt rende­zett vasárnap délelőtt a helybeli főgimnázium a bécsi béke megkö­tésének háromszáz éves fordulója alkalmából. A kegyeletes ünnepélyen Pataki Dezső mondott megnyitó beszédet, majd Bétsch Henrik sza­valt, azután pedig Dózsa Zsigmond dr. mondott Bocskayról alapos ta­nulmányról tanúskodó tartalmas, szép beszédet. Az ifjúsági énekkar elénekelte befejezésül a Hymnuszt, melynek elhangzása után az ünne­pély véget ért. Grezló József tanfelügyelő a polgári leányiskola megvizsgálása czéljából az elmúlt héten városunk­ban tartózkodott. Sorozás. Pest vármegye törvényhatósága már befejezte az országgyűlés által az 1906. évre megajánlandó ujonezok sorozásának előmunkálatait. A sorozások határ­napját a vármegye alispáni hivatala a katonai hatósággal egyetértve vá­rosunkban f. évi junius hó 12 és 13- ik napjára tűzte ki. Miniszteri elismerés. Az iparoktatási főigazgató a következő iratot intézte a helybeli iparos tanoncziskola igazgatóságához : „Vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ur folyó évi április hó 19-én 109878. szám alatt kelt s hozzám intézett leiratában arról méltóztatott értesiteni, bogy a szak- felügyelők jelentéséből örvendetes tudomást szerzett arról, hogy a tekintetességed vezetése alatt álló j iparos tanoncziskola dicséretes ! eredmónynyel végzi feladatát. En­nek folytán Miniszter ur ő nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents