Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-21 / 12. szám
1906-X^ísk iskun-Halas helyi értesítője. márczius 21. Utána Mohiár Mihály jegyző, és Halász JD. Sándor birtokos tanácsnok köszöntötték fel Dr. Babó Mihályt, aki már csak azért is megérdemli a polgárság szeretetét és tiszteletét, mert mindig egyformán becsülte a szegényt és gazdagot és soha sem nézte azt, hogy ki melyik íelekezethez tartozott, és eljárásával mindig arra törekedett, hogy a város lakosainak békés együttélését biztosítsa és javára legyen mindenkinek. ])r. Hahó Mihály megköszönvén a személye és működése iránti bizalmat a jelenlévők élénk éljenzésétől kísérve távozott és ment a kaszinóba, ahol szintén szívélyesen fogadták. Politikai szemle. A szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt, aki a beteg Kossuth Ferenczeí helyettesítette, akövetkező nyilvánosság elé szánt két határozatot hozta : I. A vezérlő-bizottság figyelmeztet mindenkit, akit illet, hogy minden olyan szerződés, amelyet a törvényes felhatalmazással nem biró kormányuyal kötött, vagy ezután köt és különösen az oly szerződés, amelyhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges — az államot nem kötelezi s abból folyólag az állammal szemben semmi követelés nem származhat. Elvárja a vezérlő-bizottság a magyar pénzintézetek törvény tiszteletétől és hazafiaságától azt, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitelműveletekhez segédkezet nem nyújtanak. Hangsúlyozza továbbá a vezérlőbizottság, hogy az újabban némely törvényhatóságba kiküldött és esetleg ezentúl is kiküldendő királyi biztosok állása törvényen nem alapul, azok tehát törvényes hatalommal nem bírnak, cselekedeteik által senkit jogaiktól meg nem foszthatnak, senkit joggal fel nem ruházhatnak. Yégül a vezérlő-bizottság a kóp- viselőház határozatainak megfelelő- leg figyelmezteti a haza minden polgárát arra, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adót önként megfizetni, vagy az országyülés által meg nem ajánlott ujocznak önként belépni : ellenkezik az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körülmények között hazafi- atlan cselekedet. II. A vezérlő-bizottság felháborodással vett tudomást arról a példátlan vakmerőségről, melylyel a kormány az országgyűlés feloszlatása által mindenkor, különösen pedig a lapokban megjelent félhivatalos nyilatkozatban nyílt és czól- szerűségi szempontok útmutatása szerint eldöntendő kérdésként tárgyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belüli összehívását, holott ez feltétlenül alkotmányos kötelesség, melynek megszegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelentené. Az alkotmányos lelkiismeretnek megütközéséhez pedig, amely az alkotmányos kötelesség megszegésének semminemű indokát sem fogadhatja el, a legmélyebb erkölcsi felháborndás járul a félhivatalos nyilatkozatban foglalt indokolás kihívó lelkiismeretlensége felett, mely a törvényekben és alkotmánybizto- sitékokban a kormány által végbevitt gázolást a törvényes rend helyreállítására irányuló működésnek, az alkotmány védelmét pedig bűnös izgatásnak nevezi s amely ma a kedélyek izgatottságát hozza fel a nemzet azon joga elkobzásának ürügyéül, hogy akaratát a törvényszabta határidőn belül a képviselőválasztásokban nyilváníthassa, holott még tegnap az országszerte uralkodó külső nyugalmat, népünk* higgadt törvény-tiszteletének és politikai érettségének e fényes bizonyítékát, saját politikájának igazolására iparkodott felhasználni, melynek valódi értelmeként felhalmozott valótlanságok tömegéből csak az a gondolat domborodik ki, hogy a kormány akkor fogja a vállasztások elrendelését javaslatba hozni, amikor majd reményt táplál, hogy a választások eredménye az ő akaratának megfelel. Mivel pedig ekkóp az uj országgyűlés egybehivását oly feltételhez kötik, melynek bekövetkezését józanul maguk sem remélhetik, a nyilvánvaló gyakorlati eredmény csak az lehet, hogy a nemzet beláthatatlan ideig törvényes képviselet nélkül maradjon és ellen őrzés nélkül a hatalom jelenlegi birlalói önkényének legyen kiszolgáltatva. A nemzetnek nincs oly szerve, a mely az alkotmánya ellen készülő félhivatalosan bejelentett merénylet ellen a nemzet nevében törvényes illetékességgel tiltakozhatnék, de a vezérlő-bizotság meg van győződve, hogy a közlelkiismeret jóvá fogja hagyni ezt az ő tiltakozását és reméli, hogy e tiltakozás hangja el fog jutni oda, ahol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezetnék. ❖ A vezérlő bizottság a fentebbi két határozatával a kormány fájó sebét érintette, részben ezért, valószínűleg azért is, hogy további törvénysértéseinek hatékony kritikáját véli ez által kizárhatónak — az „összes minisztérium “ feloszlatta a vezérlő-bizottságot, s erről a miniszterelnök a következő értesítést küldte Kossuth Ferencznek : Nagyságos ur! A föloszlatott ország- gyűlés szövetkezett pártjainak vezérbizottsága kezdettől fogva oly jogokat és hatáskört ragadott magához, melyek csak a végrehajtó hatalmat illetik meg ; a mellett működése kezdettől túl lépte és túl lépi ama határokat, a melyeken belül a politikai pártok szervezkedése és elveik terjesztése az alkotmányos élet terén jogosult. Miután továbbá a vezérbizottság nyilvánosságra hozott határozatai, kijelentései és felhívásai az ország közönségét és a törvényhatóságokat a magyar királyi kormánynak a közrend és az állami tekintély helyreállítására és föntartására irányuló törvényes intézkedéseivel szemben egyenesen tettleges ellenszegülésre is vezethető nyílt ellentállásra izgatják, ennél fogva a magyar királyi összes minisztérium ez évi márczius 16-iu tartott tanácsülésében elhatározta, hogy a föloszlatott ország- gyűlés szövetkezett pártjainak vezérbizottságát föloszlarja és annak további működését betiltja. A minisztérium eme határozata alapján a föloszlatott országgyűlés szövetkezett pártjainak vezórbizottságát ezennel föloizlatom és annak további működését betiltom; miről Nagyságodat, mint a nevezett bizottság elnökét, tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1906. márczius 16-án. I'ejórváry s. k. Az események megfogják győzni a kormányt, hogy a bizottság feloszlatásával a nemzeti ellenállást nem gyengítette ; hiszen annak tagjai egyéni súlyúknál fogva is csak úgy irányitólag fognak hatni, a hazai és a külföldi közvéleményre mint eddig és csak hátrányára vál- hatik a kormánynak az, hogy valótlanságot állít a feloszlatá» inditó okául, mert nem igaz, hogy a vezérlő bizottság határozatai és felhívásai — mint a miniszterelnök értesítése mondja — „egyenesen tettleges ellenszegülésre is vezethető nyilt ellenállásra izgatják“ az ország közönségét és a törvényhatóságokat, a kormánynak törvényes intézkedéseivel szemben. Sőt ellenkezőleg, a törvénybe ütköző rendelkezéssel szemben‘is mindig mérsékletre és önuralomra intette a közönséget, azért, hogy az összeütközés a fegyverre támaszkodó hatalommal kikerülhető legyen, aminthogy eddig ki is keriiltetett. Arra is hiába számit a minisztérium, hogy e rendelkezéssel úgy felizgathatja a kedélyeket, hogy a közönség majd bele szalad a szuronyokba. Megtanulta már a nép a passzív rezistencziát és jól tudja, hogy azzal győzni fog. Éppen azért annak teréről az incselkedések daczára sem fog lelépni, s kérjük is hogy ne lépjen le. * A vezérlő bizottság szombaton tartott gyűlésén kimondta, hogy „a kormánynak valótlan indokok mellett kibocsájtott jogtalan rendeletét nem veheti tekintetbe“ mert ha ezt tenné, hűtlen volna kötelességéhez, s kijelentette, hogy „jogtalan zaklatás és fenyegetés nem fogja visszariasztani kötelessége teljesítésétől,“ s nyíltan megmondja a kormánynak, hogy „ha törvénybe ütköző cselekményt követ el a bizottság ám ügye vitessék a biróság elé, azonban a bizottság a politikai pártoknak olyan szerve, mely a kor
