Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-21 / 12. szám

1906-X^ísk iskun-Halas helyi értesítője. márczius 21. Utána Mohiár Mihály jegyző, és Halász JD. Sándor birtokos ta­nácsnok köszöntötték fel Dr. Babó Mihályt, aki már csak azért is meg­érdemli a polgárság szeretetét és tiszteletét, mert mindig egyformán becsülte a szegényt és gazdagot és soha sem nézte azt, hogy ki melyik íelekezethez tartozott, és eljárásával mindig arra törekedett, hogy a város lakosainak békés együttélését biz­tosítsa és javára legyen minden­kinek. ])r. Hahó Mihály megköszön­vén a személye és működése iránti bizalmat a jelenlévők élénk éljenzé­sétől kísérve távozott és ment a kaszinóba, ahol szintén szívélyesen fogadták. Politikai szemle. A szövetkezett ellenzék vezérlő­bizottsága gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt, aki a beteg Kossuth Ferenczeí helyettesítette, akövetkező nyilvánosság elé szánt két határo­zatot hozta : I. A vezérlő-bizottság figyel­meztet mindenkit, akit illet, hogy minden olyan szerződés, amelyet a törvényes felhatalmazással nem biró kormányuyal kötött, vagy ezután köt és különösen az oly szerződés, amelyhez az országgyűlés hozzájá­rulása szükséges — az államot nem kötelezi s abból folyólag az állam­mal szemben semmi követelés nem származhat. Elvárja a vezérlő-bizottság a ma­gyar pénzintézetek törvény tisztele­tétől és hazafiaságától azt, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitel­műveletekhez segédkezet nem nyúj­tanak. Hangsúlyozza továbbá a vezérlő­bizottság, hogy az újabban némely törvényhatóságba kiküldött és eset­leg ezentúl is kiküldendő királyi biztosok állása törvényen nem ala­pul, azok tehát törvényes hatalom­mal nem bírnak, cselekedeteik által senkit jogaiktól meg nem foszthat­nak, senkit joggal fel nem ruház­hatnak. Yégül a vezérlő-bizottság a kóp- viselőház határozatainak megfelelő- leg figyelmezteti a haza minden polgárát arra, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adót önként megfizetni, vagy az országyülés által meg nem ajánlott ujocznak ön­ként belépni : ellenkezik az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körülmények között hazafi- atlan cselekedet. II. A vezérlő-bizottság felhábo­rodással vett tudomást arról a pél­dátlan vakmerőségről, melylyel a kor­mány az országgyűlés feloszlatása által mindenkor, különösen pedig a lapokban megjelent félhiva­talos nyilatkozatban nyílt és czól- szerűségi szempontok útmutatása szerint eldöntendő kérdésként tár­gyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belüli összehívását, holott ez feltétlenül alkotmányos köteles­ség, melynek megszegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelen­tené. Az alkotmányos lelkiismeretnek megütközéséhez pedig, amely az alkotmányos kötelesség megszegé­sének semminemű indokát sem fo­gadhatja el, a legmélyebb erkölcsi felháborndás járul a félhivatalos nyilatkozatban foglalt indokolás ki­hívó lelkiismeretlensége felett, mely a törvényekben és alkotmánybizto- sitékokban a kormány által végbe­vitt gázolást a törvényes rend hely­reállítására irányuló működésnek, az alkotmány védelmét pedig bűnös izgatásnak nevezi s amely ma a kedélyek izgatottságát hozza fel a nemzet azon joga elkobzásának ürügyéül, hogy akaratát a törvény­szabta határidőn belül a képviselő­választásokban nyilváníthassa, holott még tegnap az országszerte uralkodó külső nyugalmat, népünk* higgadt törvény-tiszteletének és politikai érettségének e fényes bizonyítékát, saját politikájának igazolására ipar­kodott felhasználni, melynek valódi értelmeként felhalmozott valótlan­ságok tömegéből csak az a gondolat domborodik ki, hogy a kormány ak­kor fogja a vállasztások elrendelését javaslatba hozni, amikor majd re­ményt táplál, hogy a választások eredménye az ő akaratának meg­felel. Mivel pedig ekkóp az uj ország­gyűlés egybehivását oly feltételhez kötik, melynek bekövetkezését józa­nul maguk sem remélhetik, a nyil­vánvaló gyakorlati eredmény csak az lehet, hogy a nemzet beláthatat­lan ideig törvényes képviselet nél­kül maradjon és ellen őrzés nélkül a hatalom jelenlegi birlalói önkényé­nek legyen kiszolgáltatva. A nemzetnek nincs oly szerve, a mely az alkotmánya ellen készülő félhivatalosan bejelentett merénylet ellen a nemzet nevében törvényes illetékességgel tiltakozhatnék, de a vezérlő-bizotság meg van győződve, hogy a közlelkiismeret jóvá fogja hagyni ezt az ő tiltakozását és re­méli, hogy e tiltakozás hangja el fog jutni oda, ahol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemze­tet az örvény szélére vezetnék. ❖ A vezérlő bizottság a fentebbi két határozatával a kormány fájó sebét érintette, részben ezért, való­színűleg azért is, hogy további tör­vénysértéseinek hatékony kritikáját véli ez által kizárhatónak — az „összes minisztérium “ feloszlatta a vezérlő-bizottságot, s erről a mi­niszterelnök a következő értesítést küldte Kossuth Ferencznek : Nagyságos ur! A föloszlatott ország- gyűlés szövetkezett pártjainak vezérbizott­sága kezdettől fogva oly jogokat és hatás­kört ragadott magához, melyek csak a végrehajtó hatalmat illetik meg ; a mellett működése kezdettől túl lépte és túl lépi ama határokat, a melyeken belül a poli­tikai pártok szervezkedése és elveik terjesz­tése az alkotmányos élet terén jogosult. Miután továbbá a vezérbizottság nyilvá­nosságra hozott határozatai, kijelentései és felhívásai az ország közönségét és a tör­vényhatóságokat a magyar királyi kor­mánynak a közrend és az állami tekintély helyreállítására és föntartására irányuló törvényes intézkedéseivel szemben egye­nesen tettleges ellenszegülésre is vezethető nyílt ellentállásra izgatják, ennél fogva a magyar királyi összes minisztérium ez évi márczius 16-iu tartott tanácsülésében elhatározta, hogy a föloszlatott ország- gyűlés szövetkezett pártjainak vezérbizott­ságát föloszlarja és annak további műkö­dését betiltja. A minisztérium eme határo­zata alapján a föloszlatott országgyűlés szövetkezett pártjainak vezórbizottságát ezennel föloizlatom és annak további mű­ködését betiltom; miről Nagyságodat, mint a nevezett bizottság elnökét, tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1906. márczius 16-án. I'ejórváry s. k. Az események megfogják győz­ni a kormányt, hogy a bizottság feloszlatásával a nemzeti ellenállást nem gyengítette ; hiszen annak tag­jai egyéni súlyúknál fogva is csak úgy irányitólag fognak hatni, a hazai és a külföldi közvéleményre mint eddig és csak hátrányára vál- hatik a kormánynak az, hogy valót­lanságot állít a feloszlatá» inditó okául, mert nem igaz, hogy a ve­zérlő bizottság határozatai és fel­hívásai — mint a miniszterelnök értesítése mondja — „egyenesen tettleges ellenszegülésre is vezethető nyilt ellenállásra izgatják“ az ország közönségét és a törvényhatóságokat, a kormánynak törvényes intézkedé­seivel szemben. Sőt ellenkezőleg, a törvénybe ütköző rendelkezéssel szemben‘is mindig mérsékletre és önuralomra intette a közönséget, azért, hogy az összeütközés a fegy­verre támaszkodó hatalommal ki­kerülhető legyen, aminthogy eddig ki is keriiltetett. Arra is hiába számit a minisz­térium, hogy e rendelkezéssel úgy felizgathatja a kedélyeket, hogy a közönség majd bele szalad a szu­ronyokba. Megtanulta már a nép a passzív rezistencziát és jól tudja, hogy azzal győzni fog. Éppen azért annak teré­ről az incselkedések daczára sem fog lelépni, s kérjük is hogy ne lépjen le. * A vezérlő bizottság szombaton tartott gyűlésén kimondta, hogy „a kormánynak valótlan indokok mellett kibocsájtott jogtalan rende­letét nem veheti tekintetbe“ mert ha ezt tenné, hűtlen volna kötelességé­hez, s kijelentette, hogy „jogtalan zaklatás és fenyegetés nem fogja visszariasztani kötelessége teljesíté­sétől,“ s nyíltan megmondja a kor­mánynak, hogy „ha törvénybe üt­köző cselekményt követ el a bizott­ság ám ügye vitessék a biróság elé, azonban a bizottság a politikai pártoknak olyan szerve, mely a kor­

Next

/
Thumbnails
Contents