Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-21 / 12. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesítője. márczius 21. Márczius 15. A múltak dicső emlékeitől heví­tett lélekben talán sohasem csapko­dott magasabbra a hazafiság lángja, mint márczius idusának mai évfor­dulóján. Országszerte nagy lelkese­déssel ünnepeltek, aminek kézen fekvő magyarázata az, hogy érzi mindenki azt is, hogy a hazaszere­tet lángjának fel kell lobognia, hogy lássa a világ, hogy a magyar híven ragaszkodik múltjához, ősi jogaihoz. Városunk hazafias közönsége is méltóan hódolt a márcziusi nagy napok emlékezetének. — A fellobo- gozott házak már külsőleg is jelezték, hogy „ünnep van ma.“ A főgimnázium lelkes ifjúsága anélkül, hogy erről előzetesen bárkit értesítettek volna — kellemesen érintő módon fejezte ki érzelmeit azzal, hogy a kora reggeli órákbau testületileg a Kurucz-szoborhoz vo­nult, s arra a Himnusz elóneklóse és Eódey István tanuló beszéde után díszes koszorút helyezett ezen fel­irattal „A szabadságért elesett hő­söknek — a főgimnázium ifjúsága. “ Ezután Dersits Ödön tanuló elsza­valta a „Talpra magyar“-t, Brandt Lajos pedig a „Márczius 15.“ czimű költeményt. Az ifjúság a „Szózat“ elóneklése után rendben vonult be a gimnázi­umhoz, ahonnan eloszlott. A délelőtt folyamán tartotta meg ünnepélyét a főgimnáziumnak Szász Károly nevét viselő önkópző-köre, amelyen szép számban jelent meg az intelligenczia és a polgárság. A szép ünnepélyen Fiilöp Sándor tanár mondott elnöki megnyitó be­szédet, majd szavalatok, közének és az ifjúsági zenekar által előadott magyar dalok következtek. Délután 3 órakor a független­ségi és 48-as párt által rendezett nyilvános ünnepély volt a mai nap kiemelendő része, amelyen szokat­lanul nagy közönség jelent meg. Erről az ünnepélyről tudósítónk akként számol be, hogy konstatálja miszerint a polgárság lelkesültsége és a nemzeti küzdelemhez való ragaszkodása tántoríthatatlan, úgy­szólván mindenki át van hatva attól a tudattól, hogy Magyarországon mást, mint a 48-as eszmék által teremtett politikai irányt követni nem lehet, nem szabad; és azon meggyőződésre jutott, hogy nálunk ledőltek a pártok választó falai; Halas város közönsége egyenként és összesen egy zászló alatt áll, és pedig az alatt, mely az erőszakos uralkodó rendszer helyébe az al­kotmányos . szabadság jelszavával a haza függetlenségét állítja. Ezen a gyűlésen elhangzott po­litikai tartalmú beszédeket rövid ki­vonatban közöljük amint következik: Dr. Farkas Imre az ő nagy történelmi ismeretével mutatta ki, hogy mig Európa abszolutisztikus uralom alatt álló három birodalom a beteg emberhez hasonlít, addig sokkal kisebb, de nemzeti uralkodó alatt álló országok népei boldogok, s ezen eszme menet folyamán, ecsetelve az ország szomorú hely­zetét, arra buzdította a polgárságot, hogy tartson ki, most minden igaz magyar csak egy elven lehet, azon, amely az ország függetlenségét czólozza. Bátory Gábor szokott ékes szólásával ecsetelte azt a szizifuszi munkát, melyet a magyar nemzet alkotmányának diadalra juttatása érdekében folytat, s kimutatja, hogy a választások után a függetlenségi lobogót kitűztük a hegy ormára, de lelöktek onnan bennünket, mégis nem csüggedünk, mert az igazak Istene meg fog bennünket védeni, s erőt ad a nemzetnek akkor, hogy még a nyomor és szenvedés posvá­nyában is kezében tarthassa azt a zászlót, melynek felirata a függet­len Magyarország. Dr. Babó Mihály az ünnepelve gyászoló és gyászolva ünneplő kö­zönséghez szólva mindenek előtt visszapillantást vet az 1848-iki forradalomra, érdekes részleteket mond el a márcziusi ifjúság műkö­déséből, az uralkodó és családja magatartásáról, és röviden jelle­mezve a magyar szabadságharcz dicsteljes küzdelmeit, meghajtotta a hála és kegyelet lobogóját a vér­tanuk és névtelen áldozatok ezreinek emlékezete előtt, és azután maró gunynyal fordult az ellen az akna munka ellen, melylyel a nem­zeti küzdelmet diskreditálni akarják, s óva figyelmeztette a közönséget, hogy a bórenezek által terjesztett szemen szedett hazugságoknak hitelt ne adjanak, hanem az 1848. márczius 15-ike emlékezetéből me­rítsenek hazafias magatartásukhoz kitartást. Annak igazolásául, hogy a koaliczió becsülettel nem vállalkoz­hatott a kormány átvételére, tehát az áldatlan állapot okozója nem az ellenzék volt; pontról-pontra magya­rázza a király szeptemberi iratát, minek ismertetése után rá bízza a felelet adást a saját fejével gondol­kozó és a maga szivével érző pol­gárságra, s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a válasz nem lesz más, mint az, hogy a király álláspontja ellenkezvén a nemze­tével, a koaliczió becsülettel, elv­tagadás nélkül nem vállalkozhatott a királyi akarat végrehajtására. Lelkes szavakkal kitartásra buzdít. Dr. Babó Mihálynak tetszéssel és gyakran meg-meg ujuló éljen­zéssel kísért beszéde után Zseny István a függetlenségi és 48-as párt elnöke intézett rövid beszédet a közönséghez, s minthogy Dr. Babó Mihály volt képviselő a vá­lasztó közönség álláspontjához és a nemzet kifejezett akaratához képest az ellenzékkel együtt küzdve-küz­dött a haza és a nép javáért, a kö­zönség pedig benne bizva-bizott és bizik ma is — a választók nevében arra kéri Dr. Babó Mihályt, hogy a függetlenségi és 48-as párt részéről fogadja el a képviselő jelöltséget. A közönség zugó éljenzéssel helyeselte Zseny István elnök sza­vait, s midőn Dr. Babó Mihály a közönség elé állt, a lelkes éljenzés­től csak idő múltával juthatott szó­hoz, amikor Dr. Babó Mihály megköszönve a személye iránt már ismételten megnyilatkozott bizalmat, azon kijelentést tette, hogy ha köteles­ségeinek lelkiismeretes teljesítését elég biztosítéknak látja a közönség, úgy készséggel áll szülő városa polgárainak rendelkezésére, kéri azonban, hogy a választás alkal­mával is mindenki híven taitson ki a függetlenségi zászló mellett, melynek diadalra vitele a nemzet győzelmét fogja jelenteni. A közönség Dr. Babó Mihály éltetésével oszlott széjjel. * Este a nyivános körökben volt társas vacsora. A kaszinóban szép számban je­lentek meg a tagok. Id. Gál Lajos visszaemlékezve a szabadságharcz után szenvedett fogságára — mon­dott lelkesítő beszédet, melyet Dr. Nagy Mór polgármester, és Dr. Hofmeister Juda tartalmas beszé­dei követtek. Ezek után Domby Béla segéd-lelkész, szavalta el nagy hatással két szép költeményét. A szónoklatok sorát Dr. Babó Mihály volt képviselő tetszéssel fogadott rövid beszéde zárta be, aki a pártkörből a vacsora befejezte után érkezett meg. A függetlenségi és 48-as párt­körben az első szónok volt Dr. Babó Mihály képviselő jelölt, aki a város hazafias polgárságát és a párt elnö­két Zseny Istvánt köszöntötte fel. Utána csinos beszédet mondott Kis Kovács József fiatal iparos mester, amelylyel beigazolta, hogy iparosaink társadalmilag is szépen haladnak előre. Később Kuti Szabó Imre birtokos emelkedett szólásra, akiről tudva van, hogy egyike azon polgárainknak, akik a hazai történel­met jól ismerik, s egy valóban szép beszédben méltatva a nap jelentősé­gét, — éltette Dr. Babó Mihályt, aki mint képviselő hazafias köteles­ségét a polgárság érzelmeinek meg­felelően mindig híven teljesítette, s arra kérte a jelenlévőket, hassanak oda, hogy a kitűzedő választáskor a megérdemelt bizalom méltó kifeje­zéséül Dr. Babó Mihály egyhangú­lag kiáltassék ki képviselőnek. A katholikus önképző-egylet szintén társas vacsorával ünnepelte a nagy napot, és pedig hazafias han­gulattal. Ezen körben is megjelent Dr. Babó Mihály volt képviselőnk s szép beszédben köszöntötte fel a jelenlévőket, s azokat akik nem jöt­tek, vagy nem jöhettek ugyan el, de érzelmeik szerint még is jeleu vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents