Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-26 / 52. szám
i 906 Kiskun Halas helyi értesítője. deczember 26. Politikai szemle. Folyó évi májas 21-én mutatkozott be az úgynevezett nemzeti kormány az országgyűlés mindkét házában, s ezzel eltávolíttatván a darabont had, megkezdődött annak a feladatnak a teljesítése, melyre a képviselő választást megelőzőleg a szövetkezett pártok vállalkoztak. Ezeket a feladatokat a királyi trónbeszéd és a kormány nevében Wekerle Sándor miniszterelnök által tett előterjesztés, a következőkben foglalta össze : „Kormányzásra vállalkozott az uj minisztérium, hogy megmentse az alkotmányt, fenntartsa a parla- mentárizmust, hogy a törvényeknek és a jognak uralmát és ez által a jog folytonosságot helyreállítsa.“ „Arra vállalkozott a minisztérium, hogy a belügyi igazgatás térén a választási rendszer fenntartásával erősiti a megyei önkormányzatot, életképessé teszi a községi autonómiát.“ „A gazdasági élet terén Ausztriával szemben a szövetségi viszony helyett szerződéses alapon egyezkedik, a mezőgazdasági termények előnyős és biztos értékesitóséről gondoskodik, a munkás viszonyokat szabályozza s miután a kormány gazdasági tevékenységének súlypontja a kereskedelmi tárezán nyugszik, ennek körében gondoskodni fog az iparfejlesztésről, az ipartör- törvóny újra alkotásairól, a munkások segélyezése és baleset elleni biztosításáról, kereskedelmi eszközeink fejlesztéseiről.“ „A képviselőválasztásoknál behozza az általános választói jogot és ez által a nemzet minden hivatott és arra képesített tényezőjét a politikai jogok gyakorlásának osztályosává kívánja tenni, gondoskodik a választási eljárás szabályozásáról és a választó kerületeknek újabb beosztásáról.“ „A választási nagy reformnak keresztül vitele után a kormány befejezettnek tekinti azt a politikai feladatot, melynek leljesitésére a szövetkezett pártokkal vállalkozott. Ezután a nemzet egészének széles alapon megnyilvánuló kívánalmai s a fejedelem fenntartott szabad elhatározása fogják a jövő politikáját irányítani.“ Hogy az eltelt hét hónap alatt mi történt, tudja mindenki s aki elfogulatlanul itól, elismeri, hogy úgy a kormány, mintáz átmenet tartamára szövetkezett, pártok az u. n. koaliczió, becsülettel és hazafias irányban teljesíti azt, amire vállalkozott, s készíti az utat arra, hogy a választási törvény megalkotása után a szabadon nyilvánuló nemzeti akarat oly irányt adjon a politikai életnek, mely a nemzet jövőjét biztosítja. Megvagyunk győződve arról, hogy az irány a függetlenségi párt programmját jelöli megvalósitandó- uak^s éppen ezért támogatnunk kell azokat, akik függetlenségi pártiak azért, hogy az uj választáskor a függetlenségi és 48-as párt szövetkezés nélkül is megnyerje a többséget, s igy maga vehesse at az ország kormányzását. Polgármesteri jelentés. 1905-ik évről. A városi képviselőtestület f. ó. szeptember hó 15 én tartott ülésében elrendelte, hogy dr. Nagy Mór polgármesternek Kiskunhalas 1905. évi közigazgatási életéről szóló jelentése kinyomattassék és kiosz- tassék. E jelei.tés füzet alakjában megjelenvén. érdekes tartalmáról a következőkben számolhatunk be olvasóinknak : I. részében foglalkozik a városi hivatalok ügyforgalmával, mely szerint múlt évben a városi tisztviselők 20933 ügydarabot intéztek el, mig elintézetlenül csak 242 beadvány maradt. Ezen adatok legjobban bizonyítják azt, hogy a polgármester körültekintő és hozzáértő vezetése mellett az összes tisztviselők valóban emberfölötti munkát végeztek, mely körülmény a nyomorúságos tisztviselői üzetésekre való tekintettel a buzgó hivatalnoki karnak kétszeres érdeméül tudandó be. Ugyanitt közli a polgármester a képviselőtestület fontosabb határozatait is. II. részében a jelentésnek a múlt évi közegészségi állapotokról szerezhetünk értesülést, melyek tekintettel a ragályos betegségek ritka eseteire, kedvezőknek mondhatók. Itt említi meg a jeletés a városi kórháznak nyilvános jellegű kórházzá való átalakításának ügyét is. Ifi. részében a jelentésnek a polgármester a közgazdasági állapotokkal foglalkozik; felemlíti, hogy a város múlt évi gabona és bortel- melése, daczára a nagy szárazságnak, elég jónak mondható, bár a rendesen szépen jövedelmező gyümölcsből alig termett valami. Érdekes adatokat közöl az állategészségügyre és állattenyésztésre vonatkozólag, különösen hangsúlyozván a tenyésztésre alkalmas apaállatok halóság utján való beszerzésének szükséges voltát. A vágóhídi forgalomra vonatkozólag megtudjuk, hogy tavaly 7940 drb állat vágatott le fogyasztásra. — A múlt óv tavaszán a város állat állománya 2878 drb ló, 7836 szarvasmarha, 10670 juh, 5 kecske és 8140 sertés volt. — Vasúton összesen 7860 állat szállitatott el, és pedig 880 drb szarvasmarha és 6890 drb sertés. — A város pia- czain tavaly előfordult napi árakról szerkezteit kimutatás hű tükre a már-már tűrhetetlen drágaságnak. A jelentés IV. részét a polgármester a tanügynek szentelte- melyszeriut a nevelés ügyét vá, rosuukban 9 iskola szolgálta az elmúlt esztendőben. Az V. fejezetből megtudjuk, hogy az 1905. évben a város területe és a: ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme nem változott. — Birtok változás történt 1136 esetben és pedig élők között 981, halál esetére 128, és árverés folytán 19. A VI. rósz a népesedési mozgalommal foglalkozik, mely szerint az 1905-ben születtek száma 742 az elhaltaké 555, természetes szaporodás tehát 187. Kihirdetésre jelentkezett 225 pár, kik közül a házasságot megkötötte 199 pár, nem kötötte meg 26 pár. Vegyes házaságra lépett 49 pár. A VII. rósz a gazdasági munkás és cselódsegély pénztár tagforgalmi kimutatása. E pénztárnak csak 13 rendes tagja van. A VIII. pont röviden az iparügyekkel és a kerületi betegse- gólyző pénztárral foglalkozik. A IX. fejezet a közmunkaügyet tárgyalja részletesen felsorolván a községi közlekedési és közutakat. — Táblázatos kimutatást közöl továbbá a múlt évben rendelkezésre állott közmunkával elért munkaeredményről, mely arról tesz tanúbizonyságot, hogy a közmunkákat az érdekeltek nem nagy buzgalommal végzik. A X. pontnál az árvaszékről tesz jelentést a polgármester, mely szennt 1905 évben gyámhatóság alatt állott 1227 kiskorú és 28 gondnokolt egyén. A gyámpónztárakra vonatkozó adatok szerint a kiskorúak és gondnokoltak 352825 koronát kitevő követelésével szemben a gyámpénztárnak 367510 korona fedezete van. A XI. rész a katonai üggyel foglalkozik, megjegyezvén, hogy 1905-ben a törvényen kívüli állapot miatt sem sorozás, sem ellenőrzési szemle nem volt. A XII. pont az adóügyet tárgyalja, kimutatván, hogy amig az állami adónak az exlex miatt csak jelentéktelen kis része fizettetett be, addig a pótadók csak nem teljes összegükben befolytak. A XIII. rész a pénztárak 1905. deczember 31-iki állását tünteti fel. A XIV. pont a nemzeti ellenállással foglalkozik bővebben, fényesen igazolván hogy a polgár- mester átérzi azon szerep nagy fontoságát, mely reá, mint a város első tisztviselőjére különösen a a megpróbáltatások napjaiban nehezedik mert jórészt az ő hazafias j lelkesedésének volt köszönhető. hogy városunk képviselő-testületé ; alkotmányos életünk e szomorú kor- j szakában az elsők között állt a küzdők soraiba és tiltakozott a legkomolyabb fenyegetések és megfó- lemlitósi kísérletek daczára is a törvénytelen kormány minden törvény- tiprása ellen. A XV. részben az 1905. óv időjárására vonatkozó adatok foglaltatnak Kristóf József főgimnáziumi tanár feljegyzései alapján, végül a XVI. pontban a polgármester a legtöbb adótfizetők és választott I képviselők névsorát közli
