Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-03 / 40. szám
1906. osztottak be a honvédséghez, — ami Magyarországnak és a nemzeti szellemnek bizony nem volt hasznára. # Az angol képviselőim tagjainak barátságos látogatását a külügyi képviselet úgy látszik nem jó szemmel nézi s azért szóllaltatta meg egyik nagy angol lapot, oly irányban, hogy a látogatásnak politikai jellege és háttere nem jó hatással van az angol közvéleményre. Az angol vendégek a tendentio- zus közlemény érdemére tartózkodnak a nyilatkozattól, anynyit azonban kijelentéseikből és azóta követett magatartásukból ki lehet venni, hogy a támadásra nem sokat adnak, mert érzik és tudják, hogy eljárásukkal megszerzik hazájuk és nemzetük számára a magyarok rokon- szenvét, mely az ő részükről velünk szemben kifezett jóindulattal egybe forrva, mindkét állam polgárainak csak hasznára lehet s ha egyebet nem, de azt mindenesetre biztosítja, hogy az angol közvéleményt nem lehet többé megtéveszteni Magyar- ország államjogi helyzete és népének politikai érettsége, szabadság- szeretete és a haladás iránti érzéke tekintetében, s már ez magában is nagy nyereség reánk nézve. * Egy hót múlva megnyílik az országgyűlés. Kezdetét veszi a komoly munka, mely elé mindenki élénk érdeklődéssel tekint. Még nincs megállapítva, hogy az egyes ügyek milyen egymásutánban következnek, de az bizonyos, hogy bármi legyen a sorrend, a kormány előre kell, hogy tájékoztassa az országos pártokat meg nem másítható azon szándékáról, melyet az Ausztriával való kiegyezés — és az alkotmányos biztosítékok kérdésében minden körülmények között követni fog, mert e nélkül nem kívánhatja, hogy a koaliczió többségét képező függetlenségi párt támogassa, mivel ennek a pártnak részéről már is elég nagy áldozatnak tűnhet fel a közvélemény előtt az, hogy elveinek fenntartása mellett ugyan, de tényleg úgy kell eljárnia, hogy az esetleg a pártra, mint egészre hátrányos lehet, s azzal a következménynyel járhat, hogy ellenségeinek akna munkája következtében a politikai bizalmat teljes mértékben nem élvezheti, ami bizony nagy kár lenne magára az országra is. Egyházkerületi közgyűlés. Múlt hó 25-ón tárgyalta az egyházkerület a halasi egyház-tanács azon felterjesztését, amelyben feltárta az egyház-község anyagi helyzetét, beigazolva azt, hogy a főgimnázium és a leányiskola kiadásait a szokásos bevételek fedezik, s csakis az egyház költségvetésében van 8000 korona fedezetlen hiány javaslatba hozta az ennek fedezetét képező anyagi eszközt, úgy, hogy Kiskun iíalas helyi értesítője. az öt évvel ezelőtt megállapított 10°/u-os adó a megszabott 14 éven belül emelést nem igényel. A kerületi közgyűlés, nem tudni mi okból, de az bizonyos, hogy elegendő indok nélkül úgy határozott, hogy az alapítványokból a múltban 1899-ig felkölcsönzött 32.000 írt egy tizede mint tőke-törlesztési összeg már most vétessék be az egyházi költségvetésbe, minek természetes következménye az adóemelés lenne, de hogy ezt ki lesz képes akár az egyház- tanácsban, akár a gazdasági- gyűlésben — melynek hozzájárulása nélkül újabb adót kivetni nem lehet, — keresztül vinni, azt mi nem képzeljük, s már azért is kivihetetlen a kerületi határozat, s érthetetlen az a rendelkezés is, mely szerint a kerület vizsgálatot kért és indított az egyházmegyei bíróság által a refundált alapítványok összegéből fennmaradt 16.000 koronának a főgimnaziumi pénztárba történt be- utalványozása, igéuybevétele miatt. Mindkét kérdésben kikértük Dr. Babó Mihály egyház-tanácsos, és presbyteri jegyző ur véleményét, aki az egyházkerületi közgyűlésen egész határozottsággal védte az egyház tanács javaslatát. Dr. Babó Mihály ur véleménye szerint a kerületi határozat ellentétien áll az egyházkerületnek a 32.000 fit helyrepótlására hozott eddigi határozataival s nem volt sem törvényes alapja a kerületi határozatnak. sem pedig a tett rendelkezés nem tartozik a kerületi közgyűlés illetékessége és első fokú hatáskörébe s legfőképpen az a sajnálatos, hogy határozatával a kerület megingatta az intézkedései komolyságába és állandóságába vetett hitet s ezzel egyúttal koczkára tette a jogbiztonságot úgy annyira, hogy ha a határozat valamiképen repa- rálva nem lesz, oly újabb bonyodalom áll be a halasi református egyházban, amelyet kiegyenlíteni csaknem lehetetlenség, mert ha a kerület mellőzte, úgyszólván megegyezésre alapított korábbi határozatait, úgy mellőzheti az egyháztanács is a magáét; hogy ez azután hová vezet — könynyű megjósolni. A 16,000 koronát illető rendelkezés téves informáczió következménye, melyre nézve Dr. Babó Mihály ur a vizsgálatot örömmel fogadja azért, mert alkalmat ad a helyzet oly irányú megvilágítására, amire különleges ok nélkül senki sem vállalkozott volna. Hírek. A miniszter köszöneté A gyümölcskiállitás megnyitása alkalmával Dr. Nagy Mór polgármester a kiskunhalasi gazdák nevében üdvözlő táviratot intézett Darányi Ig- nácz földművelésügyi miniszterhez. A táviratra a miniszter a következő választ küldte: „Nagyságos Dr. Nagy Mór urnák polgármester, a október 3. gazdakör elnöke Kiskunhalas. A szives megemlékezést és lekötelező figyelmet hálásan köszöni Darányi Ignácz.“ Tánczniulatság. A füzes- pusztai birtokosok a létesítendő népkönyvtár javára a (űzési iskola tantermében f. hó 14-én tánczmulatsá- got rendeznek. A kiskunhalasi Gazdakör nevében a polgármester mint a gazdakör elnöke f. hó 26-án, a gyümölcskiállitás bezárása alkalmával, hálája és tisztelete jeléül, gyü- mölcsgyiijtemónyt küldött Fazekas Ágoston vármegyei alispánnak, melyre a következő választ kapta: „Nagyságos dr. Nagy Nór polgármester urnák a Gazdakör elnökének Kiskunhalason. Kedves Barátom ! A kiskunhalasi gazdakör azon szives gyöngédségét, melylyel nagyon kedves és ízletes gyümölcsgyüjteményel megtisztelni kegyes volt, nanyon köszönöm. Kérlek, kegyeskedjél a gazdakört f. évi 106. számú átiratára hivatkozva arról értesíteni, hogy szivem mélyéből kívánom, hogy a gazdakör áldásos működését minél magyobb siker koronázza, s minél előbb érje el ama nemes célt, melynek megvalósítását maga elé tűzte. Kiváló tiszteletem őszinte kinyilvánítása mellett maradok őszinte hived: Budapest, 1906., szeptember 28-án. Fazekas Ágoston alispán. Halálozás, özv. Czunterstein Hermanne szeptember 29-én életének 54-ik évében meghalt. Hétfőn temették. Öngyilkossági kísérlet. Biró István, Schwarcz Mihály fakereskedő udvarosa számtalan pohár borok elfogyasztása után annyira elkeseredett az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása és a rossz szüreti kilátások miatt, hogy a fészerben felakasztotta magát. Szerencséjére azonban idejekorán észrevették és megszabadították kellemetlen helyzetéből. Biró eszméletlenül terült el, miért beszállították a kórházba, hol megállapították, hogy az eszméletlen állapotnak nem any- nyira az öngyilkossági kisérlet, mint inkább a sok szesz ereje volt az oka. Rendőrségi hírek. Szanyi Rozália cselédet 2 napi elzárásra ítélték azért, mert szolgálati helyét felmondás nélkül ott hagyta. — G y u r i u a Mihály drótos, botrányt okozó részegségért 10 kor. pénzbírságra ítéltetett. Ingatlanok adás-vevése. Borbély Imróné Cseri Mária megvette Halász Lajos és neje Horváth Jula 108 n. öl szántóföld jót 100 koronáért. Monda Lajos és neje Mészáros Juliánná megvették Korsós István 5 hold 1596 n. öl füzesi tanyás birtokát 4000 koronáért.
