Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-15 / 33. szám
1906. Kiskun Halas helyi értesítője. augusztus 15. Politikai szemle. Dr. Babó Mihály orsz. képviselő a következő beadványt intézte városunk tanácsához : „A közélet terén észlelhető, hazánk alkotmányos önállóságának ügyével összefüggő rendszeres irány változás következtében az ország- gyűlés még ez óv folyamán olyan törvényjavaslatokkal kell, hogy foglalkozzék, melyek a közigazgatási és a közgazdasági élet tág mezején minden egyes várost, községet s közvetve ezek lakosságát közeiről érintik. Véleményem szerint a jelzett javaslatoknak czélja az kell hogy legyen, hogy a városok és községek gazdasági tényezővé is tétetvén, akként erősittesseuek meg, hogy lakosságaiknak jogos érdekeit az önkormányzat valósággá tételével, ennek lényegéhez képest, magának a közönségnek részvételével és közreműködésével kellő eredmónynyel szolgálhassák. Ennek folytán kívánatos és szükséges, hogy azok a gyakorlati élet által indokolt közérdekű intézkedések, amelyeknek megvalósítását az országos tekintetekkel egybehangzóan a helyi viszonyok igénylik, a város részéről kellőképen és idejekorán körvonaloztassanak azért, hogy a törvényhozásnál, sőt már az előkészitő munkálatoknál a kormány és a kópviselőház bizottságai által figyelembe vétessenek. Én a magam részéről, mint a függetlenségi és 48-as párt elveinek tántorithatlan hive, áthatva a nép jóléténónek előmozdítása érzetétől, a változott viszonyok között is teljesen tisztában vagyok ugyan a reám képviselői minőségemben váró feladatokkal, mégis mint Kiskunhalas város ez időszerinti képviselője, városom és közönsége iránti szünetet nem ismerő érdeklődésből, azért hogy mindkettőnek javára, a részletekre is kiterjedő oly hasznos munkát végezhessek, mely a helyi közfelfogást és különleges érdeket is szem előtt tartja, s az ország egyes részének erősbitósóvel, hazánknak is jó szolgálatot tegyek, — arra kérem a tekintetes tanácsot, hogy móltóztassók körvonalozni s velem mielőbb tudatni mindazon, a várost és közönségének egyetemét, társadalmi köreit érdeklő specziális ügyeket és kívánalmakat, amelyeknek megvalósítását az országos érdekek kel összhangban a maga részéről a tekintetes tanács törvónyhozásilag megvalósitandónak tekint. Kérem ezt azért, hogy azok érvényesülését képviselői működésemben az erre illetékes helyen buzgalommal munkálhassam. Tekintetes Tanács ! Ezen beadványommal követett eljárásom abban találja indokolását, hogy Magyar- ország politikai, közigazgatási és közgazdasági élete olyan átalakulás előtt áll, melyie félévvel ezelőtt gondolni sem lehetett, hogy azonban a gyorsan teljesítendő munka hatásá ban üdvös, s az által a jövő biztosított legyen — szerintem szükséges, hogy annak minden hivatott egyén és tényező részese legyen, s ismeretével tudásával, közvetett utón bár, | de hozzájáruljon a hozandó törvények létesítéséhez, melyek közmegnyugvást teremtenek ; ez okon kívánatos alkalmat adui, hogy a tekintetes tanács a maga álláspontját kifejez Isre juttassa. Eljárásom ezenkívül indokát leli még azon egyéni felfogásomban is, mely szerint az országgyűlési képviselőnek saját meggyőződése mellet ismerni, és a lehetőség határain belül figyelembe venni is kötelessége választó-kerülete közönségének mindazon kifejezésre jutott kívánságát, mely a jogtisztelet határain belül mozog, s a közérdeket szol gálja. Az adott közviszonyok között, s az ország jelenlegi politikai helyzetében pedig azon törvényhozási intézkedést igénylő ügyekben, melyek a közigazgatás, és a közgazdaság nagy kérdéseit érintik, a köz óhaj kifejezésére, nemkülönben a helyi közszüksógletek meghatározására a tekintetes Tanácsot — mint városunk közéletének gyakorlati vezetőjét — illetékesnek és hivatottnak tekintem azzal a meggyőződéssel, hogy a város és lakossága érdekében készséggel fog közreműködni a jövő tekinteteinek kielégítésében úgy, amint azt hazánk és városunk egybehangzó érdekei kívánják.“ ❖ Képviselőnknek ez a beadványa kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy szóval és írásban tett kijelentéseihez, programjához híven ragaszkodik; s azt az ígéretét, hogy szorgalmas munkása lesz a közügynek, s a város és lakossága érdekében lankadatlan buzgalommal dolgozik, folyton szem előtt tartja, ami mindenkinek nagy megnyugvás; mert ha valaha, úgy most igazán nagy feladat vár az országgyűlési képviselőkre, s hogy az alkotandó törvények üdvös hatásúak legyenek, az a képviselők tudásán kivűl, lelkiismeretességük és határozottságuktól függ, Mi éppen ezért örömmel veszszük, hogy Dr. Babó Mihály ur beadványával alkalmat adott a tanácsnak, hogy kifejezésre juttassa azokat a kívánalmakat, melyek az országos tekintetek mellett városunk és lakosságának érdekeit előmozdítani vannak hivatva. Képviselőnk — mint maga is érinti — bizonnyára tisztában van a reá váró feladatokkal ; mint városunk polgára, s húsz évig volt főjegyzője, nagyon jól tudja azt is, hogy mi áll érdekünkben, s hogy mégis a tanács véleményit kéri ki, az arra vall. hogy nem egyedül a maga felfogása szerint akar eljárni, hanem támaszkodni kíván arra a közönségre, amelyet a változások közvetlenül fognak érinteni, és amelynek képviselője. Eb tiszteld a közönség iránt a me'yie képviselőnk nemcsak a választáskor szokott gondolni, hanem amelyet folyton kellő figyelembe részesít. Mi a magunk részéről szükségesnek tartjuk, hogy az alkotandó törvények keretében a községeket érdeklóleg erős önkormányzati szervezet létesittessók, a szolgálati szabályzat és a fegyelmi rentartás úgy állapittassók meg, hogy az egyrészről védje a köztisztviselőt, de másrészről a hanyag és bizalomra érdemtelentől rövidesen megszabadulhasson a közönség. Különös gond fordítandó arra, hogy az önkormányzati erők czél rávezető működése érdekében a képviselő testületek tagjai létszáma leszállításával felelősség mellett vezető tényezővé legyenek, s úgy alakíttassanak meg, hogy abbén minden társadalmi osztálynak legyen szószólója, s a község a köz igazgatási kérdéseken kívül a gazdasági ügyekben is intézkedési joggal ruháztassék fel. Szükségesnek véljük azt is, hogy az állami feladatokat teljesítő községek az ez okon felmerülő kiadásaik fedezésére az államtól megfelelő javadalomban részesittesse- nek, esetleg a leszállítandó bor- es husfogyuszlási adószedési jognak részükre való átengedésével kárpó- toltassauak, mert a teher arányosan csakis igy lesz keresztül vihető, és ez esetben lesz megállapítható törvényileg az, hogy a községi pót- ado legmagasabb százaléka mennyi lehet. Városunk területi nagysága és fekvésénél fogva feltétlenül helyeseljük képviselőnknek azt az ismeretes tervét, mely szerint arra törekszik, hogy Halason egy szolga- biróság állíttassák fel, melyhez több község csatoltatván, ezzel forgalmi és egyéb változások folytán érdekeink indokolt előnyben részesülnének. Foglalkozni kell szerintünk a tanácsnak a vármegyék és járások kérdésével, s városunk szempontjából végleg megoldás elé kell vinni azt a kérdést, hogy a túl nagy Pestmegye jelenlegi területében fentar- tassók-e vagy sem, s ha nem Halas érdekében, mily változás lenne indokolt. A közigazgatási rendszer helyes megoldása czéljából éppen a mi képviselőnk Dr. Babó Mihály azon rövid felszólalása alkalmából, melyJyel a belügyi költségvetést bírálta — a belügyminiszter késznek nyilatkozott eltávolítani a legfőbb akadályt, t. i. az államosítást elvben tartalmazó u. n. Szapáry-féle törvényt s miután ugyancsak a mi képviselőnk által kezdeményezett mozgalomhoz hozzájárulva, a belügyminiszter vissza fogja állítani a vármegyei pénztárakat és a megyei számvevőséget — és ezzel a követendő irány kifejezésre van juttatva, — hiszszük és reméljük, hogy az is méltányolásra talál, hogy a községele