Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-15 / 33. szám
augusztus 15. 1906 és városok erősítendők, mert az állami szervezetnek ezek a megingathatatlan biztosítékot nyújtó alapjai, s az erre való törekvésében képviselőnket úgy a tanácsnak, mint a közönségnek támogatni önmaga iránt is tartozó oly feladata, ami elő! kitérni nem lehet. Városi közgyűlés. Kiskunhalas város képviselőtestülete a képviselők rendkívüli érdeklődése mellett f. hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyedüli tárgya a városi szervezési szabályrendelet módosítása volt. Elnöklő polgármester felkérte a főjegyzőt, hogy a szabályrendeletet részletesen ismertetve terjeszsze elő, ki előadja, hogy e szabályrendelet módosítását a felsőbb hatóságok már több alkalommal elrendelték, miután sem a szervezet, sem a hivatali létszám nem volt elegendő a felszaporodott teendők ellátására. Hangsúlyozza, hogy a tisztviselőknek kétszeres erővel kell dolgozniok akkor, amikor az eddigi fizetésekből megélni úgyszólván képtelenség. Ez indokolja a fizetések általános javitá- tását. Elmondja továbbá, hogy a szabályrendelet tervezésénél figyelembe vették a város teherviselési képességét, miért kerülték a hivatalos állások szaporítását, hanem inkább a meglévő hivatalnokok teendőit és hatáskörét terjesztették ki. Ezek eíőrebocsájtásával a főjegyző előadja, hogy az uj szabályrendelet szerint az iskoiaiigyi tanácsnokon kívül újabban a tanács tagjai közé vétetnének a jogügyi, adóügyi és műszaki tanácsnokok, miáltal a tanács tagjainak száma 10 volna. E három tanácsnoki állás e szabályrendelettel szerveztetnók más, mar meglévő állások átalakítása által. A szabályrendelet szerint szükséges az üresedésben levő jegyzői állás helyett egy alkapitányi állás szervezése is, hogy a tanácsjegyző a teendők alól felmentessék. Szükség van még ezen kívül két számtisztre is, hogy a felelősségteljes munkákat ne legyenek kénytelenek napidijas- sal végeztetni; ajánlja a szabályrendelet elfogadását. Ezután Gyulai István, Biró Mihály, Biró Sándor és Krammer Mihály szóltak a tárgyhoz, kik az uj szabályrendeletet napirendről levétetni kérik, mert szerintük fizetés emelesre semmi szükség nincsen. Majd Dr. Babó Mihály emelkedett szólásra, ki abból indulva ki, bogy az előtte szólók és a képviselő- testület tagjainak nyilatkozata szerint a súlypont a fizetéseket megállapító szakaszon fekszik — azt a kérdést tartja tisztázandóuak, hogy akar-e és mily fizetés többletet megállapítani a közgyűlés ? A maga részéről kijelenti, hogy a tervezet azon részét, melyban a tiszti fizetés főösszege 50000 koronában állapitta- tik meg, — elfogadhatónak nem Kiskun-Halas helyi értesítője. tartja ; szerinte a jogügyi és a pénzügyi tanácsosi állás úgy, amint azt a tervezetet czélozza, nem felel meg a kívánalomnak, s a szervezet csupán annyiban volna változás alá veendő, hogy egy önálló tanácsnoki állás szerveztessék, sigy tanácsnok vezetné az adó- és pénz-, valamint a gazdasági ügyeket, s egyszersmind az lenne a helyettes polgármester. Öt számtiszt felesleges, elegendő négy. Előterjeszt egy tervezetet, mely szerint 10.500 korona évi összeg megtakarítással az 50.000 koronával szemben az eddigi tisztviselők fizetési összege 39.500 koronára rúgna, s ezzel minden igény kielégittetnék. Ennél magasabb összeget megsza- vazbatónak nem tart, mert számot kell vetni a közterhek folytonos emelkedésével, s igy kimélni kell a közönség adózási képességét. Hiszi, hogy javaslata elfogadásával a migegyrészről kellő kíméletben részesittetik a lakosság, — másrészről az elöljáróság is a lehetőségig kielégítést nyer; a fő pedig az. hogy az ügy közegyetórtéssel itthon nyerjen elintézést mert kerülni kell hogy a közönség, a képviselő-testület és az elöljáróság egymással kerüljenek szembe. Ezután még Schiling Ede és Nagy Kálmán szólaltak fel a javaslat mellett, majd a főjegyző kérte a szabilyrendeletnek legalább részben való elfogadását. Elnöklő polgár- mester megállapítja, hogy a tárgyhoz többen szólni nem óhajtanak, jelenti, hogy tizen névszerinti szavazást kértek, mit elrendelvén a közgyűlés úgy a tanács, mint Dr. Babó Mihály javaslatát elvetette és a városi szervezési szabályrendelet módosítását a napirendről levenni rendelte. first Mai számunkhoz egy fél iv mellékletet csatolunk. Egyházmegyei közgyűlés. Nevezetes esemény városunkra nézve a kecskeméti ev. reí. egyházmegyének itt tartott közgyűlése. Igaz örömmel fogadta a közügynek minden barátja, hogy az egyházmegye mint 41 évvel ezelőtt, Kiskunhalason határozta megtartatni évi közgyűlését. Fontos ez elsősorban az itteni református egyházra, de az egész közönségre is, mivel azok az egyházi és világi férfiak akik ennek az egyházmegyének vezérei, közvetlen érintkezés és közvetlen tapasztalat alapján alkotják meg a maguk irányt- adó véleményét az itteni reform, egyház közintézeteiről, belóletéről, igazgatásáról és igazgató hatóságáról, valamint városunkról és közönsé góről is, mely — Istennek hála — nem érezte soha, s most sem érzi a más helyeken nem ritkán dúló felekezeti egyenetlenséget,; s megvagyunk győződve, hogy a szerzett tapasztalatok felénk irányítják az érdeklődést, főleg pedig az ev. ref. egyház és ennek ügyei iránt felkeltik és üdvös cselekményre serkentik azokat a megyei tagokat is, akik eddig távolról nézve nem egészen voltak ismerősök a halasi ev, ref. egyház ügyeivel, belső életével. Szívesen üdvözöljük azt az ötven egyházi és világi férfiút, aki idefáradva munkálja a protestáns egyháznak hzafiuságtól áthatott közügyéit ; találják magukat nálunk kellemesen, legyen munkájukon a Mindenható áldása, adassák meg nekik, hogy munkájuk sikerének örömét élvezhessék. A gyűlésről következő számunkban fogunk beszámolni. Halálozás. Harnóczi L István földbirtokos f. hó 10-én életének 80-ik évében meghalt. Szombaton temették el nagy közönség részvétele mellett. Lopás. Bibó György városi lakházától ismeretlen tettes két lóra való kulcsos szerszámot ellopott. Károsult 20 korona jutalmat, Ígér annak, ki a rendőrséget a tettes nyomára vezeti. Efler Lajos csizmadia segéd Dunavecsén munka közben megbetegedett és a halasi kórházba szálit- tatott, hol rövid szenvedés után f. hó 8-án meghalt. Temetéséről a kerületi betesególyző pénztár gondoskodott, ravatalára pedig a helybeli iparosok bőrszakosztályának tagjai koszorút, helyeztek. Ingatlanok adás-vevése. Babos Sándor és neje Orbán Juliánná megvették Horváth B. Mihály és neje Lucza Erzsébet 1325 n. öl földjét 1400 koronáért. Dobrádi Sándor és neje volt Babó Mária megvették özv. Daczi Benőné Győré Mária mint kiskorú Daczi Benő és Mária gyámja 499 n. öl szőlőjét 300 koronáért. Dr. Szabó János ós neje Berger Emma megvették Topán József és neje Ferenczi Juliánná 3 hold 860 n. öl fehértói ingatlanát 1000 koronáért. Berkes István neje volt Modok Judith megvette Nagy Jáuos ós neje Csendes Mária 405 n. öl szőlőjét 300 koronáért. Tolnai Mihály és neje Fejes Juliánná megvették Paprika József ós neje Róbék Judith 2 hold 1325 n. öl telkét 1840 koronáért. Yarga T. József és neje Szűcs Judith megvették Sass Imre és társai 318 u. öl fekete földjét 500 koronáért. Gyetvai Ferencz ós neje Vla- sits Ilona megvették Koroknál Sándor és neje Kaszap Zuzsánna 255 n. öl ingatlanát lakházzal 1000 koronáért. Vajua. Imre és neje Erdélyi Juliánná megvették Halász Liajos és neje Horváth Juliánná 1249 n. öl ipari szőlő és szántóját épülettel 3000 koronáért.
