Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-08 / 2. szám

Kiskunhalas, 1905. január 8. 2. szám. II. évfolyam. KISKUNHALASI ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.---------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ---------­S zerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, ahol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTÖ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egé-sz évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kor., ne­gyedévre 1 kor 50 .illér. Egyes szám ára 6 fillér. Kisiparosaink szellemi önképzése. A kisiparosok anyagi bajaival annyira-fog- lalkozunk, hogy szinte eltereli figyelmünket min­den olyan más lényeges kérdésről, melyek éppen olyan fontosak, s melyeket nemcsak általános, de sőt kettős figyelemmel kell kisérni. A kisiparosok osztálya az, mely manapság a társadalom mostoha gyermeke, melynek jaj­szava csakis a nyomorúság határáig hat, de tovább a jólét küszöbéig nem bir jutni. Közéletünk hatalmas faktorai korszakalkotó munkával foglalkoznak anélkül, hogy műkö­désűk delejébe belevonnák a társadalmi élet páráit, a kisiparosok elfeledt ügyét. Világos, hogy enélkül munkájuk meddő, a kik pedig ezen fennakadnak, nem kutatják de­duktive az indító okát és pedig azéit, mert hi-j ányzik hozzá a jóakarat. Kevesen vannak, kik a kis iparosok sa­nyarú helyzete javításán tépelődnének, de az a kevés egy egész hatalommal ér föl, mely való­ban elszántsággal küzd az ügy igaz voltáért. És ha küzdelmük nem is terem egyebet mint szúró tövist, vegyék megnyugvással azt, hogy van még a kisiparosoknak egy hatalmas eszközük, mely a világ teremtése óta uralkodik, és ez nem más, mint a szellemi élet. Ez az egyetlen vagyon még, mely fölött senki sem rendelkezhetik s mely semmiféle né­ven nevezendő törvény által ki nem sajátítható, se meg nem szorítható. A kisiparosok létjogosultsága, önállósági jogköre veszélyeztetve van, de szellemi biro­dalmuk megingatatlan, bevehetetlen. Ez adja meg a rugót azon eszmékhez, melyeket e cikkben óhajtok vázolni s ez az a mi arra indított, hogy cikkem cimét mindenkivel megértessem. Azt a tételt akarom bizonyítani, hogy a kisiparosoknak feltétlenül szükségük van arra a szellemi alapra, mely további erőteljes munkál­kodásra ösztönöz, s mely minden tekintetben nélkülözhetetlen. Az a kisiparos, ki a szellemi műveltség magaslatán áll, kezében tartja sorsának gyep­lőit, mert oly tényezővel bir, melylyel leginkább képes nemcsak ideális, de valódi célokat is elérni. Mondom, a szellemi vagyon felülkerekedik a mindenségből és a kisiparosok elveinek meg­óvására képes. A szellemi önképzéshez nem szükségelte­tik feltétlenül a szervezkedés, ez csak a for­malitások kérdésének eldöntésére bírhat befo­lyással. A szervezkedés csakis ott kívántatik meg, hol azt a helyi viszonyok igénylik s hol megvan a bizalom egymásban. A szellemi önképzésnek közvetlenül kell meg történnie akképen, hogy ez minden meg­rázkódtatás nélkül tudjon lábra kapni. A szellemi érintkezés hiányát pótolja az olyan tényező, mely hivatva van a kisiparosok körében előmozdítani a műveltség azon törek­véseit, melyek keretében a szellemi életnek mo­zognia kell. Nincs az a müveit nemzet, hol eziránt ne tétettek volna felsőbb helyről oly áldásos in­tézmények, melyeknek éppen mi szenvedjük hiányát. Ezért nem kell tétlenül elébe nézni azon jövőnek, midőn fenti óhajaink teljesülését má­soktól, illetéktelenektől várjuk. A kisiparosokban mindig megvolt és lesz is az az erő, melylyel szellemi tőkéjét megszer- zendi, csak arra fele kell iparkodniok, hogy ne egyoldalú, hanem teljes sikert érjenek el. A szellemi önképzésnek sok mindenféle eszköze van. Lehet válogatni bennük tetszés szerint, de kellő elővigyázattal, nehogy az elő­rehaladásban bénulás álljon be. Az eszközök nyújtásában persze fordulni kell azokhoz a testületekhez, a melyeknek sza­bályaiban és törvényeiben gyökeredző felada­tuk felkarolni mindazon mozgalmakat, a me­lyek a helyes és előirt irányban haladnak s Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents