Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-08 / 2. szám
Kiskunhalas, 1905. január 8. 2. szám. II. évfolyam. KISKUNHALASI ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.---------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ---------S zerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, ahol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTÖ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egé-sz évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kor., negyedévre 1 kor 50 .illér. Egyes szám ára 6 fillér. Kisiparosaink szellemi önképzése. A kisiparosok anyagi bajaival annyira-fog- lalkozunk, hogy szinte eltereli figyelmünket minden olyan más lényeges kérdésről, melyek éppen olyan fontosak, s melyeket nemcsak általános, de sőt kettős figyelemmel kell kisérni. A kisiparosok osztálya az, mely manapság a társadalom mostoha gyermeke, melynek jajszava csakis a nyomorúság határáig hat, de tovább a jólét küszöbéig nem bir jutni. Közéletünk hatalmas faktorai korszakalkotó munkával foglalkoznak anélkül, hogy működésűk delejébe belevonnák a társadalmi élet páráit, a kisiparosok elfeledt ügyét. Világos, hogy enélkül munkájuk meddő, a kik pedig ezen fennakadnak, nem kutatják deduktive az indító okát és pedig azéit, mert hi-j ányzik hozzá a jóakarat. Kevesen vannak, kik a kis iparosok sanyarú helyzete javításán tépelődnének, de az a kevés egy egész hatalommal ér föl, mely valóban elszántsággal küzd az ügy igaz voltáért. És ha küzdelmük nem is terem egyebet mint szúró tövist, vegyék megnyugvással azt, hogy van még a kisiparosoknak egy hatalmas eszközük, mely a világ teremtése óta uralkodik, és ez nem más, mint a szellemi élet. Ez az egyetlen vagyon még, mely fölött senki sem rendelkezhetik s mely semmiféle néven nevezendő törvény által ki nem sajátítható, se meg nem szorítható. A kisiparosok létjogosultsága, önállósági jogköre veszélyeztetve van, de szellemi birodalmuk megingatatlan, bevehetetlen. Ez adja meg a rugót azon eszmékhez, melyeket e cikkben óhajtok vázolni s ez az a mi arra indított, hogy cikkem cimét mindenkivel megértessem. Azt a tételt akarom bizonyítani, hogy a kisiparosoknak feltétlenül szükségük van arra a szellemi alapra, mely további erőteljes munkálkodásra ösztönöz, s mely minden tekintetben nélkülözhetetlen. Az a kisiparos, ki a szellemi műveltség magaslatán áll, kezében tartja sorsának gyeplőit, mert oly tényezővel bir, melylyel leginkább képes nemcsak ideális, de valódi célokat is elérni. Mondom, a szellemi vagyon felülkerekedik a mindenségből és a kisiparosok elveinek megóvására képes. A szellemi önképzéshez nem szükségeltetik feltétlenül a szervezkedés, ez csak a formalitások kérdésének eldöntésére bírhat befolyással. A szervezkedés csakis ott kívántatik meg, hol azt a helyi viszonyok igénylik s hol megvan a bizalom egymásban. A szellemi önképzésnek közvetlenül kell meg történnie akképen, hogy ez minden megrázkódtatás nélkül tudjon lábra kapni. A szellemi érintkezés hiányát pótolja az olyan tényező, mely hivatva van a kisiparosok körében előmozdítani a műveltség azon törekvéseit, melyek keretében a szellemi életnek mozognia kell. Nincs az a müveit nemzet, hol eziránt ne tétettek volna felsőbb helyről oly áldásos intézmények, melyeknek éppen mi szenvedjük hiányát. Ezért nem kell tétlenül elébe nézni azon jövőnek, midőn fenti óhajaink teljesülését másoktól, illetéktelenektől várjuk. A kisiparosokban mindig megvolt és lesz is az az erő, melylyel szellemi tőkéjét megszer- zendi, csak arra fele kell iparkodniok, hogy ne egyoldalú, hanem teljes sikert érjenek el. A szellemi önképzésnek sok mindenféle eszköze van. Lehet válogatni bennük tetszés szerint, de kellő elővigyázattal, nehogy az előrehaladásban bénulás álljon be. Az eszközök nyújtásában persze fordulni kell azokhoz a testületekhez, a melyeknek szabályaiban és törvényeiben gyökeredző feladatuk felkarolni mindazon mozgalmakat, a melyek a helyes és előirt irányban haladnak s Lapunk mai száma 6 oldal.