Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-08 / 2. szám
2. KISKUNHALASI ÚJSÁG. melyek megkövetelik az ilyen testületek szellemi támogatását, eltekintve az anyagi eszközöktől, a melyek csak technikai és cselekvő dolgok. Nem megyek messze. Itt vannak a hatalmas kultur egyesületek, melyek oly sok nemes célt valósítanak meg. De annál dicsőbb eredményt fognak tudni felmutatni, ha a kisiparosok háláját is kiérdemlik, mi jele volna annak, hogy a kisiparosok szellemi élete fellendittetett. Addig tehát, mig ezen remények teljesítései nem helyeztetnek kilátásba s nem lépnek a valóság stádiumába, építeni kell azt a bástyát, mely a fel-feltörő akadályokat visszaverni lesz hivatva s ez a bástya legyen a kisiparosok menhelye, hol biztonságban fogják érezni magukat. Akkor lesz csak igazán öröm a kisiparosok szent ügyeivel foglalkozni, ha látni fogjuk, hogy az ige testet öltött. Ki-ki ragadja meg tehát az alkalmat, hogy egy-egy kővel hozzájáruljon ama épülethez, melyből a kis'parosok szellemi műveltségének temploma lesz majd és abban a hazafias érzület az oltár. Hiszen a kellőleg kiképzett kisiparos osztály az ország legerősebb és legmegbízhatóbb támasza és talpköve, h. Városi közgyűlés. A városi képviselő testület közgyűlésének refe- rádáját — mely lapunk múlt számából térszüke miatí kimaradt — most közöljük a következőkben: 1. Városi kölcsönügy. A városi tanács azon javaslatát, hogy a nagyvendéglő építésére szükséges 240.000 korona, a járásbíróság és adóhivatal épületére szükséges 70,000 korona, a halas—rigyiczai vonathoz való hozzájáruláshoz szükséges 60,000 korona új kölcsön kapcsoltassák össze a régi vasúti kölcsönből (120,000 korona) még fenálló rész convertá- lására szükséges összeggel és így a szükséges 550.000 korona új kölcsön vétessék fel, a képviselő testület annak idején nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy a régi kölcsön változatlan fenntartása mellett, most csak az uj szükségletnek megfelelő 370.000 korona vétessék fel. — A közgyűlés ezen határozatát tudvalevőleg Dr. Nagy Mór polgármester és Török István kir. közjegyző megfellebbezték a vármegyénél. A megyének ezen határozata lett kihirdetve e közgyűlésen, e határozat úgy hangzik, hogy a képviselőtestület határozatát elvetve, a fellebbezők álláspontjára helyezkedik s utasittatik a képviselő testület, hogy a kölcsönügyet a tanácsi javaslat értelmében vegye újabb tárgyalás alá. A megye ezen határozata ellen a képviselőtestület Dr. Babó Mihály indítványára felebbezéssel él. A fellebbezés elkészítésével Kovács Károly főjegyző és Dr. Hofmeister Juda tiszti ügyész bízattak meg. Dr. Nagy Mór polgármester a nagyvendéglő építésére vonatkozólag azon új tervet terjesztette elő, hogy az új nagyvendéglő azon a helyen építtessék fel a hol most a járásbíróság és a régi kaszinó épülete van, a mostani nagyvendéglő helye pedig hagyassák meg szabad térnek, oda egyesittessenek a mostani piacterek, igy országos vásárok alkalmával gyalog vásártérnek is megfelelő lenne; a járásbíróság és adóhivatal új épülete esetleg a városháza felső szárnyán és a bazárok helyén épülne fel, ily módon a hivatalok is egy ponton lennének. Polgármester ezen előterjesztése folytán a mérnöki hivatal vonatkozó tervek kidolgozására utasittatott. 2. A m. kir. államvasutakkal és Wiegandt Arthur osztálymérnökkel az állomás mellett levő területekre nézve kötött szerződéseket a vármegye jóváhagyta. Tudomásul vétetett. 3. 'fehéráru fuvarosok (stráfkocsisok) kérelme fuvardijaiknak városi szabályrendeletben való megálapi- tása iránt. — E kérelmet a képviselőtestület annak idején nem teljesítette, miért is a fuvarosok a megyéhez felebbezést nyújtottak be, — a megye szintén el utasította kérelmüket azzal az indokolással, hogy a fuvardíjakra nézve nem célszerű a szabad alkut korlátozni. 4. A füldmive'ésügyi miniszter fölhívása gazdasági iskola felállítása iránt. E tárgyban elfogadta a közgyűlés a mezőgazdasági bizottság azon javaslatát, hogy ez intézmény megvalósítása érdekében ajánlja fel a város a gazdasági iskola céljaira az alsó szé- náskertet, de a felállítandó iskola dologi és személyi kiadásait az állam fedezze. 5. Schneider Ignácz utódai cég kérelme egy nagy baromfi gyűjtő és hizlaló telep cé jára a vasúti állomás és a Barina-féle telep közötti telek átengedése iránt. Bár e kérelmet a tanács pártolólag terjesztette e közgyűlés elé, a képviselőtestület a cég kérelmét nagy többséggel elutasította. 6. t allér Mihály kérelme a városi mázsaház bérösszegéből való engedmény tárgyában. A közgyűlés folyamodót kérelmével elutasította. 7. Polgármester jelenti, hogy a halas—rigyiczai h. é. vasútra hozzájárulás cimén megszavazott 60.000 koronát a Halasi Takarékpénztártól és Halasi Gazdasági Banktól felvett ideiglenes kölcsönből a Gazdasági Bank utján átutaltatta a vasútépítő vállalatnak. Tudomásul vétetett. 8. A szabadkai állami gyermekmenhely által városunkban tartás végett ki! egyezett árvagyermekek tartására felügyelő bizottságnak tagjai lettek: Babó Irma, Bachman Frigyesné, Benedek Albertné, Berki Antalné, Hollender Áronné, Kohn Antalné, Szabadi Krisztina, Szalay Lászlóné, Szathmáry Sándorné, Tóth Imréné, Zilah Istvánná, Ádor Sándor, Árvái Imre, Horváth József, Jakab Gergely, Karai János, Nagy Kálmán, Szabó G. József, Szalay Sándor, Szalay Zsigmond, Tallér Ferencz, Thury József, Ván István. Hivatalból: dr. Nagy Mór polgármester, Szekér Pál rendőrkapitány és dr. Dobozy István városi főorvos. M. cK T Á R C Z egg A kandallónál. FEKETE-E VAGY PEJ? Nagy társaság ült együtt egy tréfáiról és szóki- mondóságáról ismert földes urnái, nők és férfiak vegyesen. A diskurzus éppen arról a hatalmas eszközről folyt, mely csoszogásával is több félelmet tud önteni az emberbe, mint a leghatalmasabb ágyú a dörgésével. Nyájas olvasóim bizonyára fejtörés nélkül kitalálnák, hogy mi ez a rettenetes eszköz, ha nem mondanám is ki, hogy a papucsról van szó. Az öreg Bordássy István, a joviális házigazda, váltig bizonykodott, hogy: — Bizony, bizony, hiába tagadjátok, húgaim, hiába tagadjátok, öcsémuraim, a papucs az úr a ház-
