Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-17 / 38. szám
38. szám h. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. szeptember 17. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előíizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS HORVÁT GYULA. Elő izetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. A nevelésről. Magyarországnak ifjú nemzedékét már sorakoztatják az iskola padok közé. Egy nagy szellemi, pol.tikai és gazdasági harcát fogja megvívni. Vájjon hogyan ? Nagy kérdés ez, amelyre nehéz feleletet adli. Nehéz mert a jövendőt előre látni nem lehet s mert az az anyag, amely a jövendő Magyarország hadvlsdő, áilam- fentartó eiemét jelent', most még oly nyers, kiforratlan, hogy hovafejlődéséről még halvány fogalmat sem lehet szerezni. Ennek az ország-! nak ifjú nemzedékét, va^y ha úgy tetszik, aj nemzet virágát egy rét zt az iskola neveli, ok-1 tatja, képezi a nagy cél 'kra. Az iskola az aknamater, ahol a tudás, az ismeretek magvait hintik el a zsenge gyermekiélekbe, ahol az általános erkölcsi fogalmak, nemzetéleti, társadalmi és emberi eszmények iránti fogékonyságnak nevelik az ifjonti szivet. Az iskola nevelő hatása nagy s úgy látszik benne egy nemzet jövendőjének képe, mint a rengő tó vizében a föléje boruló lombos fáé. Ha az iskola jó, a jövő nemzedék tudásban, ismeretekben és erkölcsben elöl fog járni, ha az iskola rossz, jaj a jövendőnek. Épen azért a társadalmi és áílami legfőbb gondoskodás a kulturális intézmények közül elsősorban az iskolát kell, hogy körülölelje. I Magyarország nevelés ügyétől, iskolai rendszerétől nem lehetünk épen elragadtatva. De! azért okunk sem lehet az elcsüggedésre, mert az utóbbi decennium alatt óriásit haladt a magyar nevelésügy s az egyre születő tanügyi reformok azt a reményt ébresztik, hogy egy újabb deci- nium ezen a téren a teljes eredményt fogja jelenteni. A nevelésügynek azonban az iskola csak egyik szerve. Hivatalos szerve, amelyet épen ezért nem is kell féltenünk. Vannak azonban a nevelésnek olyan orgánumai, amelynek intenzív fejlesztése révén a jövendő Magyarország gazdasági irányát, praktikus vonatkozását érthetjük alatta. Az a bajunk épen, hogy deákos nemzet lévén, erősen hajiunk a pusztán szellemi pályák felé. Orvos, tanár, ügyvéd van köztünk quantum saris! Es épen ebből a körülményből kifolyólag, miután a szellemi pályákon a nagy kereslet folytán nagy túlzsúfoltság jelentkezik, nagy a proiatariatus is. Kevés bennünk a hajlandóság a praktikus pályák iránt. Ipari gazdasági nevelést nem szívesen adunk gyermekeinknek, valahogy meg- kissebbitőnek, lealázónak tartjuk ezt. Bizony kiskorúságunknak jellemző ez a tény. Nézzük a hatalmas Anglia, a csodálatos Amerik példáját, az ipari a kereskedelmi, a gazdasági nevelés tette ez államokat oly gazdagokká, hatalmasokká. A jövendő nemzedékek nagysága s igy ez államok jövendőjériek nagy koncepciója benne van a műhelyekben, gyárakban, az ipari kereskedelmi és gazdasági forrongásban. Használjuk fel a legkulíurképesebb államok példáját. Neveljük mi is gyermekeinket praktikus, gyakorlati pályákra, akkor a nemzet virága nem fog pusztán színeivel gyönyörködtetni, hanem gyümölcsöt is érlel, akkor Magyarország jövendője, nagysága, e nemzet fejlődése, boldogulása biztosítva lesz. Lapunk mai száma 6 oldal.
