Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-29 / 5. szám
II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. január 29. 5. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kér., negyedévre 1 kor. 50 ti 11 ér. Egyes szám ára 6 fillér. A kisember hitele és a garasos takarékosság. Nálunk még az ág is huzza a szegényembert. Ha van valamelyes kis pénze, az egykettőre elmegy, 1 a égető szüksége volna egy kevés pénzmagra, nehezen jut hozzá. Megszűnt manapság már a hitelezésnek az a formája, mely szerint hit lezhető pl. oly k siparosnak is, ki nem rendelkezik fényes üzlettel, nagyobb anyagi vagyonnal, hanem köztudomású es ismert az illető iparos becsületes és szorgalmas volta s igy egzisztenciája, boldogulása érdekében mindent elkövetni kell, hogy bár szerényebb, összeggel is, de segítve legyen rajta. Pedig hány száz és száz pénzszűkében levő, m.gszorult ember van országunkban. És mennyi közöttük a jóravaló, törekvő munkás ember. De hát gyéren telik a keresetből, nagy a familija és enni muszáj. Támasza nincs, nem tudja, kihez forduljon, vagy ha tudja : nem adnak, ürügyekkel, kifogásokkal hozakodnak elő, csak éppen azt nem mondják r,yilt őszinteséggel a megszorult embereknek: „Van, de nem adok, mert féltem a pénzemet.“ Utolsó reménysége volna még a kisembernek a bank vagy hitelszövetkezet. Sovány remény! A tömérdek számban lévő hitelintézetek nem folyósítanak cerűre-borura kölcsönöket. Sajnos, a mai korban a bizalmat nem a személy erkölcsi oldaláról Ítélik meg, hanem, ferde módon, a személy anyagi oldaláról. A hitelintézeteknek egy ember nem elég, a kölcsönké- rőnek legalább is két kezessel kell birnia. Ha már nagy üggyel-bajja. felhajszolt két jótállót a megszorult szegény ember, akkor még nem bizonyos a kölcsön megszavazása. A Kezeseket, noha épp oly tisztességes, jóravaló emberek, mint a kölcsönkérő, kevésbé „jó“-nak találják, kik nem nyújtanak elegendő garanciát a kölcsönösszegre. Az figyelmen kivül marad, hogy a kölcsön- kérőnek a legbecsületesebb szándékai vannak. Azzal nem törődnek a hitelintézetek mogorvái emberei, hogy mikép gondolkodik és érez a megszorult, jóravaló, tisztességes ember, hogy t. i. némi pénzsegély révén boldogulása útját tudná egyengetni, volna kitartása, több munkát vállalhatna és végezhetne, jövedelmét ezzel fokozná s igy a nagyobb keresetéből pontosan és örömmel fizetné a kis heti vagy havi rátákat. Hisz ha volna a megszorult kisembernek pénze, ha lenne valamije, mi értéket képvisel, uehogy fordulna intézethez pénzkölcsönért, szívesebben takarítaná meg azt az összeget, mit kamatokban és egyébb felmerülő költségekben megíiz tnie kéne. Pedig nem is volna oly kivihetetlen, leg- kiváltktp a vidéken, hogy elösmert becsületes, józan, törekvő s jóhirnévnek örvendő szegény kisembereket, ha megszorulnak, valamelyes támogatásban, kisebb összegű kölcsönben részesítenék. Mindjárt megváltoznának a mostoha, rossz viszonyok, kettőzött szorgalommal, fokozottabb buzgósággal dolgoznék a segítségben részesült kisember, mert volna kitartása és nem feledkeznék meg kötelezettségéről a kölcsön visszaf zetését illetőleg, hogy al almilag újabb támogatást remélhessen. JJIemző, hogy a szegény szerényes eszközökkel dolgozó kisiparosnak, kiskereskedőnek, hányszor kell hitelezni tehetősebb, jobb viszonyok közt élő vevőinek, s noha nagyon ráutalva lenne ezekre az összegekre, vár türelemmel (sokszor hónapokig,) mig pénzéhez jut. És neki mégis kell hitelezni, hogy megtarthassa vevőit, rendelőit. Így jutunk aztán arra a pontra, mely megvilágítja azt a sokak előtt rejtélyesnek vélt dolgot, hogy a kisembernek mért nincs soha semmije, akár van sok munkája, akár nincs. Ha földhöz ragadt szegény7 az istenadta, nem mozoghat, mert nincs kitartása. Ha meg sikerül kölcsönre szert tenni, az esetleges csekély hasznot elfizetheti kamatokban, mindenféle czimen felszámított költségekben. Sióval állandóan vehet kölcsönt s állandóan fizethet nagy százalékot az intézeteknek s emellett aztán éppen, Lapunk mai száma 6 oldal.
