Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-02 / 27. szám
II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. julius 2. 27. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. ------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -----S zerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor., félévre 3 kor., ne» gyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Neveljünk iparosokat. „Ha nem tanulsz fiam, inasnak adunk és iparos lesz belőled“ — mondja az aggódó szülő a fiának, a fiú pedig kétségbeesve áll neki a latin grammatikának, ha gimnazista, — ha reáliskolába jár, akkor az algebrának, meg a mér- tannak. Még öngyilkossági gondolatokat is megforgat agyában, mert sehogyse megy a fejébe, hogy ő belőle most már nem lehet ur. A vége a dolognak, hogy a család kedvéért átmászik egy pár javító vizsgán, sőt még az érettségit is leteszi, esetleg felkerül az egyetemre. Ott pedig hiányos tudással küzd évek hosszú során, környékezve a legtöbb esetben még anyagi gondokkal is; küzd kegyetlenül, koplal, ha éppen rákerül a sor — a megváltó diploma jegyében. Végre akad diploma is, de hány azoknak a száma, akik az ut felén letörnek és sietve elfoglalnak egy bármilyen kis állást, amiből ugyan megélni nem lehet, csak tengődni. Tengődni egy egész életen át, ahova utravalónak egy csomó kielégithetlen igény kiséri el az illetőt; a jövó jobbra fordításának minden reménye nélkül. Így fejlődik ki nálunk egész serege az eltévedt embereknek, akik vasalt ruhába járnak ugyan, de zsebükben a kezük összeszorul fenye- tő ököllel. Kit okoljunk mindezekért ? a szülőt, az isko- lát-e, vagy az illetőt magát ? Ne okoljunk érte senkit egyelőre; mert hibás ebben a dologban a „nevelés,“ — de nem a szülőké, hanem a mi félszeg társadalmunk nevelése — elsősorban. Hisz akárhogy is tagadjuk, nézzünk csak jól körül, nem különböztetjük-e meg az iparososztályt élesebben mindennél. Ki látta volna, hogy egy jobb család gyermeke elmenjen mesterséget tanulni, akár az asztalosságot, vagy a lakatosságot, — ki adja a fiát mondjuk egy órás- ipari, vagy egy szövő-ipari szakiskolába? A legnagyobb baj az, hogy a mai iparos nevelésről nem igen tudnak és nagyon sok művelt ember van, aki még mindig azt hiszi, hogy a mesterség ott kezdődik, hogy a majszter ur apró csemetéit kell eldajkálni, avagy festéket törni, meg enyvet főzni. Pedig nem igy van. Az iparos- nevelés szükségességét nálunk is belátták éspedig rendszeres iskolázás által képeznek ma müveit iparosokat. Értsük meg a dolgot. Van az úgynevezett iparos tanonczoktatás és a szakiskolai iparosképzés. Az iparos tanonczoktatás kötelező a törvény erejénél fogva minden oly egyénre, aki a gyakorlatból igyekszik a mesterséget megtanulni; ez tulajdonkép a munkás-elemnek képzésére szolgál. A fiút beadják tanoncznak három évre és ez alatt a hét bizonyos napjain tanul általános és szakbavágó dolgokat. Azután felszabadul, mint segéd rendes munkakönyvét kap és bizonyos gyakorlati idő eltelte után lehet mester is a szakmájában. Más a szakiskolai iparosképzés. Ez a tu- lajdonképeni müveit iparosképzés. Ilyen szakiskolák nálunk is vannak és pedig az úgynevezett fa- és faragó-fémipar, vasipar, szövőipar, kő és agyag, mechanikai és órásipari szakiskolák. Ezeken kívül idesorozzuk a felső ipariskolákat, melyek ez intézetek fölött állanak, ezek végbizonyítványa önkéntességre is jogosít. E szakiskolai intézetek vannak hivatva Magyarországon művelt iparososztályt nevelni; És czélju- kat bizton el is fogják érni. De szükséges volna ehhez az is, hogy ama jobb elemek, melyek a középiskolai oktatásban nehezebben boldogulnak, ez intézeteket felkeressék. Ha aszülők, kiknek elsősorban érdeke, hogy gyermekeiket a boldogulásra neveljék, megbarátkoznának ezzel a gondolattal, ha megértenék az iparospálya szabad függetlenségét, jóval több jóravaló és megelégedett embert adhatnánk át az életnek, a mi fejlődő magyar iparunk magyar jövő- | jének. __________________________________ L apunk mai száma 8 oldal.
