Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-16 / 16. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. 3. ide hozzánk, akik a siron túl is szeretünk és imádkozunk érted. Amen! . . . És most, édes jó fiam, engedd meg, hogy az anyagi dolgokról is néhány sort Írhassak. Nem a mi kis vagyonkánkról akarok beszélni: ezt ismered, tudod, hogy a kis ház, meg az a néhány hold föld rendben van, téged illet, apai örökséged. Enged meg, hogy én is adhassak hozzá valamit. Itt küldöm azt a kis könyvecskét, mely beszámol erről. Elküldöm, hogy még a temetés előtt kezeidhez jusson. A tied, téged illet, becsületes keresményed. Hálás szívvel tettem ezt neked félre, mert nekem nem volt rá szükségem. A mi kis földecskénk jól ellátott engem, tisztességes élhetésre elég volt a jövedelme. Aztán nekem sok nem is kellett. Hálás szívvel fogadtam a te küldeményeidet, boldog voltam, hogy te édes jó fiam megemlékeztél rólam, de ne haragudj, hogy nem használtam el, hanem félretettem neked. Hadd lepjelek meg én is valamivel, hiszen úgy sem adhatok mást neked. Tudom hogy ott a nagy városban sok kell, jól hasznát veheted. Ha úgy akarod, hát szaporíthatod vele a földecskénket. Milyen jó is volna, ha itt élhetnél, ahol megpihenünk. Ha ez a mi kis házikónk, hol gyermekkorodban édes jó apáddal oly boldogan éltünk, neked is azt adná a mit nekünk adott; csendes, megelégedett, becsületes munkában eltöltött életet. Tégy, ahogy jónak látod, fogadd ezt a kis könyvet jó szívvel amily jó szívvel, örömmel őriztem meg a részedre. Áldalak és Istennek kezébe ajánlom lelkemet! . . . A te szerető édes anyád." S a levél mellől az öt pecsétes borítékból kihullott a vidéki takarékpénztár könyvecskéje, tele voltak írva a lapjai, szépen egymásután voltak benne felsorolva az apró összegek, amit Salgó Miklós évek sora óta, havonként küldött az édes anyjának. Nem hiányzott semmi belőle, ott volt a tőke kamatokkal együtt. Szerény igényű embernek egy egész kis vagyona! . . . Salgó Miklós csak olvasta, forgatta némán a levelet, a lapokat. Sárga, ijesztő színűvé változott az arcza, agyában ott zúgott, kavargóit a gondolatok raja! Milyen hitvány, czudar gondolat kozta lázba vérét. Viszi a pénz hozzá. . . annak az asszonynak . . . A szent, a jó ... az áldott szüle féltve őrzött könnyekkel öntözött édes ajándékát. Ijedten nézett szét. Homlokán kidagadtak az erek szemei ijedten mered;ek a pecsétes borítékra s iszonyú lelkitusa verejtéke ült ki az arczára. Ezzel az összeggel megtérítheti a bank kárát, visszaadhatja az elsikkasztott pénzt s kevés még marad is belőle. De hát visszatérhet-e a becsület útjára ? ! . . . Csábitólag intett ismét feléje annak az asszonynak mosolygó képe. Elhagyja örökre? Fusson messze tőle?... Van-e ehhez elég lelki ereje? Mehet vezekelni abba a csendes faluba, becsületes, csendes ember lehet még belőle, a föld, a kérges föld mellett elfelejthet mindent, uj életet kezdhet. Milyen élet lesz ez!... És ismét látta az asz- szonyt buja piros ajkával, ölelésre váró gömbölyű karjával. És anyja, az a jó szent asszony ott a kis faluban, a halálos ágyon. Köd . . . köd mindenfelé, már nem lát semmit se tisztán. S nyílott ismét az ajtó: táviratot hoztak. „Édes anyja meghalt, temetése holnapután lesz." Ez volt a tartalma. Salgó Miklós kiejtette kezéből a lapot, szeme elsötétült, teste összerezzent, egyideig meredten bámult maga elé, aztán hirtelen felkapta az ötpecsétes borítékot, a takarékpénztári könyvet, felszakitotta az ajtót s a papírlapokat kezében lobogtatva, rohant ki az utcára. Ott sütött már tisztán, fényesen a nap, de a szürke, mocskos, sürü köd mégis ott gomolygott feketén, elüzhetlenül a rohanó ember lelke körül . . . (Vége.) HÍREK. * A kiskunhalasi Kaszinó folyó hó 24-én a Kaszinó összes termeiben tánczvigalmat rendez. A tánczvigalom kezdete esti 8 órakor. * A kiskunhalasi Gazdakör tavaszi rendes közgyűlését f. évi ápril hó 30-án, vasárnap d. e. 10 órakor a Gazdakör helyiségében tartja. Tárgysorozat: 1. Elnökválasztás. 2. Titkári jelentés. 3. Indítványok. * Kerítést a kuruc-szobornak! Bizonyára kellemetlenül hat mindenkire, hogy a Kuruc-szobor még mindig deszkakerítéssel van körülvéve. Úgy néz ki a j fakerítés között, mjntha valamely iskolásgyerek kipakolt játéka lenne. A március 15-iki ünneplő közönség a hazafias fölbuzdulásában ott helyszínen adakozhatott volna. Különben a kerítés céljaira már van is valamelyes összeg városi letétben, csak szaporítani kellene, Ennek pedig az volna a leghelyesebb módja, ha valamelyik egyesületünk május elsején mulatságot rendezne a kerítés költségei fedezésére. Mulatni csak könnyebb, mint adakozni ! * A kiskunhalasi munkásképző-egylet 1U05. április 23-án husvét vasárnapján a Natkay-szigeten könyvtára javára zártköiű tánczvigalmat rendez. * A halasi br.képzó-egylet 1905. április 23-án husvét első napján saját helyiségében villanyvilágítás mellett zártkörű tánczvigalmat rendez. * „Egybehívok.“ Már két levél is 'érkezett lapunk szerkesztőségébe, melyet a kiskunhalasi sociális- ták „Egybehívok“ cím alatt megjelent hírünkre utak. Az első névtelen, a második Csapó Gergely földműves tollából került ki. Csapó Gergely azt iija, 1 ogy a muitkori gyűlés összehívói a „hajnali piacon megtalálhatók“. Arra az esetre pedig, ha az „Egybehívok“ írója hajnalban nem szándékoznék fölkelni, közli hogy az „egybehívok a jogíosztott proletárok, akiket a kapitalizmus és a töke kizsákmányol, s a kiknek foglalkozása : földmives, rangja: napszámos." További soraiban közli, hogy a „mübeszélö nem szalajtva, hanem hiva volt, hiva pedig azért, mert a halasi földművelők és napszámosok igaz szót akartak hallani.“ „Azoknak a jogfosztott kérges tenyerű proletároknak — kérdi — ha nincs képviselőjük hát akkor kivel gyüiésezzenek ?“ Úgy véli. hogy a „képviselő a nép embere, vagyis csak a választó polgároké, mert ha valaki valakit nem választ, természetes, hogy azt nem is képviselheti, igy mégis csak azt a központi vígécet kellett lehozni,“ Most már csak azt volna jó tudni, hogy mennyivel lettek okosabbak a halasi sociálisták a múlt heti népgyülésen. * Szenígyorgy-nap. Az idei szentgyörgy-nap [ nem lesz oly mozgalmas, mint rendesen szokott lenni ; Nem fogunk látni bútorokkal meg más holmikkal megrakok társzekereket, sem kétségbeett hitelezőket és adósokat... A háziurak h_, ..goutan pipázhatnak, a lakók nem kénytelenek hurczolkodni .........Majdcsak a következő nap! Az idei április 24-ike ugyanis ösz- szeesik husvét napjával, a mikor az egész keresztény világ ünnepelni fog. Az egyszer tehát meglehetünk a szentgyörgy-nappal elégedve. * A sóstói vendéglő ez évi bérlője Pilis József vendéglőjét a Sóstón május hó 1-én megnyitja. Hosszú éveken át mint vendéglős működött, kitűnően érti a vendégekkel való bánásmódot és teijesiteni terek-
