Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-16 / 16. szám
II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. április 16. 16. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELÖSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kér , félévre 3 kor., no- gyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. ----- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ----I I. A viz mint egészségrontó. Előbbi czikkünkben már említettük, miszerint egy ital viz is lehet akárhányszor többféle betegségnek okozója. Csupán ezt tudva, talán igazuk is volna azoknak, kik a vizet a békának szánják. Igen ám csakhogy mi is csak a békának való vizet tartjuk a közegészségre nézve nagyon kártékonynak. Ilyen viz pedig nálunk több van a múltkor említettnél. Persze hogy ezt nem vagyunk kénytelenek meginni, sietek mindjárt kijelenteni; de hogy csodálkozzanak is rajta a talán hozzá nem értők, mondjuk úgy, hogy inkább megeszszük mint iszszuk az általa táplált lényeket. Mennyi mindenféle plane szabad szemmel nem is látható lény él az állott vízben, ki győzné elsorolni. Kinevetnek elég sokan ha azt mondjuk, hogy ezek még életünket is veszélyeztetik. Bizony pedig veszedelmesebbek még magánál a hatalmas embernél is, mert bottal, sőt még fegyverrel sem lehet ellenük védekezni. Parányi testüket millió számra kapja fel a levegő s hozza szájunkba akarva nem akarva. Mennyit módosít a víznél nem kevésbbé szükséges tápláléknak a levegőnek eredeti tulajdonságán a talaj s az azon összegyűlt viz, | legtalálóbban fejezi ki az olasz, ki a tenger kiöntéseiből elpárolgó gőzök okozta sanyargató lázas betegséget maláriának (malum aer) nevezi.; Mennyire rongálja bármiféle Iázaszervezetetmi szükség volna fejtegetni, hisz tu'ajdonkép minden betegség egyszersmind lázas állapot. Hány- ! félekép s mitől lehet lázat kapni nem győznénk kikutatni. Hogy azonban a legnyügözőbb s ma- láriásnak nevezett lázat a mocsárok okozzák ma már nyílt dolog. Mily érdekes a már szintén bebizonyított azon tapasztalat is, hogy emlitett bajt még a szúnyogok is terjesztik csípéseikkel. Vannak a föld hátán a meleg égalj alatt! tájak, melyeknek kiimáját az európaiak éppen a mocsárláz miatt nem bírják ki soká. Hazánk- ban daczára a sok álló víznek, egészen tűrhetetlen tájak e tek'ntetben nincsenek. Hogy azonban az alibunárok tájara történt csángó atyánkfiainak megtelepítését többek között ez is akadályozta, annak idején ezt is említették. Marad- junkazonbanami kis al:bunárunkon,mertamon- dás szerint, kinek hol viszket a feje ottvakaija Városunknak is megátalkodott vendége a váltóláz, — febris intermittens endemica — mely legkivált nyá-on és őszszel rendesen bekopogtat. Alakjára nézve V10 része 3-ad napos, Vio része mndennapos, ritkán kettőzött rohamú — febns untrmlttens duplicata. — Hogy ezen makacs baj számos áldozatot ragad el, legfőbb oka a gyógyítás elhanyagolása; mert hosszú kinzás után, részint az általános kimerülés, részint az á.talános vizvérüség öli meg a betegeket. Ha a kór okát keressük, azt legkönnyebben városunk geognostikai fekvésében és levegője sajátságos minémüségében találjuk. Habár a üuna-Tisza közti Alföldnek úgynevezett hátán vagyunk is, bizony elég sok az álló vizünk. Halas és Vadkert között van a homokhát vízválasztója, a Pirtó homokdomb vonulat. Ettől északra eső terület a Duna, tőle délre levő, a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A vízválasztó klimatológiai zónákra is osztja a területet. Pirtótól északra több eső esik, délre mindig aszályosabb a nyár. Az eső kiválását az északnyugati esőt hozó széllel keresztben fekvő 50 m. magas Pirtó homokvonulat okozza. Mi czélra vezetne a város külterületén levő nagyobb terjedelmű állóvizeknek lecsapo- lása, nem veszitenénk-e annyit a vámon mint mennyit nyernénk a réven, egy rövidke újság- czikkben nem is lehetne kifejteni. Sokat veszítene például a városi lakosság ez által a nádtermelésből, de mennyit nyerne, egészségi, szépészeti, tűzbiztonsági (nádas!’ázíetők) és gazdá- szati szempontból. De talán nagy fába is vágtam fejszémet. Nem az Alföld állóvizeinek lecsapo- lásáról akar itt szó lenni, hanem a mennyire lehet a várost közvetlenül érintő, sőt a mi csakugyan elengedhetetlen, a város belterületén levő vadvizek megjelenésének s állandó tartózLapunk mai száma 8 oldal.
