Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-19 / 16. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. április 19. Hirdetmény. Kiskunhalas r. t. város közönsége tulajdonát képező, jelenleg a kir. járásbíróság és annak fogháza, a városi rendőrkapitányi és árvaszéki hivatalok, a nyilvántartói, v. gazdai, fogyasztási adószedői, és kézbesítői hivatalok, eselódlakás, kamrák és rendőrségi fogház helyiségeit, az árucsarnoki 11. és 12. sz. üzlethelyiségeket magában foglaló épületnek, végül a jelenlegi városi szálloda és melléképületeinek lerombolása újjáépítés folytán szükségessé válván, ezen munkálatok biztosítására a versenytárgyalás elrendeltetik azzal, hogy az erre vonatkozó Írásbeli zárt ajánlatok a versenytárgyalás vezetésével megbízott ifj. Kozics István városi mérnök kezeihez. 1905. évi ápril hő 28-ik napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. Az ajánlatok felbontása és jegyzőkönyvbe vétele az erre kiküldött építő bizottsági tagok s az érdeklődők előtt 1905. évi ápril hó 28-án délután 2 órakor fog megtörténni. Bánatpénzül: 1. a járásbirósági épület bontási munkálataira vonatkozó ajánlatok biztosítására 300 korona. 2. a rendőrkapitánysági épület bontási munkálataira vonatkozó ajánlatok biztosítására 200 korona. 3. a városházi felsőszárny épület bontási munkálataira vonatkozó ajánlatok biztosítására 300 korona. 4. a szálloda és melléképületeinek bontási munkálataira vonatkozó ajánlatok biztosítására 600 korona, teendő le készpénzben, vagy óvadék képes értékpapírokban a v. közig, letótpónztárba vagy a versenytárgyalást vezető ifj. Kozics István v. mérnök kezeihez. A versenytárgyalási és vállalati feltételek a v. mérnöki hivatalban tudhatok meg, hol is úgy ezek, mint az ajánlati ivek 1—1 korona másolási dij lefizetése ellenében megszerezhetők. Kiskunhalas, 1905. április 14. Az építő bizottság megbízásából Dr. Hagy Mór polgármester, elnök. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház április 14-iki ülésén, Eötvös Károly indítványának tárgyalása az 1904. évi november 18- iki esti ülésben és az 1904. évi de- czember 13-án elkövetett cselekmények kárhoztatása és elítélése tárgyában T. képviselőház! A midőn a függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából Eötvös Károly t. képviselőtársam indítványához hozzá szólni kívánok, azt gondolom, hogy a parlamenti gyakorlatnak és a jó ízlésnek teszek eleget, ha először az előttem szólott gróf Keglevich István t. képviselő ur beszédével érdeme szerint foglalkozom. (Halljuk!) Csodálattal tapasztalom a t, képviselő ur előadásából azt, hogy ő Magyarország törvényeit nem ismeri, (Mozgás balfelöl.) már pedig, ha a nemzet törvényhozásában egy képviselő a törvényekben való olyan tájékozatlanságot árul el, mint a t. képviselő ur, akkor nem lehet a nemzet nyugodt az iránt, hogy itt az ő érdekeinek megfelelő törvények alkottatnak, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondta a t. képviselő ur, hogy a házszabályok sem az alkotmánnyal, sem a törvénnyel összefüggésben nincsenek. Lehet, hogy a t. képviselő urat az 1848-as év puszta felemlitése is extázisba hozza, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) de én a t. képviselő ur engedőimével azt a kijelentést teszem, hogy minden jóravaló magyar törvényhozó a 48-iki törvényből indul ki Magyarország törvényhozó termében, tehát, a mik ebben foglaltatnak, azok mint szent alapelvek a t. képviselő urnák is kiindulási pontját kell hogy képezzék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) , T. ház! Az 1848 : IV. t.-cz. a házszabályokra vonatkozólag világos rendelkezéseket tartalmaz. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha szives lesz a t. képviselő ur meghallgatni ezen rendelkezést, akkor bizonyára be fogja látni teljes tájékozatlanságát és el fogja ismerni azt, hogy valótlanságot mondott akkor, a midőn azt állította, hogy a házszabály nem függ özsze a törvénnyel és az alkotmánnyal. Az 1848: IV. t.-cz. 2. §-a azt mondja (olvassa) „ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend s a hallgatók teljesen ball- gatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti.“ De a 15-ik § azután még jóval tovább megy. Méltóztassék meghallgatni (olvassa:) „Az előbbi §§-okban említett szabályokon kiviil a legközelebbi évi ülésben legelőbben is mindenik tábla rendszabályokat készít, melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje s általában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a melyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része csak az évi ülések végével s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttatni.“ Hát t. képviselő ur, ez az élő törvény kötelez ma mindenkit Magyarországon (Helyeslés a baloldalon.) és ha a t. képviselő ur olyan fogalommal bir a törvényről és az alkotmányról, hogy azt merészeli itt, az ország színe előtt állítani, hogy a házszabály nem függ össse a törvénnyel és az alkotmánnyal, akkor ne csodálkozzék a t. képviselő ur, hogy nem a jó ízlés, hanem a törvény nevében utasítjuk vissza ezt az abszurd állítást. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) T. képviselő ur, nemcsak a törvénnyel, hanem az alkotmánnyal is összefügg a házszabály, épen az imént felolvasott 15. §. rendelkezése értelmében, mert hisz a törvényhozó bölcsessége épen azért köti ki a törvényben, hogy a megalkotott házszabály csak a benyújtott törvények letáfgyalása után és a következő ülésszakra léphet életbe, hogy az olyan visszaélések, mint a minő november 18-án is történt, meg ne történhessenek, s előre kizárassék, hogy an-nak a kihasználásával aztán újabb törvénytelenségek történjenek. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. Felkiáltások : A nemzet szuverénitása sértetett meg !) Polonyi Gésa: Az uraknak fogalmuk sincs róla, mi az a nemzeti szuverénitás. Csak a nyugdijakról van fogalmuk! Endrey Gyula: Csak a nyug- dijemeléshet van érzékük. Folytatása a mellékleten.
