Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-15 / 46. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 15. Kötelesség vagy jog ? Kristó ur Tahy polgártársunkat bokrétának szánta Pestvármegye süvegjére. A nemes vármegyének azonban nem kell a bokréta. — Nem kell : se testének, se lelkének. Tahy barátunknak azonban nagyon installálhatnókja van. Ennélfogva próbálkozik. Ha sikerül : jó. Ha nem sikerül, úgy tesz, mint a tavalyi nagy szárazságban a lúíó székelyek. Azok is képviselő-testületi határozatot hoztak, hogy három napig még várnak a csöndes esőre. Ha pedig a kitűzött három nap alatt sem esik az eső : — hát ki a fene tehet róla ! Szegény Tahy barátunk! Kigyel- mednek is jobb lett volna megmaradni az ismeretlenség édes homályában. Mert lám, igen tömérdek föld az a Pestvármegye ; egy kis múltja is van neki, ennélfogva még békés időben is ember legyen a talpán, akit főispánjául elfogad. Hát még most, a mikor : — Fütyül a szél Az idő már, őszre jár . . . Még bele sem ülhetett te kegyelmed a díszes méltóságba, már is ott van nagy uramnak alakja a pajkos irók tolla hegyén. A bohózat birodalomnak sarkantyus vármegyéjébe már be van iktatva a jó ur, mint főispánja a peleskei nótáriusnak, és élni fog hosszú időkig. Azonban vessük le a humor csillogó köntösét, és beszéljünk a kérdésről komolyan. Tartozik-e a vármegye beiktatni a törvénytelen kormány kirendelt biztosát, és tartozik-e elfogadni az esküjét ? Kristó és Lányi urak azt mondják : tartozik. Az ő érvelésük ez: a főispánt a király nevezi ki. A király tényét pedig nem lehet felülbírálni. Az 1886. évi XXI. törvény 60. §-a azt mondja : — hogy a főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le. Szerintük ez parancs. — Ennélfogva a ki akár a beigtatást, akár az eskütételt megakadályozza, az a 'hatóság elleni erőszak bűntettét követi el. így van-e ? Igaz-e, helyes-e az ügyvivők okoskodása ? Nem helyes. — A magyar közjog nem ismer korlátlan királyi akaratot. A királyi kinevezés csak úgy érvényes, ha azt alkotmányosan felelős miniszter ellenjegyzi. Mivel pedig a mostani kormány alkotmányellenes, törvénytelen kormány, kormányzati tényei is érvénytelenek. Tahynak tehát már a kinevezése is érvénytelen. A mi pedig érvénytelen, az jogilag nem is létezik. E szerint ő ma nem főispán. Aki pedig nem főispán, azt nem is lehet beiktatni. Ámde, tegyük fel, hogy a kinevezésének kérdése : Vitás. Akkor sem köteles a vármegye őt beiktatni. Az idézett törvény 3-ik §-a értelmében ugyanis, a törvény- hatóság, önkormányzati jogánál fogva, belügyeiben önállólag intézkedik. Belügye-e a vármegyének az, hogy ki az ő főispánja ? De az ám. A legfontosabb belügyi kérdése. Belügye-e például az emberi testnek a hideglelés, a forró láz ? Átkozottul az. Már pedig egy erőszakos főispán éppen úgy bujkálhat az összkor- mányzat szervezetében, mint a betegség a vérerekben. A vármegyének tehát joga van bizalmatlanságot fejezni ki a főispánnal szemben, mielőtt beiktatná. Es ekkor jön a kérdésnek, legérdekesebb része. Tehet-e esküt, a bizalmatlansággal sújtott főispán ? Lányi szerint, tehet. Az ő okoskodása értelmében az eskü csak felszerelése, járuléka a főispánnak, mint a díszruha, a tarsoly, a sarkantyus csizma. Csakhogy ez hitvány érvelés. Mert mi az eskü ? Erkölcsi fogadalom. a politikai becsület lekötése, és egyben etikai biztosíték. A leendő főispán biztosítja a törvényhatóságot, hogy atörvényt megtartja. De adhat-e erkölcsi biztosítékot az, a kiről a törvényhatóság már eleve kimondta, hogy nem bízik benne, vagyis hogy nincs benne erkölcsi tartalom ? Az ilyen eskü, nem eskü. Hiányzik belőle a nemes érez : a bizalom. Szerintem tehát, a bizalmatlansági nyilatkozatnak, megmásit- hatlan következménye az, hogy utána sem az eskü letevéséről, sem elfogadása és tudomásul vételéről szó sem lehet. Annál is inkább, mert a törvényhatóság egyben erkölcsi testület is. Erkölcsi testületet pedig nem kormányozhat egy erkölcsileg megbélyegzett egyén. Végül pedig tegyük fel a kérdést ekként is : joga vau-e a törvényhatóságnak ahhoz, hogy az alkotmányt védje, vagy pedig ez szigorú kötelessége ? Kétségtelen, hogy ez kötelessége. Bele tartozik-e az alkotmány védelem kötelezettssó- gének eszme körébe az, hogy egy törvénytelen kormánynak politikai bizalmasát (mert a főispán az) nem fogadja el, és nem szolgáltatja ki neki összkormányzatát ? Igen, beletartozik ! Azt pedig, hogy ez a kormány alkotmány- ellenes, már a képviselőház kimondotta. Vájjon ki a nagyobb hatalom ? Kristó ur e, vegy a nemzet képviselete ? Tahynak Kristó ur, a vármegyének az országgyűlés. Ennélfogva több mint bizonyos, hogy Tahy ur sohasem lesz Pestvármegye főispánja. Mert a császári biztosokat nem csak jogosítva vannak a vármegyék be nem ereszteni a megyeházába, hanem kötelességük onnan, ha bejöttek is — kidobni. Eátkay László országgyűlési képviselő. Politikai szemle. Folyton nagyobb és nagyobb hullámokat ver a nemzeti küzdelem ; s minthogy a kormány erélyesebb rendszabályok alkalmazását helyezi kilátásba, s erőszakkal fenyegetőzik, különösen pedig, mert elhatározta, hogy a főispáni beigtatásokat gátló vármegyék főbb tisztviselőit állásuktól fel fogja függeszteni — a megyék u. n. jóléti bizottságai is aktióba léptek, s Pestvármegye 65-ös bizottsága a közgyűlés határozatából báró Prónay Dezső elnök és Szabó Géza jegyző aláírásával kiadta a közönséghez intézett azt a felhívást, melyben rá mutatva a nemzeti küzdelem szükséges voltára, felhívja a megyebeli adózó közönséget arra, hogy a folyó évre esedékes állaim adóösszegnek megfelelő summát a törvényhatóság részére az ez által kijelölt magyar általános takarékpénztárhoz Budapestre küldje be. Miután a nép szívvel, lélekkel támogatja a nemzeti ellenállást, s követeli és pedig az ország érdekében heljesen, hogy az ellenzék ne engedjen a hatalommal szemben, s mert elérkezett az ellenállás sikerességének próba ideje — azt hisszük, hogy városunk lakossága az állami adó összeget sürgősen be fogja küldeni annál is inkább, mert ezzel a hazafias küzdelem sikerét biztosítja, és mert igy elesik az az aggodalom, melyszeriut, ha az állami adó tartozás az ex-lex ideje alatt felszaporodik, az egyesek nem bírják azt utólag fizetni. A vármegye a beküldött összegért felelősséget vállalt oly értelemben, hogy azt az ex-lex megszűnte után vagy a beküldő állami adójába beszámíttatja, vagy pedig a betéti kamattal együtt vissza fizetteti. Nem kell tehát sem aggódni, sem késedelmeskedni, mert ha azt akarjuk, hogy a nemzet vezérei s a szövetkezett ellenzék a nép igazait a hatalommal szemben érvényesítse,
