Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-15 / 46. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesitője.

november 15.

akkor mindannyiunkuak hazafias kötelessége, hogy a reánk áldozattal különben sem járó eszközöket rendelkezésre bocsássuk. Megjegyezzük, hogy a befizetési lapok a főjegyzői hivatalban bárkinek rendelkezésére állanak és a pénzkftldés azokkal díjtalanul történik.

*

Tahy István kinevezett pestmegyei főispán tapasztalván a törvényhatóság hangulatát, e hó 8-án értesítette Fazekas Ágoston főjegyző helyettes alispánt, hogy „tekintettel a fölizgatott kedélyekre, a főispáni eskütétele tárgyában egyelőre nem intézkedik,“ igy tehát folyó hó 15-én nem lesz rendkívüli közgyűlés.

Okosan tette a főispán ur, hogy meghátrált a jogos felháborodás előtt, melylyel szemben a saját erejé- jéból boldogulni úgy sem tudott volna.

Itt jegyezzük meg, hogy miután Agarasztó Jenő volt főispáni h. titkár, megyei jegyző a neki felajánlt állást visszautasította, — a belügyminiszter főispáni titkárrá Dr. Tóth Géza közigazgatási gyakornokot nevezte ki.

*

Báró Fejérváry Géza miniszter- elnök egy újságírónak adott feleletében hosszasan foglalkozott gróf Apponyi Albert és Just Gyula képviselőházi elnök makói beszédével, s velük szemben védi a kormány programot és az angol képviselőhöz szabályait részletesen idézve figyelmezteti Justot, hogy azokhoz alkalmazkodjék.

Mindkét politikus erélyes válaszban czáfolt rá báró Fejérváryra. s nyilatkozatát Just azzal fejezte be, hogy ha neki a képviselőház bizalmatlanságot szavazna, nem lenne oly szemérmetlen, hogy abból le nem vonná a következtetést, vagyis tudtára adta a miniszterelnöknek, hogy ő lemondana, nem úgy mint Fejérváry, aki a képviselőház és a főrendiház bizalmatlansági szavazata daczára miniszterelnök maradt.

*

Az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyetemes gyűlésén egy kis politikai tüntetés volt Lányi Bertalan igazságügyi miniszter ellen az egyetemes törvényszék megalakításánál.

Amikor ugyanis az elnök a szokáshoz képest bemutatta a törvényszék eddigi tagjainak névsorát, s abban Lányi nevét is felolvasta, harsogó „abezug“ kiáltásokban tört ki a gyűlés; midőn pedig a püspök jelentette, hogy a miniszter hozzá levelet irt, ilyen kiáltások hangzottak : „nem vagyunk rá kiváncsiak,“ „takarodjék“ „nekünk nem kell“ „menjen a pokolba “ A választásoknál pedig Lányit a törvényszék tagjai közül kihagyták, intő példa azoknak, kik szembe állnak a nemzeti közfelfogás hazafias irányzatával.

*

Az uj főispánok éidekóben hatalmuk gyarapítására, és hogy nyers erő felett szabadon rendelkezhessenek — a honvédelmi miniszter november 4-iki rendeletében az 1887. évi csendőrsógi utasítás 6. szakaszában felsorolt azon hatóságok közzé, melyek a csendőrséget mint karhatalmat igénybe vehetik — a főispánt felvétetni rendelte.

Bihar tábornok honvédelmi mi niszter tehát a főispánt — aki törvény szerint nem az hatóságnak tette meg; tévedés azonban azt hinni, hogy a rendelettel az uj főispánok tekintélyt nyernek, mert szuronynyal tekintélyt nem lehet szerezni.

Két miniszter mondott vasárnap program beszédet, Vörös László és Lukács György, s mindkettő felsorolva a körébe tartozó reformokat, azoknak egész sorozatát ismertette azon kijelentéssel, hogy azok megvalósítása kevés többlet kiadást fog igényelni.

Ezeket a kijelentéseket azonban komolyan venni és elhinni nem lehet, mert ha a reform tervek mindegyikét állami támogatással, akarják megcsinálni, hát a leggyengébb számitó is tudja, hogy az sok száz millióba fog kerülni.

A kormány progiamban kilátásba helyezett katonai létszám szaporítás és a hadsereg tervezett kiadási többletéről mindkét miniszter hallgatott, pedig bizonyos, hogy ha sikerül a koalicziót kisebbséggé tenni, akkor első sorban is mindent megelőzőleg az azokra szükséges összeg előteremtéséről kell az országnak gondoskodni, s nem lehet olyan egygyűgyű felnőtt ember, aki ne tudná, hogy a közterhek mai nagysága mellett az egyéb tervezett s kétségtelenül üdvös roformok megvalósítására pénz nem jut; bizonyos tehát, hogy az ígéretek halmaza ámításnál nem egyéb, s hiába mondta Vörös László, hogy a kormány program felállításánál jóhiszeműleg jártak el, mert mindenki érzi és tudja, hogy sokat markoltak, de éppen azért semmit sem fogtak meg.

De nem számíthat a kormány bizalomra, mert az osztrák miniszterelnöknek az osztrákok megnyugtatására tett azon kijelentése; „egész gondja és törekvése oda irányul a koronának, hogy a közszellemmel és haladással összhangba hozza az állami életet“ — nekünk magyaroknak azt jelenti, hogy Ausztria uralma biztosittatik Magyarország felett, a mostani magyar

minisztérium tehát oly uralkodói programot képvisel, mely nemzetünket szolgaságra akarja sülyeszteui.

*

Pécsett a baranyamegyei ellenzéki gyűlésen gróf Apponyi Albertet és a vele volt képviselőket a szocziálisták és az általuk felbujtatott munkások lehurroggással és kő- dobálással fogadták.

Tudva azt, hogy Baranya megye főispánja a miniszterelnök fia — könnyen érthető, hogy bizony nem sok gond volt torditva arra, hogy a kormány legerősebb ellenfele gróf Apponyi Albert a netáni insultusok- tól vagy legalább annak kísérletétől megkimóltessék.

Apponyi férfias bátorsággal állt a tüntetők elé, s bár a rendőr-főkapitány azt a kijelentést tette, hogy élete biztonságáért nem állhat jót a kíséretében volt képviselőkkel együtt — nyitott kocsiban vonult be a városba, hol á nép ezrei öröm rivalgással fogadták s elhalmozták a tisztelet és szeretet jeleivel.

ügy Apponyi Albert gróf, — mint Wlasits Gyula pécsi képviselő beszédei nagy tetszést keltettek — s Baranya-megyében is megakadt a kormány aktiója, úgy hogy sikerre ott sem igen számíthat.

Hírek.

Városi közgyűlés volt hétfőn délelőtt 9 órakor a városi közgyűlési teremben, mikor is a képviselő-testület jóváhagyta az 1905. évi kataszteri pótköltségvetés tárgyában hozott törvényhatósági határozatot, elfogadta az 1906. évi legtöbb adót fizetők, virilisek, névjegyzékét és eladta a város tulajdonát képező, a Komlós-fóle szélmalom és a vasút között fekvő területet a Schneider czéguek oly feltétellel, hogy ott a czég az előzetesen bemutatandó tervek szerint köteles lesz baromfi telepet és hizlalót létesíteni. Feltételül kötötte még ki e pontnál a közgyűlés, hogy az esetben, ha a czég ezen üzemet bármi okból beszüntetné, úgy a terület a most megállapított eladási áron, azaz négyzet ölenként 4 koronáért ismét a város tulajdonába kerül vissza. Végül tudomásul vette a közgyűlés, hogy jövőben nem hat, hanem nyolcz állami ménló helyeztetik ki városunkba, és beleegyezett abba, hogy a nyolcz ló közül három lovat teljesen ingyen a város lásson el. Ezen határozatok meghozatala után a közgyűlés véget ért.

i A halasi dalárda múlt szombaton kezdette meg működését, úgy osztván be jövőre az ének gyakorlást, hogy kedden a két tenor, pénteken a két basszus, szombaton pedig mind a négy szólam együtt