Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-02 / 31. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. augusztus 2. Az általános választói jog, A szocziálisták küldöttségével való találkozást használta fel alkálin u 1 Kristóffy József a mostani kormány belügyministere arra, hogy mint magán ember, tudtára adja az országnak, hogy ö lelkes hive az általános titkos választói jognak. s a politikai helyzetet csakis az ennek behozatalával eszközlött parlamenti roformmal tartja helyesen megoldhatónak. A belügyminiszter urnák ezen magán véleményét a népek barátjai örömmel kell hogy fogadják, mert ez annak bizonyítéka, hogy a függetlenségi és 48-as párt prog- rammja olyan helyeken is hódit, a hol arra a közel múltban még számítani nem lehetett. Én azonban nem a magán véleményre, hanem arra fektetem a fősulyt, amit Kristóffy József később mint miniszter mondott, ami igy hangzik : „Az általános titkos választói jog gyakorlati életbeléptetésére nézve rendkívül becses előmunkálatok vannak birtokomban, melyek szerint az általános választói jog a magyar faj uralmát nemcsak hogy nem érinti, hanem ellenkezőleg az általános választói jog behozatala esetén a magyar faj helyzete és számaránya az eddiginél jóval előnyösebb lesz.11 Erre fektetem pedig a fősulyt azért, mert: Én a függetlenségi és 48-as párt megbízásából az 1902. évi költségvetés tárgyalásakor a belügyi tárcza költségvetéséhez 1902. évi márcz. 4-ón felszólalva a képviselő- házban, szórul-szóra ezeket mondtam : „A belügyi kormányzattal szemben annak a pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, Magyar- ország érdekében, a magyar nemzet jövőjének biztosítása szempontjából első követelménye az, hogy a parlamenti reform meggondolás, megfontolás és előkészítés tárgyává tétessék, és mielőbb gyakorlatilag megvalósittassék. Mert valóban tarthatatlan állapot az, hogy a főrendiház mai szervezetében tartassák fenn, a képviselőház pedig a mai választási rendszer alkalmazásával alkottassák meg. Nem lehet többé kitérni, az általános választói jog behozatala elöl, amelynek egyéb előfeltételt szabni nem kell, mint azt, hogy a választó magyarul Írni és olvasni tudjon. Miután az államnak minden rendű és rangú polgára a terhek viselésére kénjszerittetik — őket az osztó igazság következtében a jogokból kizárni képteleuség. Be kell hozni a titkos közsé- genkénti szavazást. Szabályozni kell a választó kerületeket, mert a belügyminiszter ur azon állásponja, hogy csak kiterjesztést kell csinálni — azt jelenti, hogy a belügyminiszter ur a kormány és a többség hatalmi álláspontját félti, — s akkor Széli Kálmán miniszter- elnök és belügyminiszter, a szabadelvű párt (melyhez tartozott Kristóffy is), zajos helyeslése mellett a függetlenségi és 48-as párt általam körvonalozott álláspontját „sötétbe ugrásának minősítette, s most alig 3 év múlva a belügyminiszter adatokra hivatkozással bizonyítja a mi álláspontunk helyességét, amiből azután az következik, hogy sem a kormány, sem a soezialisták nem jogosultak vádolni a függetlenségi pártot egyik részről azzal, hogy radikális programmjával az országot felforgatja, — másik részről pedig azzal, hogy nem gondol a nép jogaival. Köztudomású, hogy 1867. óta minden nehéz helyzetben a kormány azzal iparkodott megnyugtatni az országot, hogy kisajátította az ellenzék programm pontjainak egyikét vagy másikát és azzal a közvélemény figyelmét lekötve más kifogásolt terveinek érvényt tudott szerezni, most azonban más a helyzet ; ma első sorban félre nem magyarázható módon tisztázni kell a nemzet és a király alkotmányos jogkörének tartalmát, ettől a döntő kérdéstől a közfigyelmet semmivel elterelni nem lehet, nem szabad azért, mert ha a nemzeti akarat nem érvényesülhet ma, — alig van rá kilátás, hogy érvényesülhessen holnap az általános titkos és községenként! szavazati jog behozatala ügyében, mert ne higyje senki, hogy ez ellen oda át Ausztriában nem fognak minden erőt mozgósítani, mivel jól tudják, hogy az ekként megerősitett Magyarországgal többé Ausztria kénye kedve szerint nem rendelkezhet; az pedig bizonyos, hogy, ha — mint hiszem — a nemzeti küzdelem sikerrel végződik, akkor nem lesz akadálya annak, hogy megvalósittassék a függetlenségi és 48-as párt vallott, hirdetett és fel nem adott programijának az általános választói jogra vonatkozó része is, de épen ezért össze kell tartani a most folyó nemzeti küzdelemben. Dr. B a b ó Mihály országgyűlési képviselő. Politikai szemle. A képviselőházat elnapoló királyi kézirat felolvasása után a képviselőház határozatilag kijelölte az utat, amelyet a nemzetnek követnie kell a törvények keretén belül azért, hogy lehetetlenné tegye az imparla- mentáris és a törvényhozás mindkét házában bizalmatlansággal fogadott, törvényesnek már csak ez ókból is el nem ismerhető Fejérváry kormányt, s az általa képviselt irány érvényesülését. A törvényhatóságok és a városok felerósze már is a kormány ellen nyilatkozott, s megtagadta a meg nem szavazott adók beszedését, és a meg nem ajánlott ujonczok sorozását. A kormány a törvényhatóságokkal szemben egy intő szózatnak ezimzett körrendeletét adott ki, melyben óva inti a tisztviselőket attól, hogy a törvényhatóság határozatának engedelmeskedjenek; de ennek előre láthatólag nem lesz hatása. Különösen értéktelenné vált a minisztérium körirata a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának válasza, nyilatkozata folytán, amelyben tárgyilagos higgadtsággal ki van fejtve, hogy a kormány törvénytelen alapon áll, s ki van mutatva, hogy „miután a törvényhatósági határozatok nem uj jogot akarnak megállapítani, hanem csak a fennálló törvények szigora alkalmazására hívják fel a tiszviselöket,“ , igy a minisztérium az általa kilátásba helyezett megrendszabályozással
