Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-11-13 / 20. szám
2. KISKUNHALASI ÚJSÁG. efféle törekvéseknek és kívánatos volna, hogy minél szigorúbban hajtassák végre a törvény- javaslatnak eme rendelkezése úgy, hogy nemcsak azon intézetben, a hol magyar államellenes irányok vetik fel a fejüket, koppintsanak az illető tanár urnák az ujjára, hanem erősen figyeljék és tartsák szemmel azokat a tanítóképzőket is, ahol közömbösek a hazafiság iránt. Mert vagy élünk magyar államban és akkor legyen minden olyan polgár, aki e földön született, a magyar nyelvhez és a magyar tradíciókhoz hű, vagy pedig ha nem ismeri el a magyar nemzet hegemóniáját valaki, akkor legokosabb, ha kivándorol ebből az országból. Semmi kétség benne, az uj népoktatási törvényjavaslattól sokat, nagyon sokat lehet várni. Az analfabéták is megkevesbednek, mert gondoskodva lesz arról is, hogy szigorúan tartassák be a kötelező iskolába járás, de a mi a fő, az egész vonalon egység, a magyar nyelv egysége lesz tapasztalható, mi a nemzet művelődését, számban és erőben való gyarapodását jelentené. Adja Isten, hogy úgy legyen! A tűzoltó egylet szerdai közgyűlése. Az értesítő kihordó ügyetlensége miatt az oly szépen megindult tűzoltó egyleti ügy majdhogy meg- nem akadt. Az történt ugyanis, hogy a kihordó a közgyűlési meghívókat igen sok meghivan- dónak nem vitte el, igy ezen két Ízben oiy kevesen gyűltek a tagok egybe, hogy a gyűléseket nem lehetett megtartani. Ezek után Török István elnök, külön, személyre szóló meghívót bocsátott ki, melyen a tagokat múlt szerdán estére gyűjtötte egybe, A rendes meghívásnak meg is lett az eredménye. A tagok oly impozáns számban jelentek meg, a gyűlés oly érdekes és lelkesen folyt le, hogy ezután a tűzoltó egyesület ügyét teljesen biztosítottnak látjuk. A községi elemi iskola nagytantermében az iparos osztály csaknem teljes számban megjelent. így e rendkívüli fontos ügy életre állásának főérdeme kizárólagosan az iparos közönségé, mely cselekedetéri városunk közönsége ő neki a legnagyobb köszönettel tartozik. A hivatalnok osztályból ha nem is sokan, de elég szép számmal jelentek meg, mig birtokos közönségünk, a mely véleményünk szerint a tűzoltó ügyben leginkább érdekelve van, csak két olyan lelkes, tagja által képviseltette magát, a kik ha jóról, szépről vagy közügyről van szó, sohasem riadnak vissza az áldozattól és közreműködéstől. Ezek — névszerint is kötelességünk megemlíteni — Szalai László és Halász D. Ferenc. Az elnöki megnyitó után a gyűlés az egyenruházati kérdésben kimondta, hogy a budapesti és helyi szabó és más cégek ajánlataik benyújtására felszólit- tatnak. Az ajánlatok elfogadásánál a helybeli cégek előnyben részesittetnek. A törlesztés pedig három év alatt történik. A gyűlés legérdekesebb része a fogadalom tétel volt. Sorba kiállottak a működő tagok, mellre tett kézzel dr. Kozics Zoltán főparancsnok után mondták el hangosan a fogadalmat. Hangulatos szép jelenet volt, melyből az ihlet és meghatottság sem hiányzott. A fogadalom után beosztattak az egyes tagok a szakaszokhoz és egyúttal a gyűlés kimondta, hogy az egylet működését f. év december 1-én megkezdi. Egyúttal kimondatott az is, hogy az oktatás a közgyűlést követő napon, csütörtökön este megkezdődik. Több apróbb ügy elintézése közben érdekes mozzanatok is történtek. így pl. midőn a színház tűzbiztonságáról volt szó, különös nagy érdeklődés mutatkozott a kulissza mögötti bolygó tüzek iránt, melyeknek eloltásához nem szükséges sem csákány, sem sisak, sem mászókötél. Csütörtökön este volt az első elméleti tanítás. Nagy szerencséje az egyletnek és igy városunknak, hogy telekkönyvvezetőnk Freytag Gusztáv főparancsnok volt, igy szakképzett tűzoltó. Az ügyet lelkesen önérdek nélkül magáévá tette, az oktatást elvállalta. Csütörtökön is az igen szép számban egybegyűltek előtt ő és Gaal István tartottak csaknem másfél óra hosszat előadást. E helyen újólag kérjük közönségünket, vegye pártfogásába a kezdet nehézségeivel küzködö egyletet, hisz nem a közönség adja a nagyobb áldozatot, hanem az egylet, melynek minden tagja a fogadalom szerint önérdek nélkül önzetlenül kell, hogy szolgálja a nemes ügyet. a. && T Á R C Z fl, cta Estende . . . — A „Kiskunhalasi Újság“ eredeti tárcája. — Estende halkan magam magamnak A te szavaid suttogom: — „Meglássa, hogy mily ha leszek önhöz“ . . Ezeket mondtad, jól tudom. És mikor hűnek kellett vön’ lenned, Mikor már szentül szeretett szivem; Akkor, oh akkor hagytál magamra, Mikor szerelmed igaznak hitiem! Estende halkan magam magamat Hzéri én egyre biztatom, Oh, ha te nem is lettél hű hozzám: Hu lett — az édes, bús dalom. Ezek a dalok éltetnek engem, Mint harmatcsepp a rózsalevelet . . . Ezek a dalok zengik csodásán Örökké tartó nagy szerelmemet! Estende halkan magam magamnak A te szavaid suttogom . . . A lelkem bárha úgy vérzik tőle: Mégis jól esik mondanom! . . . _____________ VA Miatyánk. Az Úrnak ezerhétszázharmadik esztendejében, szent István havának utolja felé egy üveges batár igyekezett a kalocsai országúton Halas városa felé. A búcsúzó nap aranysugarakat lövelt a hintó ablaküvegére, melynek belsejében egy szépséges szép ifjú lányka ült komornájának kíséretében: Deák Ilonka, Deák Ferencznek, a halasi kurucok vezérének uno- kahuga. Az alkony mélységes csöndjében egy fiatal férfialak leste a hintó közeledtét a közeli akácos fái közül. Arcát egészen kivetkőzteté nemes vonásaiból az az izgatott, szinte kaján kémlelődés, a mivel a
