Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-08-14 / 7. szám

I. évfolyam. Kiskunhalas, 1904. augusztus 14.

7. szám.

KISKUNHALASI ÚJSÁG.

KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.---------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ---------S

zerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők.

Felelősszerkesztő és lapkiad ótulajdonos:

H orv át Gyula.

Előfizetési dijak: Helyben egész évre A kor.

félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , iélévre 3 kor., negyedévre 1 kér 50 fillér.

Egyes szám ára 6 fillér.

Önkéntes tűzoltóság.

E lapok előző számában Dékáni Árpád tanár úr, lelkes hangú czikkben buzdítja a város lakosságát az önkéntes tűzoltóság megalakítására.

Az okok, miket az intézmény szükségessége mellett felhoz, igazán megdöbbentőek s bizonyára mindenki lelkében kellő visszhangra találtak.

Az általa megpendített eszme közérdekű volta, de különösen az, hogy az mindnyájunk legszentebb javaival: élet- és vagyonbiztossá- gával áll kapcsolatban, teszi kötelességévé min- -jifííikinek, hogy-tehetsége szerint hozzájáruljon annak előmozdításához.

Egyet-mást szabadjon nekem is elmondani:

Azok, a kik minden újítástól idegenkednek és a létező állapotokat tekintik a legjobbaknak, régóta ellenzik a hivatásos tűzoltóság felállítását. Érvelnek azzal, hogy erre nincs szükség azért, mert lakosságunk tűzvész esetén, bátor magatartással s őseitől örökölt oltási technikájával, mindenben pótolja a hivatásos tűzoltóságot; ezért szerintök az önkéntes tűzoltóság csak czifra parádé, mely vész esetén csak távol tartja azokat, a kik eddig odaadóan működtek a vész leküzdésén. Hivatkoznak sok év tapasztalataira, melyek azt bizonyítják, hogy a tűz nálunk mindenesetben csirájában szokott elfojtatni úgy, hogy — Istennek hála — számba vehető tűzvészre a legöregebbek sem emlékeznek.

Igazuk van abban, hogy tűz esetén a lakosság osztálykülönbség nélkül, oly derekas, férfias munkát szokott végezni, aminőről mindenkor csak a legnagyobb elismeréssel szólhatni. Igaz az is, hogy a gondviselés emberemlékezet óta megkímélte a várost a nagyobb vésztől.

Ámde mindez nem azt bizonyítja s belőle nem az a helyes következtetés, hogy tűzoltóságra szükség nincs.

Kétségtelen, hogy a manapság nálunk divó oltási mód, nem felelhet meg egy az építészet terén rohamosan haladó város igényeinek. Ed-1

'dig, elismerem, megfelelt. Igaz, hogy valódi Isten csodájának mondható a város rendetlen építkezési módja miatt az, hogy egyszer-más- ' szór a vész végig nem sepert a szabálytalan,

I összezsúfolt s örökös széljárta házak felett, de az intézmény szükségessége tekintetében szomorú előzményekre nem hivatkozhatunk. De hát ezután? Igazi aggodalommal gondolhatni csak arra a lehetőségre, ha pl. a mostanában épült, vagy a közeljövőben felépítendő, majdan a város egyik büszkeségét képező emeletes épületeket érné a vész? Eféle tüzeket nem lehet az- | zal a nehány rossz fecskendővel, a mi most van, azzal a tervszerűtlen, ötletesen s mindenki által a saját gondolata szerint keresztülvitt oltási móddal lokalizálni: oda már szakavatott tüzvezetőség, a modern oltási technika minden vívmányával felszerelt, szervezett, egy akaraton levő, tervszerűleg s a testületi erkölcsi felelősség terhe mellett működő tűzoltóság kell. Nem kételkedem városunk lakosságának bátorsága felett, sőt az előtt mindenkivel, magam is tisztelettel emelek kalapot, de engedjék meg e kérdést: ugyan mit csinálnánk, ha pl. legszebb házunk, az új bankpalota lenne veszélyben? Lent csak összejönnénk, de, hogy fent ki lenne s ha lenne is, mit tudna egy oly intensiv tűzzel csinálni: igazán aggasztó kérdés.

De ezek csak általános helyi szempontok.

A fő az, hogy a hivatásos tűzoltóságot felállítani nemcsak önmagunk, hanem a törvény iránti kötelességünk is.

Az 1888-ik évben 53888. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet ugyanis kötelességévé teszi minden községnek, hogy területén tűzoltóságot szervezzen. Azt a községre bízza, vájjon a tűzoltóság rendszeres díjazott, avagy pedig önkéntes legyen, mely egyleti alapon szervezkedik. Előírja a rendelet, hogy a mely községben sem az egyik, sem a másik féle tűzoltóság nem szervezhető, a község 20—40 éves férfi lakói sorából községi köteles tűzoltóság alakítandó.

Az intézmény felállítása elől tehát kitérni nem lehet.

Lapunk mai száma 8 oldal.