Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-07-03 / 1. szám
2. KISKUNHALASI ÚJSÁG. ha ez a bizalom megvan, akkor az az újság a közvélemény erejét adja. Nem annak a közvéleménynek foszló erejét, mely hangosan kiabál, mely felül minden ostobaságnál:, hanem azét a közvéleményét, mely az erejét tudja használni úgy a.társadalmi mint a politikai életben s a mely erő meg kell hogy lássék az emberek minden szaván s minden cselekedetén. Ennek a lapnak ez a nézete a saját jogosultságáról s amit itt a vidéki újság hivatásáról s feladatáról röviden fölhozott, annak mindenkor, minden körülmények között helyt is fog állni s reméli, hogy a közönség bizalmát és szeretetét sikerül is a legnagyobb mértékben megnyernie. Gy. Hivatalos hirdetés. Mészöly István halasi lakos a város külterületén a tulajdonát képező fehértó pusztai birtokán gőzmalom ipartelepet szándékozik felállítani, s az ehhez szükséges iparhatósági teiep engedély kiadása iránt a városi tanács, mint elsőfokú iparhatósághoz folyamodott. A telep-engedély megadása kérdésében leendő határozat hozatal előtt ezen ügyben 1904. évi ,uiius hó lő. napjának (péntek) délutáni fél 1 órára a helyszínére tárgya- gyalás tűzetik ki. Az 1884. évi XVII. t.-c. 27. §-ába foglalt rendelkezéshez képest a helyszíni tárgyalás határidejéről azzal ér.esittetik a lakosság, hogy mindazok, akik a szóbanforgó gőzmalom-ipartelep felállítása ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni kifogásaik előterjesztése céljából a tárgyalás napján és idejében a helyszínen jelenjenek meg, s kifogásaikat a helyszíni tárgyalás vezetésére kiküldött rendőrkapitánynak hozzák tudomására, illetve jelentsék be. Magán hirdetések. Babos István kis sik pusztán a szegedi ut mellett levő 30 lánc szántó és legelőből álló tanyás földbirtokát Dömötörtől a szántóföldet feles használatra, a legelőt pedig haszonbérbe kiadja. Értekezhetni vele a helyszínén. Tóth József gépészkovács tudomására hozza a géptulajdonosoknak, hogy a cséplési idő alatt gépjeiken netán előforduló hibák kijavítására előnyös feltételek mellett vállalkozik. Tudatja továbbá, hogy a 111. kerületbeli házánál három bolthelyiség bérbe kiadó. H I R E il Tíz éves találkozó. Junius 26-án vasárnap folyt le a fiz éves találkozója azon ifjaknak, kik az 1893 4. iskolai évben főgimnáziumunknak VI. osztályát végezték. Az előkészítő bizottság már hetek óta készülődött e nevezetes évfordulóra, de sajnos, a régi iskolatársak közül csak 11 -en jelentek meg, a többiek kimentették magukat. Mindamellett ez cseppet sem lohasztotta a mindvégig tartó jó kedvet s nem keserítette meg az egykori jó időkre való visz- szaemlékezés édességeit. A helybeliek közül megjelentek: Fülöp Sándor, ifj. Bartek Lajos, Dr. Szabó Fülöp, Schmidt Dezső, Bergel Arthur, Marcsa József; a vidékiek közül: Huszár Ákos jegyző Bácsalmásról, Dr. Zábolyi Béla orvos Kiskőrösről, Takács Gyula jegyző Duna- szentgyörgyről, Fajszi László jegyző Fülöpszál- lásról és Rohoska Aladár gyógyszerész Maj- sáról. A társaság tagjai, a mondott napon délben a Keresztes vendéglőben találkoztak, délután meglátogatták volt tanáraikat s meghívták őket az esti lakomára, azután pedig kivonultak a Sóstóra, hogy a programm szerint részt vegyenek a közös vacsorán. A volt tanáruk közül Thury József jelent meg, aki nejével együtt aranyos kedélylyel mulatott azok körében, kiket 10 i évvel ezelőtt bocsátott ki védő szárnya alól. A „Kiskiihaligl Ujsáy“ eredeti tárcája. Az anya. Az asszony jóravaló teremtés volt; égett a munka a kezében, meg a gyermekeit is forrón szerette. Igazi anya volt, gyermekeiért minden áldozatra és fáradságra kész. Hanem a férj lump, házsártos, olyan fél-ember volt, akinek a becsületes társaság, a jóravaló emberek, a munka, a törekvés semmi; de akinek nóta kell' a fülébe, élhetetlen rongy nációk az asztal köré, azían húzd rá cigány! Otthon pedig, hogy mit csinál az asszony, ki ad a gyerekeknek enni, kifizeti a házbért, a papbért, meg az adót: attól ugyan nem busul. így aztán a szegény asszony elhagyatva, súlyos betegen a kórházba került. Ott fekszik és jobbulást remél. Bágyadtan emeli föl fejét s hallgatódzik. Ha léptek zaját hallja, örömet érez: hátha a gyermekei! Ám a gyermekek csak későre jönnek lassú, halk léptekkel. S ahogy belépnek, az asszony inti őket, hogy csak csendesen legyenek. A két kis gyerek sietve közelit az ágyhoz, megragadják anyjuk kezét s csókokkal halmozzák el. — Hogy vagytok édeseim? Ettetek-e ma már? Ugye nem? Milyen piszkosak vagytok? Hát az apátok nem volt honn? Istenem, Istenem! így kérdezősködik a jó asszony, mig ideges sietséggel a párnája alá nyúl, egynéhány száraz kenyér- darabkat vesz elő s odanyomja a gyerekek aprój kezeibe. A gyerekek megörvendenek. Az asszony inti őket: csak lassan édeseim, nehogy meglássanak benneteket . . . Fél a jó asszony a tilalomtól. Megölné a gond, a vágyakozás, ha napjában egyszer nem láthatná gyermekeit. S azok csendben morzsáinak, félve tekintgetnek a nagy ajtó felé s úgy amint jöttek, az anya szeretetteljes jó tanácsaival, lassan megindulnak haza felé. Az asszony még utánuk szói: Csak jók legyetek. Az apátokat szeressetek. Csókoljatok kezet neki, ha hazamegy . . . * Az apa éjjel-nappal dőzsölt. Kártyázott, nyert és ivott. Ezt ő már Így szokta. Ahogy aztán hazavetődött, aludt egyhuzamban hat órát. Azurán fölkelt, belémar- kolt a zsebébe: kivágott egy-két hatost s bort parancsolt. Néhány krajcár végig gurult a padlón, de a gyerekek egytől-egyig megkeresték s maguknál tartották. — Hát az anyátok hol van? — kérdezte az apa A gyerekek szepegve beszélték, hogy az anyjuk ott fekszik a kórházban, mert beteg. — Beteg? . . . Nem azért ment az a kórházba, hanem mert a doctor hítta . . . A gyerekek ezt nem értették. Féltek az apjuktól, hát csak inkább az ajtó felé húzódtak. Künn az utcán tanácskozva indultak meg s ahogy elváltak az egyik
