Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-09 / 45. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 9. ón régibbre, — ő százesztendősre hivatkozott — én ötszáz éves statútumra fogok hivatkozni. A sajószent- póteri, 1403-ban hozott községi szabályrendelet kissé körültekintőbb volt, mint a mai törvényhozás, és azért, hogy a szőlősgazda közönség érdekeit megvédelmezze, egyenesen kimondotta, hogy tiltva van a határon máshonnan bort behozni. Akárhonnan hozatik az be, még magyar területről is, szomszéd községből is, a ki pinezéjóben megtaláltatott, kiviendő a piacztérre és a hordó feneke beütendő, hogy a bor kifolyjon. Nem engedték azt sem, hogy benn elfogyasztassók, hanem egyenesen megsemmisítették, mert bűnnek tartották, hogy bevitel utján megrövidítsék az ottani bortermelők jogosult érdekeit. Ha ez állott a sajószentpóteri községre 500 esztendővel ezelőtt, gondolom, fejlődött azóta Magyarország közgazdasági érdeke annyira, hogy Ausztriával és a külfölddel szemben erre az álláspontra helyezkedhetünk mi is, (Helyeslés a szólsőbaloldalon) ugy- annyira, hogy a t. többség egy községnek 500 óv előtti rendelkezéseiből is tanulhatna, mikor fennen hirdeti, hogy a bortermelő közönség érdekeit védelmezi. Nem szabad önöknek figyelmen kiviil bagyniok azt, a mit Széli Kálmán 1902. márczius 22-ón mondott. Egyenesen azt a kijelentést tette a képviselőházban, hogy inkább legyen külön vámterület, mint rósz egyezség. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Önök nem mutatták ki azt, hogy az egyezség, melynek bevezetése ez a provizorius javaslat, de melynek háta mögött lappang a végleges egyezség, mely Olaszországgal tényleg meg van kötve, hogy ez az ország érdekének megfelel, és azt kívánják önök, hogy vaktában, inczidentaliter egy olyan ideiglenes javaslatot, a melynek kísérője egy végleges, ismeretlen javaslat, en bloque elfogadjunk. A t. túloldalnak lelkiismerete ezt megengedheti, de az ón hazafias köte- lessógérzetem ez ellen a legkomolyabban tiltakozik. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon) Hogy mennyire nem Magyar- ország érdeke és nem az 1899 : XXX. törvónyczikknek megvalósítása a czól, erről van egy nagyon kézenfekvő bizonyíték. A következőkre irányítom a t. ház szives figyelmét. Hivatkozás történt t. képviselő- ház, a Mexikóval kötött szerződésre, de tagadom, hogy azzal törvóny- hozásilag szerződés köttetett volna, mert hiszen az .1902. X. t.-czikk „kereskedelmi viszonyainknak Mexikóval való ideiglenes rendezéséről“ szól és egyáltalában nem köt szerződést, csak felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a kereskedelmi és forgalmi viszonyokat ideiglenesen szabályozza. Tehát csakis egy felhatalmazás van a kormány kormány kezében. De Nagy Ferencz t. képviselőtársunk ebből azt akarta kiolvasni, — a túloldalon többen vannak ebben a téves felfogásban — hogy 1902-ben ezzel a törvónynyel áttöretett az 1899. XXX. törvónyczikk rendelkezése, most már szabad a vásár az 1899. XXX. törvényczik- kel szemben. Ki volt már mutatva, — nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni — hogy az 1899. XXX. t.-cz. nem csak, hogy meg nem töretett ezzel a törvénynyel, hanem egyenesen megerősittetett azáltal, hogy a törvény rendelkezésébe be van foglalva, miszerint: „az 1899. évi XXX. t.-cz. 4. §-ának második bekezdésében foglalt határozmányától eltérőleg megállapittatik, hogy a kormánynak ezúttal kivételkópen adott felhatalmazás alapján“ joga van intézkedni, (ügy van balfelől) Tehát először is nem köttetett szerződés, csak kivételkópen jog adatott a t. kormánynak arra, hogy saját hatáskörében intézkedjék. Polónyi Gésa: 1903. előtt! Babó Mihály : De egy nagyon súlyos feltételt és kikötést kapcsolt ehhez a törvényhozás, mert világosan kimondja, hogy ideiglenesen szabályoztassanak ugyan a viszonyok, de „az erre vonatkozó megállapodások azon megszorítással lépjenek életbe, hogy azoknak hatálya az 1903. évi deczember hó 31-én túl nem terjedhet.“ (ügy van! a szólsőbaloldalon) Polónyi Gésa : Tetszik látni ! Babó Mihály: Ezt már csak nem lehet elcsürni-csavarni semmiféle szónoklattal, ez csak világos rendelkezés, hogy 1903. éven túl nem terjedhetett az ideiglenes rendezés. (ügy van! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Miért történt ez ? Azért, mert uj szeiződós kötéséhez az annak előfeltételét képező vámtarifának akkorára meg kellett volna lennie, tehát ennek a kikötésnek az volt a czólja, hogy ne legyen megkötve a törvényhozás keze, hanem hogy szabadon rendelkezhessék, (ügy van 1 a szólsőbaloldalon) Most azt kérdezem a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól, vájjon 1903. deczember 31-éig terjedő hatálylyal rendezte-e a t. kormány ezt a kérdést Mexikó és Magyarország között, igen-e vagy nem ? Molnár Jenő: Mi van azóta Mexikóval ? Szeretnek tudni! Babó Mihály: Ha igen, akkor azt kérdezem . . . Polónyi Gésa : Kivégezték azóta másodszor is Miksa császárt, de a szerződésről nem rendelkeztek ! Babó Mihály; Ha csak 1903. deczember 31-ig szabályoztatott a viszony a kormány által, a miről azonban, miután a törvénybe a rendelkezés nincs bele foglalva, ide jelentés nem tétetett, akkor azt kérdezem a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól : mi történt Magyar- ország és Mexikó kereskedelmi viszonyaira nézve 1903. deczember 31-ótől idáig ? Nessi Pál: Van-e szerződés, vagy nincs ? Babó Mihály : Milyen viszony van tehát ma Magyarország és Mexikó között ? Azt hiszem, hogy nincs semmiféle szerződéses megállapodás. De akkor azután sem a t. miniszter ur, sem a t. előadó ur ne hivatkozzék arra, hogy a szerződés nélküli viszonyokból milyen evidens károk származnak Magyar- országra, mert ha ez áll Olaszországra, akkor áll Mexikóra és áll a világ minden államára vonatkozólag is, legalább azokkal szemben, t. miniszter ur, a melyekkel szerződni szükségesnek látta a magyar törvényhozás, (ügy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon). Kulik Béla: Talán tudja az előadó ur ezt a kérdést ? Gabányi Miklós: Ok azt tartják, hogy hallgatni arany ! (Zaj) Polónyi Géza: Igen, itt adhatna felvilágosítást az előadó ur ! Babó Mihály : De nagyon fontos kérdés, a mire súlyt helyez a t. kereskedelemügyi miniszter ur, en
