Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-09 / 45. szám
1904 november 9. II. Melléklet a Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez. ben, hogy ez állítása, felfedezése nem novum, ez nem uj dolog, minek annak olyan nagyon örvendeni, hogy Pantano és Hava miniszter ezt a kijelentést megtették ; hiszen ezt meg lehet tudni a törvényjavaslatból is. Itt tehá,t az előadó ur egyenesen elismeri, hogy az olasz képviselőnek és az olasz miniszternek igaza van. Hasonlítsuk csak össze e kijelentést az előbb idézett kijelentésekkel. Kérdem, melyik az igaz : az-e. a melyikben a jövendőben esetleg kötendő szerződésről beszél a t. előadó ur, vagy az-e, a melyben egyenesen megerősíti az olasz képviselő és olasz miniszter azon kijelentését, hogy igenis végleges szerződés köttetett ? — mert hisz különösen az olasz földmivelésügyi miniszter egyenesen hivatkozik arra, hogy hosszú időre, állandóan biztosította Olaszország érdekét. Miután nagyon helyesen mondotta a t. miniszterelnök ur egy közbeszólásában azt, hogy az elvállalt kötelezettségek miniszterváltozás esetén átszállanak az uj miniszterekre is, ennélfogva ón azt gondolom, hogy ebből csak az a konzekvenczia vonható le, hogy a t. miniszterelnök urnák és a vezetése alatt működő kormánynak kötelessége a Széli-kormány által nagyon különös körülmények közt megalkotott 1899. XXX. t.-cz. rendelkezéseit, czéljait végrehajtani és megvalósítani. (Úgy van ! ügy van ! a baloldalon) Neki tehát ezt áttörni nem szabad ; nem szabad pedig először azért, mert törvény ; (ügy van ! a szólsőbaloldalon) másodszor azért, mert azt a kijelentést tette a t. kormány, hogy ő egyáltalában nem akarhat és nem szándékozhatik összeütközésbe jönni az 1899. XXX. t.-czikkel, azt igenis végrehajtani akarja ; harmadszor pedig azért, mert annak a törvénynek megváltoztatására eddig a törvény- hozás elé még javaslatot sem terjesztettek ; tehát mindaddig, a mig az mint élő törvény fennáll, az a politikai és egyéni felelőség kötelezi a kormányt és annak minden egyes tagját, hogy annak végrehajtásáról becsülettel gondoskodjék. (Úgy van ! a szólsőbaloldalon) T. kópviselőház ! Meglehet, hogy kissé unalmas lesz. (Halljuk ! Halljuk! a szólsőbaloldalon) de mégis némi megjegyzést vagyok kénytelen tenni a paktum kérdésére vonatkozólag is azért, mert egyrészről a miniszterelnök ur is kifejezésre juttatta azt a felfogást, hogy a paktum nem kötelez senkit, de különösen megjegyzést kell tennem azért is, mert Nagy Ferencz t. képviselőtársam azt mondotta, hogy paktummal az országot igazgatni nem lehet és nem is szabad. Teljesen igaza van. Aláírom tökéletesen igaz. De disztingváljunk egy kissé. Bn nem úgy értelmezem Polónyi Géza képviselőtársam felszólalását, hogy azért kell megtartani azt a törvényt, mert paktum következménye, vagy azért is, hanem meg kell tartani, mert törvény, (ügy van ! balíelől) Es ő csak motiválni akarta a paktummal azt, hogy itt kivételes körülmények között jővén létre az a törvény, mindenesetre súlyt kell helyezni annak hatályon kívül helyezésénél is arra, hogy azok a kivételes eljárások, melyek szerint létrejött, a lehetőségig megtartassanak. Hát nézzük meg, hogy a paktum tulajdonkópen mi czólból keletkezett ? Ugyebár akkor Magyar- ország politikai helyzete annyira zavart volt, hogy szükségesnek látszott a politikai helyzetből való kibontakozásnak egy oly módját találni, a mely a t. túloldal felfogása szerint az ő uralmát továbbra is fen- tartja, az ellenzéki padokon ülő pártoknak akczióját pedig a jövendőben is biztosítja. Ez volt a czél. És e két rész álláspontját miként egyeztették össze? ügy, hogy attól a merev felfogástól, a melyet a korona és bizalmasai, a király és tanácsosai következetesen kifejezésre juttattak 1899-ig, hogy a közös vámterület álláspontját megváltoztatni nem lehet, egy konczesszió történt a király és a többség részéről, kifejezésre juttatva a király az ő képviselője, Széli Kálmán által a maga akaratát, hogy enged abból a merev álláspontból, csakhogy kiszabaduljon a politikai bizonytalanságokból és a vámszövetség kérdésének bizonytalanságából, mivel már nem volt vámszövetség. Megtette a konczessziót ? Miért? Azért, hogy legalább a lehetőségig nyitva legyen tartva a kisebbség, az ellenzék számára, hogy a mennyiben nem bírja meghatározott idő alatt a magyar kormány és többség törvényhozási utón az osztrák törvény- hozással a kiegyezést létesíteni, akkor a Magyarország szempontjából következetesen hangoztatott és törvényben is biztosított önálló vámterületi jogot tettleg érvényesíthesse. Es én ebben nem politikai erkölcstelenséget látok, a mit nem fejez ugyan ki t. képviselőtársunk, de mintha azt akarná benne látni, mert t. képviselőház, mi a rideg tény ? Ugyebár 1868. óta következetesen a szabadelvű párt uralja Magyarország politikai helyzetét ? Ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy az úgynevezett parlamenti váltógazdaság megvalósíttassák. Mindent elkövet a t. túloldal és a kormány, hogy akként intéztes- senek az ország ügyei, hogy diskre- ditáltassék és kormányképtelennek jellemeztessók a 48-as álláspont és még a lehetősége is kizárassók annak, hogy ez a párt a politikai hatalom kezelését a többségtől átvehesse. Bekövetkezett azonban, t. kópviselőház, 1899-ben az a helyzet, hogy a t. kormánypárt nem tudta maga sem, mit csináljon, hogyan érvényesítse a kezében levő politikai hatalmat, daczára nagy többségének. Nagyon természetesen most már rá kellett helyezkedni arra az álláspontra, hogy ha már nem engedi át a politikai hatalom teljességét a kisebbségnek, de el kell ismernie, hogy a törvényhozásnak oly lényeges tényezője a kisebbség, a melynek felfogásával különösen zavaros helyzetben számolnia kell. Es itt a politikai bölcseség, előrelátás, hozzáteszem : ügyes számítás is, azt diktálta a többségnek, hogy a kisebbségnek fontos elvi álláspontjára nézve reménységet nyújtson arra, bogy bizonyos körülmények között a maga programmját megvalósíthatja. Ezért ment bele a kisebbség a paktumba, a paktum tehát tulajdonkópen hazafias kötelesség, hazafias feladat teljesítése volt az adott viszonyok közt. De ismétlem, nem azért ragaszkodom és kívánom, hogy ragaszkodjék a kormány és a többség is az 1899. XXX. t.-czikk- hez, mert paktum eredménye, hanem azért, mert élő törvény, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) a mely a nemzet részére fontos jogokat biztosított és állapított meg. Elő
