Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-09 / 45. szám

1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 9. működő tagoknak egyenruhával való ellátása ; 2. a működő tagok foga­dalom tétele; 3. számvizsgáló bizott­ság választása ; 4. szolgálati beosz­tás. — A meghívó arra kéri a ta­gokat, hogy lehetőleg teljes szám­ban jelenjenek meg. Erre a figyel­meztetésre azért volt szükség, mert már két Ízben való összehívás ered­ménytelen maradt. — A mi közön­ségünknél — úgy látszik — nehéz minden ilyen társadalmi intézmény­nek a nyélbeütése. Az alakuló érte­kezleten annak idején az egyik fel­szólaló (Hofmeister Ignácz) kifejezte abbeli aggodalmát, hogy az üdvös mozgalom a közönség tehetősebb osztálya részéről nem fog kellő er­kölcsi és anyagi támogatásban részesülni. Sajnos, a kezdett moz­galom eddigi eredménye azt láts/jk igazolni, hogy a nevezett felszólaló jól ismeri a mi közönségünk gon­dolkodását. A testületnek eddig mindössze 3, mondd: három alapitó tagja van. Újabb felolvasás. November 6 án vasárnap d. u. 3 órakor ismét felolvasást tartott fáradhatlan örökifjú bátyánk : Gál Lajos. Minthogy pedig ezúttal már hölgyközönség is jelentkezett a hall­gatók sorában, felolvasónk udva­riasan be is mutatta magát. Ne véljük — úgy mond, — hogy ő a teljes igazságot igényli magának és a felolvasásaiban összegyűjtött- adatoknak. Csupán eszinóltetni akar s világot vetni a magyar őstörténet titokzatos homályába mint mű­kedvelő. Régen foglalkozik ő már effajta dolgokkal. 1846-ban philosophus ko­rában már jegyzeteket csinált Hor­váth István Rajzolatok ez. müvéből s 1851-ben egy Sass Lukács nevű erdélyi emberrel ismerkedett meg, a ki lelkes hive, bámulója volt Hor­váth Istvánnak. Ettől az ezermester­féle embertől hallotta, hogy Hor­váth neki egy kis könyvet mutatott fel, mint a melyben a legtöbb tény­leges adat lenne a magyarság ős­történetére. Azóta mindig törte a fejét, melyik kiskönyv lehet az, mig végre rá akadt épen a saját könyv­tárában : Jusztinusra. A M. T. Akadémia is kiadta az ezredév! ünnepély alkalmából a magyar tör­ténelem kútfőit, de úgy látja, hogy teljesen téves nyomon járnak. Felolvasó szándéka legelőbb is a magyarok magyar nevére és őse­ink miveltségi állapotára fényt de­ríteni. Az elsőt, illetőleg felveti a kérdést; mórt hívják a nyugati népek a magyart hungar-ungárnak s a keleti irók turknak. de felelni ezúttal nem felel rá. A miveltségi állapotra nézve helyesli Korda és Wolf abbeli véleményét, hogy a magyarság fenmaradását ott, a hol annyi nép elveszett, egy évezreden át csak a nagyobbfoku miveltsóg tarthatta fenn. Kikel az Ipolyi és Csengeri-fóle tudósok ejlen, mint a kik a magyarságot minden áron babonás, miveletlen, rabló nomád- népnek akarják feltüntetni s lelkes szavakban kiemeli Horváth István érdemeit. Hogy a magyar nem le­hetett az a műveletlen horda, arra mutat a Szent István alatt egy csa­pásra kialakult ősalkotmány, a mely az arany bullában nyeri betetőzését s a mely nem állhatott elő csak egyszerre a semmiből. Saját véreink kicsinylő kiskitű- sógóvel szemben egy 1903-ban. Robinsontól megjelent angol mun­kára hivatkozik, a mely legrégibb alkotmányunkat, műveltségünket a legnagyobb elismeréssel ismerteti. A szumirok, a mi testvéreink nyel­véről szólt még egy keveset kosto­lóul. Ez a nyelv szintén ragozó, nemet nem ismerő, mint a mienk. Csak az a sajátos, elütő dolog, hogy a jelzőt hátra teszi. Persze szavai is mások. Nem is csoda : 6000 éve, hogy elvált a magyartól. A felolvasást, mint a múltkor, szavalás előzte meg és fejezte is be. Vörös Jenő és Dorsits Ödön VIII. oszt. tanulók adták elő szépen, len­dülettel Petőfinek egy-egy hazafias és a felolvasás tárgyához, az ősi dicsőséghez simuló költeményét. A legközelebbi felolvasás a vásár miatt két hót múlva lesz. Bh. Népesedési mozgalom. — november 2. november 8. — Születtek : Gusztos Imre és Hegyi Máriának Imre nevű fiuk. Herczeg István és Pesics Gizellának Mária nevű leá­nyuk. Mészáros Juliánnának Eszter nevű leánya. Lázár Sándor és Juhász Viktóriának Viktória nevű leányuk. Német István és Modok Máriának Kálmán nevű fiuk. Lázár Sándor és Kis K. Máriának Mária nevű leányuk. Meghaltak: Miskei Cz. Sándorné Kollár Anna 72 éves korban. Árvái István 20 éves, Juhász B. Pál 15 hónapos, Rabi Kálmán Mihály 1 hónapos, özv. Gaál Lászlónó Sárvári Judith 66 éves, Gulyás János 59 éves, Korda Sándor 33 éves, Papp D. Sándor 73 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Szakács Sándor Figura Juliánná- nával. Váradi István Juhász Dóra Mária kiskunmajsai lakossal. Bazsa István Szulcsán Rozáliával. Rigó Mihály Tóth Terézia keczeli lakos­sal. Nagy F. László Dubecz Terézia szabadszállási lakossal. Boldizsár János Balázs Otília topolyai lakos­sal. Bangó József Bábud Juliánná- val. Váradi András Pencz Mária kiskunmajsai lakossal. Sándor Jó­zsef Német B. Máriával. Búza Fe- rencz Tagai Juliánná soltvadkerti lakossal. Biró Lajos Molnár Zsófiával. Egybekcltek: Tóth Baranyi Balázs Fórizs Máriával. Ispánovits István Viktor Komáromi Zsófiával. Csuka János Vincze Máriával. Hegyi József Viz- keleti Máriával. Balázs György temerini lakos özv. Sója Józsefnó Szalai Máriával. Bigler János sza­badkai lakos Barta Krisztinával. Fazekas Károly Lódri Balog Má­riával. . Práger Fercncz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház október 24-iki ülé­sén, az Olaszországgal való kereske­delmi és forgalmi viszonyainak ideiglenes rendezéséről szóló tör­vényjavaslat fölött. T. kópviselőház ! Az imént el­hangzott szakszerű beszéd bizo­nyára a Hegyalja vidék érdekeltsé­gét is meg fogja arról győzni, hogy az a törvényjavaslat, a mely mellett a túloldalról olyan dicsónekeket hallottunk, egyáltalában nemcsak nem felel meg a magyar fajborok védelmi érdekeinek, hanem egye­nesen azoknak megrontására és forgalmuk semmivótételére vezet. Az a meggyőződésem, hogy a t. túloldalnak különösen ezen uj szem­pontból kétszer is meg kell fontol­nia és gondolnia azt, vájjon szava­Folytatása az I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents