Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-26 / 43. szám

1904.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

október 26.

József és Hollósi Juliannának Juliánná nevű leányuk. Gáspár Sándor és Modok Judithnak Judith nevű leányuk. Bacsó Lajos és Banga Krisztinának Zsófia nevű leányuk. Kőrizs Imre és Német Gombócz Julinnának Imre nevű fiuk. Lakos Sándor és Komlós Juliánnának Eszter nevű leányuk. Segesvári József és Orbán D. Máriának Béniámin nevű fiuk. Sipos András és Győré Etelnek András nevű fiuk. Babe- nyeez Cs. Antal és Szekula Juliánnának Etelka nevű leányuk. Pető János és Hugyecz Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Pihár Rozáliának István nevű fia. Zubor Mihály és Nagy Pál Juliánnának Lajos nevű fiuk. Fehér János és Kiskopárdi Juliánnának Erzsébet nevű leányuk. Rostás Annának halva született fiú gyermeke.

— október 19. október 25. —

Tóth V. Zsófiának Bernát nevű fia. Kauz Sándor és Kocsis Máriának Lajos nevű fiuk. Varga Mátyás és Bartha Matildnak Matild nevű leányuk. Plaisz Péter és Fejes Rozáliának Mária nevű leányuk. Nyerges Péter és Kovács M. Eszternek Sándor nevű fiuk. Amán György és Berger Máriának Ferencz nevű fiuk. Benke M. Károly és Miskei Erzsébetnek Mária nevű leányuk. Har- kai Pál és Csendes Máriának Margit nevű leányuk. Babenyecz Benedek és Pataki Eszternek Benedek nevű fiuk. Pap Máriának Mária nevű leánya. Figura József és Szalai Judithnak József nevű fiuk. László Mátyás és Szakái Viktóriának Erzsébet nevű leányuk. Batiz Antal és íjászló Máriának Károly nevű fiuk. Füle Sándor és Modok Izabellának Izabella nevű leányuk.

Meghaltak:

Bárány Antal 9 hónapos korban. Hunyieska József 20 hónapos, özv. Bor Rigó Pálné Czagáu M. Erzsébet 67 éves, özv. Papp Sándornó Spiihler Zsófia 87 éves. Vas József 79 éves, Német Albert Judith 21 napos, Dr. Szuper Lajos 67 éves, Nagy Ozirok Benő 8 hónapos, Sáfár Benő 16 éves, Kis Mihály 59 éves korban.

Kihirdetett jegyesek:

Fleischl Lipót Kohn Szerénával. Fleischl Sámuel Czunterstein Margittal. Turcsik Sándor Bába Viktória Mária pálmonostorai lakossal. Süli János András Juhász Vedres Rozália kiskunmajsai lakossal. Zsebők Balázs Provics Piroska Judithtal. Kecskeméti József soltvadkerti lakos Károly Erzsébettel. Abonyi István Csatári Juliánnával. Dózsa Vendel

Váczi Máriával. Kerekes János Barna Judithtal. Szabó Imre Gye- nizse Judithtal. Szilaj Béniámin Rucz Német Etelkával. Abrabám Antal Szabó Ny. Teréziával. Kumcsai Antal kiskunmajsai lakos Rádoczi Erzsébettel. Klucsó Mátyás Bogár Máriával.

Egybekeltek:

Komlós Lajos Bajusz Ilonával. Csontos Benő kiskunmajsai lakos Szőke Máriával. Brecska Imre Nagyapáti Zsófiával. Király Gy. Máté Farkas Juliánnával. Kurgyis Kálmán Torkos Sárával.

Szerkesztői üzenet.

„Egy érdeklődődnek. Felszólalását most nem közöljük. A nyilvánosság előtt való panaszkodás esak akkor követ- kezhetik, ha illetékes helyen kért orvoslás nem vezetett sikerre. A községi' iskolába járó katholikus tanulók vallásoktatása ügyében is tessék előbb az igazgatóhoz és az iskolaszék elnökéhez fordului; ezek bizonyára fognak módot találni a baj helyrehozására, ha csakugyan van valami mulasztás a dolog körül.

Dr. Babó Mihály beszéde

a képviselőház október 12-iki ülésén, a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási arányra vonatkozó királyi döntés tárgyában.

T. képviselőház ! Az a párt, a melynek nevében és megbízásából felszólalni szerencsém van, perhor- reszkálja azokat a törvényeket, a melyek Magyarország és Ausztria' között közösügyeket teremtettek, (ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon) Es csodálatos t. képviselőház, hogy mégis az ellenzékre hárul az a feladat és kötelesség, hogy ellenőrző hivatásánál fogva, még azokat a törvényeket is, a melyek a közösügyekre vonatkoznak, épen a t. kormánynyal és a kormánypárttal szemben védelmezze, abból a szempontból, hogy a kormány ne menjen olyan térre, a hol egyrészről a törvényhozás egyik faktorának és a végrehajtó hatalomnak jogai jog- és törvényellenesen kiterjesztetnek, másrészről a nemzetnek azon törvényekben is lefektetett jogai kijátszatnak és megesorbittatnak. (Ügy van ! a szólsőbaloldalon).

Felszólásomnak tehát az az indító oka, hogy most is olyan esettel állunk szemben, a mely az említett kettős irányban bir jelentőséggel. Az egyik az, hogy a törvényhozás egyik faktora, a király, olyan jogot gyakorolt, a melynek gyakorlására vonatkozólag az alkotmányos

és törvényes előfeltételek teljesen hiányoztak, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) A másik pedig az, hogy ezen intézkedés folytán a törvényhozásnak evidens jogai megsértettek. (ügy van ! balfelől)

T. képviselőház ! Az 1908. évre vonatkozólag még a volt miniszter- elnök ur által bejelentett királyi kézirat egyértelműen a mostani miniszterelnök ur által beterjesztettél azt mondja, hogy miután a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviselete között a megegyezés a közös költségek arányára vonatkozólag létre nem jött, tehát dönt a király. Azonban sem a királyi kéziratban, sem annak az indokolásában, illetve a miniszterelnöki átiratben, a melyet a képviselőház elnökségéhez intézett, egyetlenegy szóval sem történik említés arról, hogy módjában sem ált a törvényhozásnak a quótakérdésben a maga akaratát kifejezésre juttatni, (ügy van! a szélsőbaloldalon)

Es valóban érthetetlen az, hogy akkor, a midőn az 1903. évre vonatkozó arány megállapítására kiküldött két bizottság, a magyar és az osztrák, egyértelmű megállapodásra jutott, erre nézve tehát e részben a további lépések már ez okon sokkal könnyebben megtehetők lettek volna : mégis az akkori kormány nem látta szükségesnek és indokoltnak, hogy mielőtt királyi döntést provokált, a határozatot, a melyet erre vonatkozólag a bizottságok hoztak, az illető parlamentekben letár- gyaltatta volna.

T. ház ! Mégis meg van azonban az akkori miniszterelnök urnák a ház nyílt ülésében tett kijelentésében egy fontos részlet, a melyet ha azután következetesen alkalmaz a t. kormány, akkor annak a törvénytelenségnek, a mit akkor elkövetett, nagyjelentőségű következménye lehet, az nevezetesen, hogy miután azzal indokolta gróf Khuen Héderváry Károly volt miniszterelnök ur a törvényjavaslat nem tárgyaltatását, mert az osztrák parlamenment- ben sem lett az a törvény értelmében tárgyalva és elfogadva, ebből pedig logice következik a kormánynak az a felfogása, hogy a közös érdekű ügyekre vonatkozó törvényjavaslatnak érdemleges tárgyalásába a magyar parlament addig ne bocsátkozzék, mig az osztrák parlament azokat el nem fogadta és törvényerőre nem emelte, (ügy van ! a szólsőbaloldalon) s a volt miniszterelnök ur ezen kijelentésének az a gyakor