Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-26 / 43. szám

1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. október 26. József és Hollósi Juliannának Ju­liánná nevű leányuk. Gáspár Sán­dor és Modok Judithnak Judith nevű leányuk. Bacsó Lajos és Banga Krisztinának Zsófia nevű leányuk. Kőrizs Imre és Német Gombócz Julinnának Imre nevű fiuk. Lakos Sándor és Komlós Juliánnának Esz­ter nevű leányuk. Segesvári József és Orbán D. Máriának Béniámin nevű fiuk. Sipos András és Győré Etelnek András nevű fiuk. Babe- nyeez Cs. Antal és Szekula Julián­nának Etelka nevű leányuk. Pető János és Hugyecz Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Pihár Ro­záliának István nevű fia. Zubor Mihály és Nagy Pál Juliánnának Lajos nevű fiuk. Fehér János és Kiskopárdi Juliánnának Erzsébet nevű leányuk. Rostás Annának halva született fiú gyermeke. — október 19. október 25. — Tóth V. Zsófiának Bernát nevű fia. Kauz Sándor és Kocsis Máriának Lajos nevű fiuk. Varga Mátyás és Bartha Matildnak Matild nevű leányuk. Plaisz Péter és Fejes Ro­záliának Mária nevű leányuk. Nyer­ges Péter és Kovács M. Eszternek Sándor nevű fiuk. Amán György és Berger Máriának Ferencz nevű fiuk. Benke M. Károly és Miskei Er­zsébetnek Mária nevű leányuk. Har- kai Pál és Csendes Máriának Mar­git nevű leányuk. Babenyecz Bene­dek és Pataki Eszternek Benedek nevű fiuk. Pap Máriának Mária nevű leánya. Figura József és Szalai Judithnak József nevű fiuk. László Mátyás és Szakái Viktóriának Er­zsébet nevű leányuk. Batiz Antal és íjászló Máriának Károly nevű fiuk. Füle Sándor és Modok Izabellának Izabella nevű leányuk. Meghaltak: Bárány Antal 9 hónapos korban. Hunyieska József 20 hónapos, özv. Bor Rigó Pálné Czagáu M. Erzsé­bet 67 éves, özv. Papp Sándornó Spiihler Zsófia 87 éves. Vas József 79 éves, Német Albert Judith 21 napos, Dr. Szuper Lajos 67 éves, Nagy Ozirok Benő 8 hónapos, Sáfár Benő 16 éves, Kis Mihály 59 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Fleischl Lipót Kohn Szerénával. Fleischl Sámuel Czunterstein Mar­gittal. Turcsik Sándor Bába Viktória Mária pálmonostorai lakossal. Süli János András Juhász Vedres Rozá­lia kiskunmajsai lakossal. Zsebők Balázs Provics Piroska Judithtal. Kecskeméti József soltvadkerti lakos Károly Erzsébettel. Abonyi István Csatári Juliánnával. Dózsa Vendel Váczi Máriával. Kerekes János Barna Judithtal. Szabó Imre Gye- nizse Judithtal. Szilaj Béniámin Rucz Német Etelkával. Abrabám Antal Szabó Ny. Teréziával. Kumcsai An­tal kiskunmajsai lakos Rádoczi Er­zsébettel. Klucsó Mátyás Bogár Máriával. Egybekeltek: Komlós Lajos Bajusz Ilonával. Csontos Benő kiskunmajsai lakos Szőke Máriával. Brecska Imre Nagy­apáti Zsófiával. Király Gy. Máté Farkas Juliánnával. Kurgyis Kál­mán Torkos Sárával. Szerkesztői üzenet. „Egy érdeklődődnek. Felszólalá­sát most nem közöljük. A nyilvánosság előtt való panaszkodás esak akkor követ- kezhetik, ha illetékes helyen kért orvoslás nem vezetett sikerre. A községi' iskolába járó katholikus tanulók vallásoktatása ügyében is tessék előbb az igazgatóhoz és az iskolaszék elnökéhez fordului; ezek bizonyára fognak módot találni a baj helyrehozására, ha csakugyan van valami mulasztás a dolog körül. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház október 12-iki ülésén, a közösügyi kiadásokhoz való hozzá­járulási arányra vonatkozó királyi döntés tárgyában. T. képviselőház ! Az a párt, a melynek nevében és megbízásából felszólalni szerencsém van, perhor- reszkálja azokat a törvényeket, a melyek Magyarország és Ausztria' között közösügyeket teremtettek, (ügy van! a bal- és szélsőbalol­dalon) Es csodálatos t. képviselőház, hogy mégis az ellenzékre hárul az a feladat és kötelesség, hogy ellenőrző hivatásánál fogva, még azokat a törvényeket is, a melyek a közös­ügyekre vonatkoznak, épen a t. kor­mánynyal és a kormánypárttal szem­ben védelmezze, abból a szempont­ból, hogy a kormány ne menjen olyan térre, a hol egyrészről a törvényhozás egyik faktorának és a végrehajtó hatalomnak jogai jog- és törvényellenesen kiterjesztetnek, másrészről a nemzetnek azon tör­vényekben is lefektetett jogai kiját­szatnak és megesorbittatnak. (Ügy van ! a szólsőbaloldalon). Felszólásomnak tehát az az indító oka, hogy most is olyan eset­tel állunk szemben, a mely az emlí­tett kettős irányban bir jelentőség­gel. Az egyik az, hogy a törvény­hozás egyik faktora, a király, olyan jogot gyakorolt, a melynek gyakor­lására vonatkozólag az alkotmányos és törvényes előfeltételek teljesen hiányoztak, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) A másik pedig az, hogy ezen intézkedés folytán a törvényhozásnak evidens jogai meg­sértettek. (ügy van ! balfelől) T. képviselőház ! Az 1908. évre vonatkozólag még a volt miniszter- elnök ur által bejelentett királyi kézirat egyértelműen a mostani miniszterelnök ur által beterjesztet­tél azt mondja, hogy miután a ma­gyar korona országainak és a biro­dalmi tanácsban képviselt király­ságok és országoknak törvényes képviselete között a megegyezés a közös költségek arányára vonatko­zólag létre nem jött, tehát dönt a király. Azonban sem a királyi kéz­iratban, sem annak az indokolásá­ban, illetve a miniszterelnöki átirat­ben, a melyet a képviselőház elnök­ségéhez intézett, egyetlenegy szó­val sem történik említés arról, hogy módjában sem ált a törvényhozásnak a quótakérdésben a maga akaratát kifejezésre juttatni, (ügy van! a szélsőbaloldalon) Es valóban érthetetlen az, hogy akkor, a midőn az 1903. évre vonat­kozó arány megállapítására kikül­dött két bizottság, a magyar és az osztrák, egyértelmű megállapodásra jutott, erre nézve tehát e részben a további lépések már ez okon sokkal könnyebben megtehetők lettek volna : mégis az akkori kormány nem látta szükségesnek és indokolt­nak, hogy mielőtt királyi döntést provokált, a határozatot, a melyet erre vonatkozólag a bizottságok hoz­tak, az illető parlamentekben letár- gyaltatta volna. T. ház ! Mégis meg van azon­ban az akkori miniszterelnök urnák a ház nyílt ülésében tett kijelenté­sében egy fontos részlet, a melyet ha azután következetesen alkalmaz a t. kormány, akkor annak a tör­vénytelenségnek, a mit akkor elkö­vetett, nagyjelentőségű következ­ménye lehet, az nevezetesen, hogy miután azzal indokolta gróf Khuen Héderváry Károly volt miniszterelnök ur a törvényjavaslat nem tárgyaltatá­sát, mert az osztrák parlamenment- ben sem lett az a törvény értelmében tárgyalva és elfogadva, ebből pedig logice következik a kormánynak az a felfogása, hogy a közös érdekű ügyekre vonatkozó törvényjavaslat­nak érdemleges tárgyalásába a ma­gyar parlament addig ne bocsátkoz­zék, mig az osztrák parlament azo­kat el nem fogadta és törvényerőre nem emelte, (ügy van ! a szólső­baloldalon) s a volt miniszterelnök ur ezen kijelentésének az a gyakor­

Next

/
Thumbnails
Contents