Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-04-17 / 16. szám
Solt-Kiskunmegye. ‘•vw Kecskemét városa a miniszterelnökhöz tett fel* terjesztésében azt kérelmezi, hogy Pest-Pilis-Solt-Kis- 'kunvármegye területe minél előbb kettéosztassék és . áz alakitandó uj vármegye székhelyéül Kecskemét jelöltessék ki. Eztmegindokolja azzal, hogy már 1892-ben * »maga a megye közönsége is belátta a kettéosztásnak szükségességét és azt úgy a belügyminiszternél, mint íiíyaz országgyűlésnél kérelmezte inditó okai kifejtésével. Hogy a történelmi fejlődés figyelembe vételével tör- . ,ténő kettészakitás esetén miért gondolnak Kecskemétre , mint székhelyre, arra nézve megokolják, hogy onnét lehetne az uj megye minden részébe gyorsan és köny- •vnyen eljutni vasúti gócpontja következtében. A vármegye lakosságát érdeklő lehetőleg minden intézmény már meg van ott: törvényszék, erdögondnokság, kir. , tanfelügyelői kirendeltség stb. Kulturális és gazdasági szempontból is igazi középpontja és székhelye lenne .az uj megyének. Van városi könyvtára, múzeuma, színháza 6 hónapig tartó szini szezonnal, jogakadémiája, két főgymnasiuma, raáliskolája, polgári leányiskolája, zeneiskolája, siket-némák és vakok intézete, országos gyerinekmenhelye, országos tanítói árvaháza, »népiskolája kellő számban, tervbe van egy felsőbb kereskedelmi iskola felállítása és egy közkórház felépítése. Van földmives iskolája és vincellér iskolája. Iskoláiban 9261 tanuló jár. Ipara és kereskedelme Budapesttől Szegedig a legfejlettebb. Ausztriába és a vámkülföldre a múlt évben 7 ezer kocsi rakománynál több árut szállított el. Lakosainak száma 60 ezer tiszta és romlatlan faj magyar. Tagadhatatlan, hogy sok előny szól e kérdésben Kecskemét mellett, mely az •utóbbi időben rendkívüli haladást mutat. Hát azt .hiszem, hogy a megye székhelyével való szomszédság ránk nézve is előnyös volna, mert most nincs meg a közigazgatásnak az egész vármegyére kiterjedő azon hatályossága, mely a gyors, szakszerű és erélyes közigazgatási tevékenységet a vármegye legtávolabbi részében is érezhetővé tenné. * * * A halasi Gazda-körből. A vértetü s ennek irtása. Folyó hó 6-án és 7-én Kecskeméti Géza m. kir. szőlészeti felügyelő a Gazdakör meghívására városunkban volt s ez alkalommal a miniakertben a szőlő helyes metszését mutatta be s erről érdekes előadást tartott. Megnézte az öreg szőlők között levő gyümölcsösök egy részét, vajon irtják-e a fákat pusztító férgeket ? A hernyó fészkek nagy részét letisztitva találta, de az almafákon csaknem mindenütt talált vértetüt. Ez az almafa legnagyobb ellensége téli időszakban a fa gyökerein tartózkodik, csak kevés telel a fán, úgy, hogy ilyenkor csak tüzetes vizsgálódással akadunk rá. Ilyenkor a fa ágak alsó részén a kéreg repedéseiben s a levágott gályák forradó sebhelyén található. Felismerhető arról, hogy a nevezett helyen hamvaskék szinü, a zöld levéltetű nagyságához hasonló apró férget találunk, melyet ha ujjunk között elmorzsolunk, ujjunk veres lesz. Később majd pehelyszerü izzadmányt fog testéből kibocsátani s ekkor a megtámadott almafa ' ága úgy néz ki, mintha pehelytoll volna rajta. Ha ez a fán nagy mértékben fellép az egész gyümölcsöst kipusztitja. Kiirtani csaknem lehetetlen, de szorgalmas pusztítással mégis nagyon gyérithető. Az tehát most a teendője minden gyümölcsössel biró gazdának, hogy vizsgálja meg almafáját s ahol levéltetüt talál, azt ott jól elmázolja s a helyet két óra hosszáig főzött kátránnyal bekeni. Azért kell a kátrányt két óra hosszáig forralni, hogy igy a kátrányból a fára ártalmas rész gőz alakban elillan. Célszerű irtása a vértetünek még az is, ha az alma/a alján a földet egy ásónyom mélyen kiássuk s1 e kiásott részt apró darabokra tört oltatlan mésszel behintjük, a kihányt földdel a meszet befedjük s ekkor az almafa alját jól megöntözzük. így a mész a földijén oldódik s a mésztej mérsékelt melegen a gyökerekhez folyik. Azt mondhatná talán rá valaki, hogy mész oltáskor az a forróság talán árthat a gyökérzetnek. Semmi körülmények között nem, mert a hideg föld e forróságot nagyban mérsékli. Ezek volnának az almafa eme nagy ellenségének a legolcsóbb és legegyszerűbb irtási módjai s azt hiszem nem'akad egy gyümölcsössel biró gazda sem, ki ezt végre nem hajtaná, mivel e kis fáradsággal gyümölcsösének esetleg rövid idő alatti kipusztulását akadályozza meg. Kovács Antal. * * HÍREK. Modern-dal. Szeretné'ek szivem szépe, Ábrándosán, hevülettel; Ódat Írnék egy pár szemről, Költői szent őrülettel. Fehérkérgü jegenyékbe A tp neved vésném bele; Erdő, mező, minden bokor Hangoztatná drága neved. Ö é'getném özderekad, Lelkem kincse csak te volnál Szeretnélek gerle módra: Hogyha fűzőt nem hordanál! legifj. Korányi. * * * * Hymen. Kálmán Dezső kunmadarasi kereskedő eljegyezte özv. Stern Józsefné kedves leányát, Gizellát. \ Gratulálunk! Csillag Vilmos csantavéri kereskedő e hó 10-én tartotta eljegyzését Rosenzweig Gizella kisasszonnyal, j Freund Sándor unokájával. * Ásatások Gátéren. Említettük már lapunkban, hogy Gátéren a gróf Degenfeld-féle birtokon régészeti j ásatásokat folytatnak. E héten nagyon szép volt az eredmény, amennyiben az egyik sírból rendkívül ritka és igen szép fülönfüggők kerültek elő, milyeneket ed- : dig csak még a fenéki leletben találtak. Rendkívüli érdekes állati motivimokkal ékesített gombokat is találtak, melyek nagy ritkaság számba mennek. Szóval I a gátéri leletek a tudományra nézve rendkívül becsesek, j * Magyar játékszerek. A magyar gyemeknek csak a koporsója a magyar gyártmány. Minden egyebe német. Német csöngetyiit adnak a kezébe, ; hogy ne sírjon, hángedlit, hogy le ne föccsentse magát a kávéjával, német bölcsőben ringatják s ha kardot, puskát, falovat, ólomkatonát adnak neki kará- csonra, az mind német valami. Német katonaságot ; vezényel hát a magyar gyermek már öt éves korában, német épitőszekrényből építi idegen Ízlésű házikóit s mire felnő telítve van a külföldi Ízléssel. Talán ez az oka annak is, hogy elvesztjük érzékünket a magyar sajátságok iránt s látásunkat, ha magyar vonásokat kell észrevennünk. A gyermeknevelés terén sokat mulasztottunk. Szinte pótolhatatlan s minden törekvés, amely arra irányul, hogy a magyar gyermek magyar fantáziáját megőrizzük, Ízlését fejlesszük, meleg elismerést érdemel. Ilyen
