Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-04-17 / 16. szám
3 — elismeréssel kell most fogadnunk az Iparművészeti Társulat pályázatát is, amelyen magyaros, ízléses és ötletes gyermekjátékot keresnek. Művészeinknek alig kínálkozik kedvesebb és bájosabb föladat, mint ez. Kitalálni valami kedves, okos és magyaros játékszert a gyermekek számára ! Valami finom és bájos, gyermekes ödetet, melyet fából, kőből vagy csontból kell megépíteni úgy; hogy a magyar gondolat magyar formában jelenjek meg ! Szép föladat ez és halás is. Érdemes vele foglalkoznia a poétáknak, piktoroknak, iparművészeknek s mindenkinek, aki a gyermekeket szereti és ért a nyelvükön. * Pestvármegye közgyűlése. Pestvármegye közgyűlése, amely minden évnegyed első hónapjának második hétfőjére esik, most — mivel április tizenegyedikére a „nemzeti“ ünnep esett — elmarad április lb-ikára. * Nemzetközi nagy lóvásár Érsekúj vásott. A l'Nyiíramegyei Gazdasági Egyesület által a folyó évben ..rendezendő XXII-ik nemzetközi lóvásár Érsekújvárott ismét május hó első hétfőjén s az azt megelőző vasárnap délután, vagyis május hó 1-én és 2-án fog megtartatni. Ez a ló\áaár Magyarországon a legjelentékenyebb és legkeresettebb, melyet a tenyésztek és lókereskedők, külföldiek is nagyszámban egyaránt fölkeresnek. A múlt évben is 500 darab ló adatott eh Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. * Csendőrség Csongrádcn. Csongrádon kedden népes közgyűlést tartottak, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy Kiskunfélegyháza város példáját követve, a csongrádi rendészet ellátását a csendcrségre bízzák és a községi rendőrséget megszüntetik. A csendőrség fenntartásához szükséges költségekhez hozzájárultak, miért is ily értelemben a belügyminiszterhez feliratot intéznek. A vidéki nagyobb városok mind sűrűbben kérik, hogy a közrendészetet a csendőrség lássa eh Ez a csendőri intézmény legnagyobb dicsérete. * Uj vasút. A kecskémét—lajosmizsei vasút létesítése ügyében megtartották a közigazgatási pótbejárást. A kereskedelemügyi miniszter képviseletében Keleti Dezső műszaki tanácsos jelent meg a tárgyaláson. A miniszter képviselője kijelentette, hogy az építés megkezdésének mi sem áll útjában. A vonal még ez évben át lesz adható a személyforgalomnak. Ezen uj vasúton már motor kocsik fognak közlekedni. * Küldöttség a miniszternél. A múlt számunkban közölt vezércikk hatása alatt a halasi bortermelők népes értekezletet tartottak a múlt vasárnap. Ez értekezletből kifolyólag lidnap 100 tagú küldöttség fog a kereskedelmi miniszter elé járulni. E küldöttséghez csatlakozik Majsa város érdekeltségének küldöttsége is. * A Duna—Tisza-csaíorna. Bár a beruházási javaslatban a Duna—Tisza-csatorna költsége nincs felvéve, mindazonáltal Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a budapesti városatva-ország- gyülési képviselők szerdai gyűlésen a tervezett csatornáról a következőket- mondotta: „A mi a Duna— Tisza-csatornát illeti,ismétlem, hogy a kormány nemcsak, hogy nem esette el ezt a tervet, de a kérdést egy-két éven belül radikálisan akarja rendezni. A csatorna ki fog épülni, mert ki kell épülnie. Szükség van erre a csatornára egy olyan agrikultur államnak, mint Magyarország, hogy legyen olcsó viziutja, a melyen az úgynevezett „minderwerhig“ árukat szállíthassák olcsó tarifa piellett.“ * Mozgalom a nők cifrálkodása ellen. Különös és újszerű mozgalom hire érkezik Csongrádról. A csongrádi főjegyző ugyanis huszonötévi hivatalnokoskodása alatt megfigyelte, hogy a nép anyagi pusz- lásához nagyban hozzájárul az asszonynépség cifrál- kodása és pazar fényűzése. A főjegyző most nagyobb mozgalmat indított aziránt, hogy a nőknek ezen cif- rálkodási mániáján változtasson. Hatóságilag persze a dolgot szabályozni nem lehet, a főjegyző azonban úgy gondolja, hogy társadalmi utón is lehet a cifrál- kodással szemben eredményes munkát kifejteni. Fölkérte csatlakozásra a csongrádi nőegyletet és javaslatot fog e tekintetbe beterjeszteni az országos magyar szövetséghez is. Mi azonban úgy véljük, hogy a cif- rálkodás ellen nem a nőket, hanem a férfiakat kellene sorompóba hívni ; a férjeket és apákat. Ezeknek kell az ilyen túlkapások ellen szövetkezniük, melyek a családi élet megrontoi és a nyomor felidézői. Ha a férjek és apák nem nyújtják az anyagi eszközöket a cifrálkodáshoz és erélyesen lépnek föl, — megszűnik a cifráikodás magától. * Véres verekedés Pákán. Az öreg Lipócy Ferenc kecskeméti pákái pusztán lakó gazdálkodónak régi haragosa volt Kuhajda József. Az öreg Lipócy a hét elején egy este hazafelé iparkodott s útja Kuhajda tanyája mellett vezetett eh Lipócy gondosan megkerül,e a Koháry-tanyát, nehogy a kutyák lefogják. De a kutyák mégis megneszelték a jöttét s szörnyen ugatni kezdtek. Erre Kuhajda is figyelmessé lett s kijött a tanya elé egy Werndl-féle puskával kezében. Lipócyt látva, magától pár lépésnyi távolságra, nem sokat gondolkozott — rálőtt. A golyó célt tévesztett. Lipócy most megkerülte a tanyát s alig 40 lépésnyire a saját tanyájától, erősen rászólt Kuhajdára, a miért lesipuskáskodott. Erre Kuhajda — egy erős, öles férfi — megragadta az öreg Lipócyt, behúzta a szántásba s a puskatussal elagyabugyálta. Lipócy segítségért kiáltott, mire a felesége melléje szegődött egy bottal fegyverkezve, de Kuhajda az öreg asszonyt is leverte, úgy hogy eszméletlenül terült el a földön. Az asszony egy pillanat múlva magához tért s még annyi lélekjelenléte volt, hogy magához vette a dulakodás közben ketté tört puska agyát s az urával együtt amúgy véresen hazavánszorgott. Lipócy pedig a közeli állomásra sietett, onnan sürgönyzött a rendőri segélyért. A kecskeméti rendőrségről azonnal kiszálltak a pusztára, a hol Kuhajdát letartóztatták, a súlyosan sebesült Lipócy párt pedig beszállították a városi kórházba, a hol az asszony most élet-halál között vivődik. * Köcskeméíi anekdota. A Milekker-féle sörödében együtt ül az asztaltársaság. Ott ül Sz. Józsi a mameluk követ; Wéber, a volt svájci szabadpolgár, aki Köcskemétön 2000 holdas szőlötelepet csinált s azóta 48-as magyar hazafi. Folyik a szó, meg a kedélyeskedés. Természetes, hogy a jóféle árpalé mellett a jóféle magyar politika is terítékre kerül. A szűkszavú svájci a tóngéber, aki- is a mameluk követnek, igy magyarázza ki a kigondoló bizottság katonai programmját: — Te Józsi, — mikortájt a ti kigondoló bizottságik vajúdott és megszülte magának, az ő örök érvényű katonai punctumait, a tájban háro: ' emsém (kocám) nézett anyai örömök elé. Egynek nagy toló fájdalmai voltak, elibe adtam hát a katonai vivmány- tokat hátha megkönnyebbül. Tudod-e , Józsi, hogy milyen malacokat vetett? — Nem én; mondja Józsi az ő megszokott sze- lid mosolyával. — Fekete-sárgákat. ,‘y A társaság kacag; svájc szabadpolgára azonban erősen állítja, hogy a Helvécia-telepefl röfögnek a legújabb mamelukok; aki nem hiszi, megnézheti. ád*
