Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-02-21 / 8. szám
VIII. ÉVFOLYAM. KIS-KUN-HALAS, 1904. FEBRUÁR 21. 8. szám. erkesztőség és kiadóhivatal : Csengeri-utcza. Ilőtizetési és hirdedési dijak )RVÁT GYULA könyvkeres- désében Kiskunhalason fizetendők. m Bérmentetlen levelekre nem válaszolunk. — MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP — ff KIS-KIINSAG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. FELELŐSSZERKESZTŐ : Dr. KOZICS ZOLTÁN. fcziratot nem adunk vissza. rw-i FŐMUNKATÁRS: FÜLÖP SÁNDOR. - . LAPKIADÓTULAJDONOS: Dr. HERMÁN FERENC. Előfizetési dijak: Helyben: egész évre 4.—, félévre 2.— és negyedévre 1 K. Vidéken: egész évre 6.—, félévre 3.— és negyedévre 1.30. Egyes, szám ára 6 fillér. 0 SS Hirdetési dijak: Petit soronkint 8 fillér; apró hirdetéseknél 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fii. N y i 1 11 é r : Petit soronkint 20 fillér; ítéleteknél 50 fillér. A nagy piacz terve. Kiskunhalas, 1904. február 21. Dékáni tanár urnák a „Kis-Kunság“ múlt szá- ában közölt tervét minden halasi ember szive megével üdvözli, aki csak a város haladása, okszerű jlesztése s a polgárság jól felfogott érdeke iránt deklődéssel és szeretettel viseltetik. Kétségtelen ugyanis az, hogy Dékáni ur terve a jzgyülés által (akkor jobb hiányában) elfogadott rvnél szerencsésebb megoldása, úgy a nagy-vendéglő, int a piacz kérdésének. A jó gondolatok későn jönnek, a jövőre nézve így veszteség volna az, ha ennek az életre való rvnek is ez lenne a sorsa. Nézzük először a két terv közötti különbséget nagyvendéglö tekintetében. Á közgyűlés által elfogadott terv szerint a nagy- mdéglő a mostani helyén emeltetnék és pedig akként, )gy a városházával összeépiitetnék. Igaz, hogy ez y egy szép és — vidéki méretekben számítva — onumentális épülettömb lenne, azonban tűzrendészed :empontból nem hiszem, hogy minden tekintetben myira kiállaná a jogos bírálatot, mint Dékáni terve. Azt vethetjük ugyan ellen, hogy hiszen a fővárban s más vidéki nagyvárosban is össze vannak házak építve. Igen ám, csakhogy azokban a váróikban a tűzoltóság szervezett s felszerelései annyira kéletesek, hogy a mi néhány tűztől, víztől egyformán zonyodó makranczos fecskendőnk és negyedfél ke- kü lajtunk szóba se jöhet mellettük. Másodsorban pedig — soha sincs a városi ar- íivum — egy ily összeépített vendéglő és színház szomszédságában tűzrendészed szempontból oly biz- nságban, mint ha a városháza izoláltan egymaga áll. iár pedig az a hely, ahol a város évszázadokra ter- dő közokiratai feküsznek, kell, hogy e tekintetben a lehető legmesszebb menőleg biztosított legyen. De más irányú köztekintetekből is kívánatos, )gy a vendéglő ne legyen iskola, templom és városka tőszomszédságában. Forgalmi tekintetekből is megfelelőbb Dékáni rve, mert a nyerendő téreken és térés utakon a vá- •s minden részéből könnyebb a közlekedés e terv :erint. Kétségtelen ugyanis az, hogy a mostani nagy- mdéglő és iskola között, továbbá ennek folytatásait a Vanyur- és Jóba-házak között vezető utczának iufojt sikátor a város egyik legforgalmasabb utczája, ilönösen piaczok alkalmával. A Weisz-ház sarkán őst egy villamos-oszlop van, ettől az oszloptól a epó sarkáig a kocsiút 4 (mondd négy !) lépés! át nem botrányköve a városnak az, hogy a város közönsége ily nagy forgalmú ponton 4 lépés széles utczára van beszorítva ! Epen a napokban egy délután láttam, hogy két elszabadult ló egy kocsival a baromfiu térről ezen bulevárdba rohant. Ha ez egy népes piacz alkalmával történik, tudja Isten, hány ember szerencsétlenül járhatott volna, mert a megvadult lovak elől ebben a sikátorban nincs hova menekülni, hacsak a villamos póznára nem! Igaz ugyan, hogy a közgyűlés által elfogadott terv szerint ez az utcza a Depó mellett kiszélesittetik, jobban mondva kiegyenesittetik, de ezen masszírozásból se kerül ki oly széles utcza, amely a forgalomra teljesen kielégítő volna. Javul a helyzet, de nem lesz kielégítő. A közgyűlés által elfogadott terven legföüebb 3—4 üzlethelyiség van előirányozva. Dékáni tervén 25. Sokan fejcsóválva mondják, hogy miért, kinek Halaso: egyrakáson 25 bolt. Pedig a számítás nagyon egyszerű. — / A mostani városi bazárnak tisztelt patkány-fészek ben van 12 boltnak nevezett luk, a Vanyur-házb^n van 4 bolt — ez már 16. Ha ennek a 16 boltnak a bérlői kiszorulnak, kénytelenek bérbe venni az új nagyvendéglő üzlethelyiségeit, a főpiacz-téren, meri ezek az iparosok és kereskedők valószínűleg nem szándékoznak üzletükkel a Bessenyey-féle telepre kiköltözni. Van tehát a városnak 16 boltra biztos pasasa, a 17-ik lenne maga a harmadik patika, de a hátralevő nyolezra is akadna bérlő minden bizonyűyal, mert mostani kereskedőink és iparosaink között is van nem egy, nem is nyolez, hanem talán sokkal több fog jelentkezni, akik szives örömmel hoznák be üzletüket a központba, a főpiacz-térre, ahova most lokalitás hiánya miatt be nem jöhetnek. De a város különben is folytonosan fejlődvén, fejlődik, gyarapszik vele ipara és kereskedelme is. ügy, hogy azon aggódni, hogy a 25 bolthelyiség kiadható lesz-e, a legkevesebb okunk van. Gondoljunk arra, hogy mig a városi és Kolozsváry-féle bazár meg nem volt, lehetetlenségnek, tartották, hogy egyrakáson 20 üzlethelyiséget bérbe lehessen adni. Sőt emlékszem, hogy midőn Kolozs- váry a bazárát építette, többen mosolyogtak, hogy kötéllel sem lehet annyi bérlőt összefogdosni. Nohát azóta se láttam a bazár tulajdonosát kötéllel járni, de azt látom, hogy a bazára mindig ki van adva s amint tudom, a befizetett tőke igen szép hasznot hoz. Legyen az emberben okszerű vállalkozási szellem s a mai kort és a jövőt ne a koppantós mécsest megelőző időkhöz mérje. Ami most már a piacz tér rendezését illeti, hát ezt előbb-utóbb azon egyszerű okból meg kell oldani, mert ma piaczterünk nincs! A ref. templom melletti ugyanis nem egy 20.0D0 lélekkel biró városnak megfelelő piacztér. Akik benne járnak, nagyon jól tudhatják, hogy heti piacz alkalmával összeszorulva em-
