Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-02-21 / 8. szám

2 bér ember hátán nyüzsög, mint a hangya-boly. A Hollánder-ház és bazár, a Vanyur-ház és Depó kö­zötti tér pedig nem tér, hanem csak egy utcza; ugyanez mondható a Holländer—Fenyvesi, a Bank— Keresztes közötti térre is, mert ezek csak gyalogjárók és kocsiközlekedésre szolgálhatnak. Itt piaczot is tar­tani, közlekedni is, nem normális állapot. Dékáni terve szerint a piacz — a városháza részére fenntartandó teret is leszámítva — 4462 □ öl (2 hold 1262 □ öl) területű lenne, melyből tisztán a gyalog-piacz czéljára 2200 □ öl használható fel. Ha tehát minden gyalog kofára egy □ ölet számítunk is, 2200 kofa szórakozására nyílik tág tér. Ha ebből a 2200 kofából tréfából leszámítunk 1000 kofát, a vásárló közönség mozgására is elég kényelmes hely marad. A mostani állapot a piaczra járó közönség rová­sán sokáig fenn nem tartható ; úgy, hogy mihamarább eljő annak szükségessége, hogy ha a piacz-tér ügye kisajátítások által kellőleg meg nem oldatik, a felsőbb hatóság közszempontból rendeli, hogy eztán Halason „a heti piaczok a vásártéren tartódjanak !“ Nekem s a hozzám hasonló laténereknek mind­egy akár itt, akár a vásártéren tartatik is a piacz, mi évszázadok alatt nem fordulunk meg a piaczon, — hanem furcsa lesz majd a vásártérre kisétálgatni azok­nak, akik akár mint vevők, akár mint árulók nap-nap után a piaczra vannak utalva ; tehát a polgárságnak és a polgárnőknek. A Dékáni terve ezt a kérdést is szépen meg­oldja. A város közepén egységben és quadrátban egy oly piaczteret létesít, amely nemcsak a mai kor, de még a távolabbi jövő igényeit is a legteljesebben ki­elégíti. Pedig nekünk a jövőre is kötelességünk gon­dolni, aminthogy elődeink is gondoltak ránk az ak­kori idők felfogása szerint. Nézzük most a Dekáni-féle terv megoldhatóságát és fináncziális oldalát. A város közönsége mindakét terv szerint elveszti azon tőkét, melyet a nagyvendéglő és a városházi felső melléképület mostani értéke képvisel, minthogy ezen épületek mindkét terv szerint lerombolandók. Ezen veszteség tehát az összehasonlítás számításánál figyelmen kívül hagyandó. A városi képviselőtestület által elfogadott terv szerint azonban továbbra is fenntartatnának a város­háza egyéb melléképületei és pedig : 1. a bazár-épület .......... 12000.— 2. a rendőrkapitányi épület . . 4000.— 3. az istállók ....... 3000.— 4. a mérlegház ...... 1000.— összesen : 20000.— kor. értékben, mély épületek azonban a Dekáni-féle terv szerint lerombolandók lennének s igy e terv szerint a városi törzsvagyon a jelenlegi tervvel szemben 20000 korona csökkenést szenvedne. Ez azonban nem tény­leges kiadási többlet, legföllebb csak egy olyan áldo­zat, melylyel minden használható épület lebontása jár, ha helyébe mást, jobbat tervezünk. Miután a járásbíróság a felépítendő Tóth-féle házba költözik át, s igy a rendőrkapitányi hivatal s egyéb hivatalos helyiségek, valamint a rendőrségi fog­ház és istállók s a gazdasági udvar a jelenlegi járás- birósági helyiségben elhelyezhetők lévén, ezek szá­mára uj helyiségek építéséről s e czélra szükséges helyről, költségekről gondoskodnak nem kell, kivéve azon 6000 koronára rugó költséget, melybe az új istállók, kamra stb. mellékhelyiségek építése kerül. E terv keresztülvitele esetén tehát a város a következő áldozatokat hozná : 1. a nagyvendéglő és színház építési költsége (megszavazva) . . 240000.— 2. a kisajátítás költségei . . 80000.— 3. a Tóth-féle ház helyén építendő épület költségei (megszavazva) 70000.— 4. a törzsvagyon érték csökkenése, (nem mint kész kiadás, hanem mint veszteség)............................. 20000.— 5. az újonnan építendő melléképüle­tek építési költségei . . . 6000.— összesen : 416000.— 11 Ezen 416.000 korona képezné azon anyagi ál zatot — ha ugyan áldozatnak mondható — mely árán a nagyvendéglöt, a Tóth-féle ház helyén az járásbirósági és adóhivatali épületet a kor követeji nyernek megfelelően fölépíteni s a központi piacz /! dését hosszú időre közmegelégedésre megoldani lehei, Ez áldozat azonban még a rideg anyagias:) szempontjából sem tekinthető áldozatnak, mert his:| az újonnan emelendő épületetek közül I. az új járásbirósági és adóhivatali épület védelmezne 1. a járásbíróság részéről . . 1200.— 2. a benne elhelyezhető 4 üzlethelyi­ség béréből (á 300) .... 1200.— 3. a pinczékből .......................... 400.— összesen: 2800.— k: II. a nagyvendéglő épülete jövedelmezne: 1. a szálloda bérletéből . . . 10000.— 2. a benne elhelyezendő 25 kisebb- nagyobb üzlethelyiségből (á 300) 7500.— 3. a pinczékből .......................... 800.— összesen : 18300.— k; E kettő együtt tehát 21.100 korona évi jövedelr: biztosítana, mely 50 évi 4’5%-ös annuitást véve sí; mitásba, igen közel 470.000 korona összegű beruh zási kölcsön törlesztésének fedezéséül szolgálna s város közönségét ezen egész beruházási kölcsön h lesztésének terhétől mentesítené. És hogy ezen számítás mennyire a legalacs1 nyabb fokon van tartva, kitűnik abból, hogy a járá bíróságtól és adóhivataltól nem 1200 kor., hanem az eddigi kijelentések szerint — 2400 kor. remén;; hető; s az üzletek is átlag 300 koronára vann véve, holott nagyon jól tudjuk, hogy pld. Práger Kémeri a járásbirósági épületben nem 300, hane: 800, illetve 520 koronát fizetnek, ily űzlethelyis pedig (sőt ezeknél nagyobb is) mintegy 10—12 ép liető. ! — Az épitendő új épületek és a város-rendez 396.000 koronát tevő tényleges költségeiből (amelyb' 310.000 korona már meg van szavazva!) azonban l\ vonandó a Dekáni-féle terv kivitele esetén a jelenle: nagyvendéglőnek az építés ideje alatt is csorbítottam befolyó s két éven át 10.400 koronát tevő haszonbér: mely az elfogadott terv kivitele esetén a város k< zönségére nézve teljesen elveszett, s mely összeg b vonása után azon összeg, mely mint különböze külön fedezetet igényelne, 385.600 koronára csökkenn Ezen összeggel szemben az emelendő új épülete jövedelmei 470.000 korona beruházási kölcsön 50 i alatti törlesztését biztosítván, — a Dekáni-féle tér kivitele esetére biztositva lenne a kiskunhalas-rigyicz;, (legújabban : regőczei) h. é. vasút építési költségein hozzájárulásként megszavazott 60,000 korona tői. lesztése is ! Az előadottak szerint tehát mi újabb teher sei| hárulna a város közönségére, ha a viszonyunkho;

Next

/
Thumbnails
Contents