Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-02-14 / 7. szám

2

régi vendéglő fölépítésén alapszik *)

A Vanyur- és Hollander-féle kisajátítás igy is úgy is tervbe vétetetett. A régi vendéglő fölépitésévél 12 bolt terveztetett, míg ezen terv szerint a nagyvendéglő és esetleg a színház alatt legkevesebb 25 új bolthelyiség származna, melyek nem apró lyukak, hanem rendes bolthelyiségek volnának.

A tervezett nagy központi piacz átalakító hatással volna a szomszédos utczákra, a házak értéke emelkedne, az építési kedv fokozódna, nem is szólva a városnak szépségben való nagy emelkedéséről.

A városnak nagyobb kiadásba kerülne az istállóknak, gazdasági udvarnak külterületen való elhelyezése, de ezt előbb-utóbb úgy is meg kell tenni, mert különösen nyáron e mellékhelyiségek piszka, kigőzölgése, kifolyása stb. egészségi szempontból türhetlen **)

A városi tanács és képviselőtestület lehetetlen, hogy kitérjen e terv megvitatása elől és remélem, hogy városunk jövője, annak fontos fejlődése érdekében e két igazgató-testület böl- csesége megtalálja az utat annak keresztülvitelére is.

Dékáni Árpád.

* *

*

Kis-Kun-vármegye.

Irta : id. Bessenyey Ferencz.

(Folyt, és vége.)

Kiskunhalas városnak legyen összetartó közügy iránt lelkesedő közönsége ; legyen tisztességes, kötelességtudó és teljesítő tisztikara és bizony kevés gondot fog vetni a megyére. A helyhatóságot ha testületi és közszellem lengi át, hogy ha feltudja fogni anyagi és szellemi érdekeit és ezek fejlesztésében a közjót tartja szem előtt, bizony erősebb támaszt nyer az ország, mint a közszellem nélküli, idejüket múlott vármegyékben. Németország hatalma, ereje azokban a városokban fekszik, melyeknek vagyonos és értelmes polgári eleme esszenczi- áját képezi a hatalmas német fajnak !

Nálunk fájdalom éppen az alkotmány védsán- czának nevezett megyei intézmény arisztokratikus iránya miatt nem fejlődhetettek a városok és nem fejlődhetett az egészséges és erős polgárság, mely pedig minden államban a leghatalmasabb államalkotó és államfenntartó elem.

Ezért kell lehetőleg pótolni ezt a mulasztást és minden erőt a városok fejlesztésére fordítani.

Csakhogy a városok sem boldogulhatnak, hogy ha a hivatott tényezők kötelességeiket híven és be*) Tekintettel azonban arra, hogy ezen terv szerint 25 nagy bolt keletkeznék s a nagy bért fizető harmadik patikát is el lehetne helyezni, — ezen terv sokkal jövedelmezőbbnek ígérkezik s igy, ha tényleg kevéssel kerülne többe, ezen terv már ez okból sem ejthető el. Szerk.

**) Olcsóbb és praktikusabb megoldása lenne a város gazdasági udvarát és mellékhelyiségeit a mostani járásbirósági fidvarba és mellékhelyiségeibe áthelyezni, mivel a járásbíróság az ujonnnan építendő Tóth-féle (Fehér) házba helyeztetik el s igy ezen udvar és mellékhelyiségek felszabadulnak, amely udvart az ottlevő kis tér bevonásával lehetne nagyobbitani. Szerk.

csületesen nem teljesitik. A közönség érdeklődé magába véve nem elegendő, neiu elegendő az álc zatkészség sem, hanem szükséges, hogy magúi részt vegyünk városi közügyeinkben ; hogy magúi ellenőrizzük azok működését, kikre közügyeink in zését bíztuk. És szükséges, hogy ott, ahol tulkaps vagy visszaélést tapasztalunk, a kérlelhetlenség s gorával járjunk el s meg ne tévesszen bennünket! vármegyéknél hagyományos jogosság és komaság való tekintet.

Igazat adok én Hermán t. barátomnak, mid keservesen jajdul fel a katonai beszállásolás, utac stb. s főkép amiatt, hogy arányban nem áll a \í megye viszonszolgálata azokkal a teljesitményekk miket a város a megyébe történt bekebeleztetésén ideje óta eszközlött.

Hát mit mondjunk az állammal szemben, mid« a városi községi adminisztráczió 6/io részét állan teendők képezik ? ' j

És mit szóljanak a szegény községek, melye nek lakossága, birtokos osztálya ma már alig bin a terheket?

Általánosságban beszélek.

A vármegyék törvényhatósági bizottságai lej; nagyobb részben olyanok, melyek mint föntebb em litém, csak a választásokkal törődnek s legföllet: akkor maradnak tovább a közgyűléseken, hogyl! egyik-másik szájasabb embernek privát érdeke kér szóba, vagy ha valami politikai lármát kell csap az értelmiség nevét usurpálóknak.

Ez az érdeklődés hiánya vagy közömbösség közügyek iránt teszi aztan lehetővé, hogyha a kii tanfelügyelő az adózók erejével arányban nem ál! iskola-épületek emelését követeli, azt a megye jóví; hagyja. Miért ne ? Hiszen akik megszavazzák, azo; egy krajczárt sem viselnek a teherből! Most jő a községi jegyzői lak építése. A jegyzőné oda voi búcsún a szomszédfaluban s látva, hogy ott milye: szép négyszobás lakása van a kollegájának, ő ij tele beszéli a férje fejét, hogy az ő falujukban is 11 községházát és jegyzői lakot kéne építeni. Egy kii szép szó, egy kis lekenyerezés mellett annál köny nyebben rávehető az építésre a képviselő-testüle mivel a nagyobb birtokosoknak méltóságukon alu dolog, hogy a képviselő üléseken az egyszerű paraszll emberekkel részt vegyenek. A főszolgabírónak tetszi a terv, mert hiszen hizeleg neki az, hogy az alapkőb majd beteszik, hogy „ennek és ennek a főszolgabii rósága idejében épült ez a ház“ s tetszik főképe azért, mert ő az épités terhét nem viseli. A várme gye jóváhagyja a határozatot, mert hiszen nincs oil senki, aki annak a palotaszerü épületnek a költségeii viselné. Így szökik fel aztán a községi pótadó olyan összegre, melyet egyes vidékeken a lakosság el nem bír s kényszeríti arra, hogy Amerikába vándoroljon kii

A katonai beszállásról jut eszembe egy eseti melynek leírása meggyőzheti Hermán t. barátoma arról, hogy bizonyos dolgok iránt mennyire közömbös a t. megye, sőt maga a közönség is.

1888-ban mint Temesmegye bizottsági tagjí indítványoztam a közgyűlés előtt, hogy mivel Te mesmegye területén évek óta katonai beszállásolá; nincs és mivel a katonai beszállásolási pénztárbar mintegy 160.000 ezer frt készpénz van : szüntettessék be az évi 62.000 frt katonai beszállásolási pótadó annál is inkább, minthogy az esetben is, hogyha beszállásolás történnék, a pénztárban van annyi készlet amennyiből a kiadás fedezhető lenne kivetés nélkül is„

Ezen indítványom csak 1890-ben lett elfogadva« vagyis harmadik évben, mert annyira megszokja már a közönség a katona-beszállásolási pótadó kivetését* hogy nem hihette, hogy anélkül meglehet. Pedig;