Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-29 / 17. szám

1908.

II. Melléklet a Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez.

április 29.

a mikor a szavazás megvan, és alkotmányos tárgyalás után akkor nyer kifejezést, mikor az akaratot szavazással kijelenti. Pedig ebben neki tökéletesen igaza van. De mit hallottam én ezzel szemben '? (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt a felfogást hallottam hangoztatni, hogy hiszen kétségtelen a többség — nohát numericze bizonyosan, — mert hiszen a trónbeszédre adott válaszfeliratnál már megtörtént a szavazás, (ügy van 1 ügy van 1 a szélsőbaloldalon.) Jól van, hát ón ráhelyezkedem erre az ingatag alapra is t. képviselőház. Nem ismerem el ugyan a felfogás jogosultságát, de hát rá helyezkedem erre az alapra. Hogy áll az eredmény ? (Halljuk 1 Halljuk ! a szólsőbaloldalon.)

Nézzék meg önök ott a túloldalon a trónbeszódet, a melyre önök mint többség, a válaszfeliratot el- küldötték; vájjon volt-e abban egyetlenegy szó is az ujonczlót- szám felemeléséről ? Avagy vájjon az önök válaszfelirata emlitette-e ezt egyetlen szóval is, hogy a nemzet készen legyen azon vér- és pénzáldozatokra, a melyeket a katonai törvényjavaslat tőle kíván ? Remélem szivesek lesznek megengedni, midőn állítom, hogy sem a trón beszédben, a mely munkára hívja fel a törvényhozást, sem a válaszfeliratban, a melyet önök, mint a többség adtak, mindezekről egy szóval sem történt említés. (Ügy van ! ügy van 1 a szólsőbaloldalon.) Nem lehet tehát ily körülmények között azt mondani, hogy a többség dönt. Majd meg látjuk a mikor szavazásra kerül a dolog, hogy meg lesz-e a akkor a többség ! Mi apellálunk az önök alkotmányos törvénytiszteletóre'és a nép iránti jóakaratra, a melyet önök könnyen eljátszhatnak most, ha e törvény- javaslatot megszavazzák. (Igaz; ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Mindezekre számítva mi meg vagyunk győződve, hogy önök a 12-ik órában mégis meggondolják, hogy ne ejtsék-e el ezen áldatlan és szerencsétlen törvényjavaslatot. (Tetszés a szólsőbaloldalon.) Csakhogy t. képviselőház, önök ott a túloldalon, a felelősség kérdését igyekeznek előtérbe állítani, ezt szegzik a mi mellünknek azért, hogy ezen nagyon nehéz és súlyos kérdésről: az ex-lex kérdéséről a közfigyelmet

eltereljék. Mert önöknek, t. kópvi- selőház, sem a kormánynak, sem a többségre nem az a törekvésük, hogy a sérelem, a mely előtt állunk, elhárittassók a nemzetről és az országról, hanem csak az, hogy a sérelem érzete szűnjék meg. (ügy van 1 Ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Önöknek ugyanis az a rendszerük, hogy nem a valóságot akarják a világ előtt feltárni, elfogadtatni és elismertetni, hanem csak a látszatot akarják megmenteni, a mely- lyel azután igen sok olyan dolgot képesek megvalósítani, a mely még az önök benső meggyőződésével sem találkozik, (ügy van 1 a szólsőbaloldalon.)

Egyébiránt, t. képviselőház, én a miniszterelnök ur politikai morálja iránt sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem, semhogy feltételezni merném róla azt, hogy ő, a ki az ország érdekében vállalkozott arra, hogy ezt a szerencsétlen országot kivezesse az ex-lexből akkor, a mikor az abba belekónyszerittetett, mostan ő, ugyanaz az ember, belemenjen az ex-lexbe, mint miniszter- elnök ; hiszen akkor a vele született gyengeségben kell elpusztulnia. Az pedig csak képtelenség, hogy ha valaki ex-lexben születik, ne legyen annyira előrelátó, hogy kikerülje azt, hogy ex-lexben haljon meg. (ügy van ! ügy van 1 a szólsőbaloldalon.)

Elértem, t. képviselőház, beszédem befejező részére. Mielőtt azonban a végső szót kiejteném, engedjék meg, hogy én is az önök hazafiságához forduljak és pedig nem az ón gyenge szavammal, hanem egy nagy férfiúnak a szavaival, annak a férfiúnak szavával, a ki előtt önöknek a legnagyobb tisztelettel kell meghajolniok — mert ez nem kisebb egyén, mint néhai gróf Andrássy Gyula, a ki egyik örökbecsű, hazafias szellemtől duzzadó beszédében egykor ezeket mondotta (Halljuk ! Halljuk ! olvassa): „Magyarország abnormis állapotának kulcsa abban található, hogy a kormány nem független, hanem oly felsőbb hatalom körmei által sodor- tátik, a melyet nem látunk, csak szárnyainak néma csattogásából ismerünk.“

Ezek a néhai id. gróf Andrássy Gyulának a szavai. Vájjon lehet-e önöknek ezt szem előtt nem tartani, vájjon merik-e önök tagadni, hogy

ugyanezek a szavak a mai* viszonyokra teljes mértékben ráillenek ? (Ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Vájjon nem ugyanabban a szerencsétlen helyzetben van-e Magyar- ország, mint volt akkor, a midőn gróf Andrássy Gyula ezeket a szavakat elmondani szükségesnek és indokoltnak látta ? Igaza van Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak: csak a formák változtak, a rendszer lényege ugyanaz. (Elénk helyeslés a szólsőbaloldalon. (És t. képviselőház, mintha csak sírjából felkelt volna az a férfi és kiáltaná itt önökkel szemben, a mit akkor mondott, az akkori kormánynak is a jellemzésére, mely tökéletesen ráillik a maira is.

Mit mondott gróf Andrássy Gyula ? Azt mondta : „A kormány először a meghozott törvényt végre nem hajtotta“ (ügy van a szólsőbaloldalon.) „másodszor a végrehajtást akadályozta, harmadszor — ez a legfontosabb, mert érzelmeket sért — a Felségnek királyi szavát és Ígéretét kompromittálta.“

Hát lássuk egyenkint, hogy állunk ma. „A meghozott törvényt végre nem hajtotta.“ Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni az általam már idézett törvényekből, csak épen a szőnyegen levő törvényjavaslattal kapcsolatban álló 1868 : X. t.-ez.-re utalok, a mely egyenesen előírja, hogy a költségvetésnek minden esztendőben el kell készülnie s figyelmeztetem önöket, az önök állítólagos mesterének, Deák Ferencz- nek a kijelentésére, a ki Tisza Kálmánnal szemben világosan fentartva állítását, a törvénynek azt az értelmet tulajdonította az első költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy az parancsoló rendelkezés, a melyet megsérteni alkotmányos sértés nélkül nem lehet és nem szabad. Nos, t. képviselőtársam, vegye tudomásul, hogy Deák Ferencz az alkotmánysértést egyenesen abban látta, ha a költségvetés annak azj esztendőnek január elsejéig, a melyről majd szó- land, meg nem alkottatik. Akkor tehát ne vádoljon a t. képviselő ur és a túloldal minket alkotmánysértéssel, midőn mi ennek a törvénynek becsületes végrehajtását követeltük. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.)

Azt mondotta gróf Andrássy Gyula : hogy „a kormány a törvény végrehajtását akadályozza.“ Vájjon a vám- és kereskedelmi szövetség