Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-29 / 17. szám

1908.

április 29.

olyszerű megkötését, a mint az a paktum alkalmával is czéloztatott, ki gátolta és ki akadályozta meg ? Igen szépen előadta ezeket t. képviselőtársunk, Pplonyi Géza, tegnapi beszédében. (Éljenzés a szólsőbal- oldalon.) Egy azonban bizonyos, hogy ámbár a miniszterelnök ur hozta ide azt a törvényjavaslatot a melyben az önálló jogi állapotot konstatálja, ő nem teljesítette, a mi annak következménye lett volna, mert a többi előfeltételek, a melyek ahhoz kapcsolva voltak, meg nem valósittattak, tehát a törvényt végre nem hajtotta és az önálló vámterületet nem alapította meg. (ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Ráillik tehát gróf Andrássy Gyula kifogása és panasza a kormánynak erre az intézkedésére is.

Azt is mondta gróf Andrássy Gyula : „a felségnek királyi szavát és Ígéretét a kormány kompromittálja.“ Hát váj jon ez a kormány nem kompromittálja? Vájjon az az 1868-iki királyi rendelet, t. többség és t. kormány, a melyben ő Felsége plrendelte, hogy a magyar ezredeknél magyar tisztek legyenek beosztva, magyar állampolgárok, végre van-e hajtva ? És vájjon az abban a rendeletben kifejezésre jutott királyi szót és ígéretet nem kompromittálta-e annak a rendeletnek végre nem hajtásával ? (Igaz! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.)

Hát igenis kompromittálták önök a király Ígéretét, és igy ne vádoljanak minket azzal, hogy törvény, alkotmány, vagy talán a mit még magukban gondolnak, királysórtóst is követtünk el akkor, a mikor követeljük Magyarország törvényeinek a végrehajtását, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.)

Megnyugtathatja az önök lelkiismeretét gr. Andrássy Gyulának egy kijelentése, a melyet azt hiszem, mégse vesznek olyan könnyedén akkor, mikor az ország ilyen helyzetben van. 0 ugyanis azt mondotta, hogy a rossz, ha rendszere- sittetik, azonnal jó és megnyugosz- nak benne. Önöknél tapasztalhatjuk ezt, mert meglehetősen kikészítették a közvéleményt a múltban arra, hogy a rosszat jónak vegye, ha rendszerré vált. Azonban vegyék figyelembe gr. Andrássy Gyulának azt a figyelmeztetését is, a melyet az előbb idézett kijelentéséhez kapcsolt, midőn azt mondta; akormányKiskun-Halas helyi értesítője.

nak és a többségnek azonban csak olyan intézkedéseket kellene életbeléptetnie, a melyeket a nemzet óhajt. Mutassanak önök nekünk csak egyetlenegy embert is, olyan magyar embert, a ki azt óhajtja, hogy az ujonczlótszámot emeljék fel. Önök kirúgták maguk alól a törvényt s most mégis nekünk tesznek szemrehányást azért, hogy nemzeti ellenállást fejtünk ki az önök, helyesebben pedig a kormánynak önök által vakon támogatott akaratával szemben. Ne méltóztassanak azonban elfelejteni, hogy jöhet idő, a mikor az élére állított dolgok közepette majd be fog bizonyosodni, hogy a történelem megismétli magát.

Méltóztassanak visszagondolni arra a szomorú időre, mikor 1523, 1524, 1525-ben a nemzet élete fölött vihar tombolt. Méltóztassanak meggondolni, hogy akkor is megvolt a nemzeti ellenállásnak sikere, annak a nemzeti ellenállásnak, a melyet egy Werbőczy vezetett, a kinek szavait önöknek sem szabad elfelejteni, azt t. i., hogy a magyarnak csak egy hazája van és ha ennek a védelmére bárkivel szemben is helyt kell neki állani, akkor tudni fogja a nemzet, hogy önsorsa fölött maga van jogosítva rendelkezni. (Elénk helyeslés a szólsőbaloldalon.)

Az előadottak következtében a szőnyegen levő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem magamévá teszem a Kossuth Ferencz által beadott határozati javaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés a szólsőbaloldalon. A szónokotszámosan üdvözlik.)

Präger Ferencz

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Hirdetések.

1127/1903. tkvi szám.

Árverési hirdetmény.

A kiskunhalasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kalocsai és majsai takarékpénztár végre- hajtatónak Farkas Ede és neje Terhe Piroska végrehajtást szenvedő elleni 2000 kor. és 700 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járás- bíróság területén levő Majsa község hátában fekvő, a majsai 4664. sz. tjkvben A -j- 5823. hm. a. 40 h. 368 Q-öl nyomási legelőre 3467 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatla- nok az 1903. évi május hó 15-ik napján d. e.

9 órakor Majsa községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 346 korona 70 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ábau jelzelt árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kiskunhalas, 1903. évi ápril hó 3.

A kir. jbiróság mint tkvi hatóság.

Patay kir. aijbiró.

1119/1903. tkvi sz.

Árverési hirdetmény.

A kiskőrösi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré -teszi, hogy Sándor Imre végrehajtatnak Gubik János végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kiskőrösi kir. járásbíróság területéhez tartozó Keezel község határában fekvő s a keczeli 805. sz. betétben végrehajtást szenvedett Gubik János nevén álló A 2509. hrsz. rét, 2510 hrsz. szántó, 3211. hrsz. nádas, 2512. hrsz. rét; 528 korona kikiáltási árban. — A. III. 4529/291. 4529/292. 4529/293. 4529/294. hrsz. legelő és szántó ; 4529/295. hrsz. legelő, 4529/ 296. hrsz. szőlő, 4529/297. hrsz. szántó 38 kor. kikiáltási árban. — A -(- 5415. hrsz. erdő 21 kor. kikiáltási árban. — A + 5416. hrsz. erdő 20 kor. kikiáltási álban ; végrehajtatónak 100 kor. töke és jár. csatlakozott végrehajtató Dr. Abonyi Ignáez iigyv. 55 kor. 40 fii. és 93 kor. 70 fillér tőke és jár. álló követelésének kielégítésére az 1903. évi május hó 15-ik napján d. e. 9 órakor Keczelen a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.

Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/0 bánatpénzt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1831. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kiskörös, 1903. évi márczius hó 4.

Dr. Farkas kir. aijbiró.

Halas, 1903. Nyomatott Práger Pereuez könyvnyomdájában.