Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-10 / 23. szám

1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 10. a kormány játsza ki egyenesen ? (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Megengedett és helyes dolog az, t. kép viselőház, és vájjon a kor­mány helyes törekvésére és komoly akaratára vall-e az, hogyha egy kormány a törvényben megszabott kötelességeknek teljesítésétől meg­fosztja magát a törvényhozást csak azért, hogy önön hatalmát gyarapit- hassa, erősíthesse, abból a czólból, hogy az ellenzéket és az ellenzéket támogató nemzetet megfoszsza an­nak a lehetőségétől, hogy egy átkos törvényjavaslatot, a katonai törvény- javaslatot lehetetlenné tehesse. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Az 1897. XX. t.-cz. 19. §-ában a felhatalmazási törvényre vonatkozólag egyáltalában nem adja meg még a lehetőséget sem erre, mert nem tételezte fel, hogy olyan könnyelmű kormányok létezhessenek, hogy másodszor is szükség lesz felhatalmazási tör­vényre. (Igaz ! ügy van ! a szélső­baloldalon ) Erre az eshetőségre egyáltalán nem intézkedett és nem intézkedik, hanem egyenesen abból indult ki, hogy egyszer megtörténhetik, hogy kellő időre a költségvetés nem ké­szül el, de hogy ha egyszer meg­hosszabbítási idő kéretik, akkor föl­tételezte az a törvény a kormány komolyságáról, férfiasságáról, nyílt­ságáról, törvénytiszteletéről és tör­vény iránti köteles érzetéről azt, hogy igenis azt az időt, a mely a költségvetés megállapítására szük­séges, ha kéri valamelyik kormány, és megkapja, ezt azután arra a czélra is fogja használni, a mire ezt az időt kérte. A törvény idézett szakasza vilá­gosan megmondja, hogy ilyen rend­kívüli időre való felhatalmazást .tör­vényben kell megállapítani. Tehát rendkívülinek tartja, a melyet ismé­telten nem lehet igénybe venni, mert akkor a rendkívüli rendessé válik, ez pedig egyenesen kijátszása az alkot­mánynak. (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Pedig nagyon kár a t. miniszterelnök urnák és a túlol­dalon ülő t. képviselőtársaimnak, a kik a 67-es alapra és Deák Eerencz kijelentéseire esküdöznek, elfelejteni Deák Ferencznek azt a kijelentését, hogy a törvény olyan nyugalmat ad a léleknek, hogy ahhoz ragaszkodva a legsúlyosabb eseményeket is be lehet várni, mert a méltóságot a küzdelemben a törvény adja meg és semmi más. Nos hát vajon küzde­lem az önöké, t. túloldal ? Nam pasz- sziv rezisztenczia. (ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Küzdelem-e a mienk '? Igen. és ehhez nekünk a méltóságot, az erőt, az anyagot a törvény adja meg, a melyre támaszkodva küzdünk és fo­gunk küzdeni mindaddig, mig az önök néma ajkai is meg nem nyíl­nak és nem figyelmeztetik a kor­mányt, hogy őt többé követni nem lehet, mert a törvénytelenségek egész sorozatát a népképviselőknek megengedniük, eltűrniök nem lehet és nem szabad. (Elénk tetszés a szél­sőbaloldalon) Vájjon az az állami számvevő­szók, a mely a törvény értelmében arra van kötelezve, hogy a legszigo­rúbb ellenőrzést gyakorolja a kor­mány gazdálkodásával szemben, úgy járt-e el itt, a mikor ide jelentését, beterjesztette, mint a törvény előírja és parancsolja "? És vájjon lesülyed- het-e ez a képviselőház arra az alacsony fokra, hogy megengedje, miszerint egy közege, az államszám­vevőszék az ő fejetetejóbe kerüljön és diktálni, parancsolni és irányt adni akarjon ? (Tetszés a szélsőbalol­dalon) Azt kérdem a miniszterelnök úrtól és a kormánytól, hol vette a jogot erre az állami számvevőszék, mert a törvényre nemcsak nem tá- maszkodhatik, de a törvény egyene­sen ellenemond ennek a vakmerő eljárásnak (ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Vette a t. minisz­terelnök úrtól és a kormánytól, mert még mielőtt a törvényenkivüli álla­pot bekövetkezett volna, az állami számvevőszék április hó utolján egyenesen kijelenti azt, hogy miu­tán be fog következni a törvényen­kivüli állapot, a mit pedig nem is tudhat, nem is szabad tudnia már a tisztesség szempontjából sem, ezt meg ezt fogja cselekedni a törvé- nyenkivüli állapot ideje alatt. Ez nem lehet másnak az eredménye, mint összejátszásnak, a melyet en­nek a háznak, ha a törvénynek ér­vényt akar szerezni, ha meg akarja mutatni, hogy a rendelkező hatalom az országban a törvényhozás, eltűr­nie, megengednie nem lehet, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Mert hogy állunk a törvény sze­rint az állami számvevőszék köteles­ségeit illetőleg ? Az 1870. évi XVIII. t.-cz. 14. §-a igy szól : „Az állami számvevő- szék tartozik a) nyilvántartani és ellenőrizni a közigazgatás minden ágában, vájjon minden számadás és számviteli rendszer szerint kellőleg igazoltatik-e ; c) minden utalványo­zás csak az állami költségvetését megállapító törvényes felhatalmazás és e törvény rendeíete szerint téte­tik-e és ehhez képest c) az utalvá­nyozások megfelelnek-e a költség­vetési törvényben megállapított feje­zeteknek és czimeknek ?“ Azt kérdem én, hogy miután az 1902-ik évi költségvetés hatálya deczember 31-én megszűnt, miután a kormány nem is kért, mem is ka­pott felhatalmazást másra, mint arra, hogy az év első négy hónapjában bevehesse a bevételeket és utalvá­nyozhassa a kiadásokat az 1902-ik évi költségvetésben megállapított tételek alapján, a számvitel és ellen­őrzésben melyik törvényre fog tá­maszkodni az állami számvevőszék, hogy megállapítsa, miszerint azon tételek, a melyek akár bevételképen, akár pedig kiadáskópen elszámolan- dók lesznek, csakugyan megfelelnek a költségvetési törvény czimeinek és fejezeteinek?Sem költségvetési, sem felhatalmazási törvény nincs, neki tehát nem azzal a jelentéssel kell előállania, hanem azzal, hogy „itt vagyunk, t. ház, a törvényenkivüli állapotban , költségvetés nincs, kérek tehát felhatalmazást, legalább is ház határozat alapján arra nézve, hogy mit tegyek, mihez tartsam magamat. “ Mert a törvények fölé kereskednie nem lehet, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) De hiszen azt kérdezem ón, váj­jon a t. kormány és a miniszter urak mennyiben tettek és mennyiben tehetnek eleget a törvény 13. §-ában foglalt rendelkezésnek ? Hiszen ez azt mondja : „Minden minisztérium köteles úgy saját számvevősége, vagy számvevő osztálya, mint az alatta álló és önálló utalványozási joggal felruházott hatóságok szám­viteli kimutatásait egybeállítás és ellenőrzósvégettaz állami számvevő­széknek havonkint megküldeni.“ A 13. §. értelmében tehát neki a pénzkezelési és kiutalványozási jegyzéket át kellett volna tennie az állami számvevőszékhez. Mily ala­pon állította össze akár a kiutalvá­nyozási, akár a pénzkezelési jegyzó­

Next

/
Thumbnails
Contents