Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-10 / 23. szám

1903.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

junius 10.

két a t. minisztérium vagy annak bármelyik része ? Hiszen nincsen törvény, a melyre támaszkodva ezen kimutatást egybe állíthassa ; ha tehát kimutatást adott, akkor egy privát jegyzéket adott, a melyet az állami számvevőszéknek figyelembe venni és respektálnia nem szabad, (ügy van ! Ügy van ! a szólsőbaloldalon) és a mennyiben tette, előállott a legsúlyosabb felelőség, a mely az állami számvevőszéket ilyen nagyfon- tosságu kérdésben terhelheti, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon)

De nézzük meg, t. ház, az 1880: XLVI. törvényczikknek idevonatkozó rendelkezését, a melynek 19.§-ában még hatályosabban körül van Írva ez az intézkedés, mert itt már, mintha csak érezte volna a törvényhozás, hogy jő majd egy lelkiismeretlen, igazságtalan kormány a melytultóve magát a törvényes intézkedéseken, költségvetés nélkül is megkísérli az állam vagyonát és jövedelmeit kezelni és hogy ennek elejét vegye, a következő.rendelkezést igtatta be: „Az állami számvevőszék köteles a bevételeket és kiadásokat nemcsak a tételek számszerinti helyessége, és a számviteli beadványokkal való összhangzása tekintetében megvizsgálni, hanem különösen az 1870 : XVIII t.-czikk 14. §-ában kitűzött irányban azoknak szabályszerűségét tekintettel a törvényekre, jogerejű szerződésekre és a közigazgatás különböző ágaiban tényleg fenálló szabályrendeletekre érdemileg is megbírálni.“

Ha tehát egy ellenőrzésre hivatott és jogosított testületnek, a minő az állami számvevőszék, a mely közege a háznak, a törvényhozásnak, egyenesen törvényben megadott ily utasítása van, akkor kérdem, vájjon fennáll-e Magyarországon a törvények uralma, ha egy végrehajtásra kötelezett testület igy lábbal taposhatja azokat ? (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Ilyen körülmények között ne méltóztassék velünk szemben a törvényre hivatkozni és ne csodálkozzanak azon, ha be fog következni az idő, a midőn a kormánynak és a többségnek erőszakoskodásaira és törvénytiprásaira majd a közönség is erőszakoskodással és törvónytiprással fog felelni, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.)

Ennek következtében azt gondolom, t. ház, hogy a törvény és az

erkölcsi rend szempontjából is teljes lehetetlenség, hogy akár a minisztei- elnök ur, akár az állami számvevő- szék jelentése itt tudomásul vehető legyen, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Mert hiába mondja t. miniszterelnök ur, hogy annak semmiféle következményei sem lesznek, és hogy nem is kívánja, hogy legyen következménye, ha egyszer tudomásul vette is a képviselőház ezeket a jelentéseket. Megtanultuk mi már, t. ház, hogy még a törvényben lefektetett kijelentéseknek sincsen a gyakorlati életben az a következményük és jelentőségük, a melyeket akkor, a midőn az a kijelentés elhangzott, mindenki joggal hitt és feltételezett.

Az ellenzék úgy a kormány, mint a többség és közlönyei által megvá- doltatik az ország szine előtt, úgyszólván az egész világ előtt azzal, hogy jogtalanul, minden igaz ok nélkül obstrukeziót folytat. Nekünk nem szükséges ez ellen a vád ellen védekeznünk, mert hisz ez a kijelentés teljesen jogosulatlan és igazságtalan, mert a ki ismeri az itt lefolyt dolgokat és a ki ismeri a törvény- hozás tárgyalásának menetét, nagyon jól tudja, hogy az ellenzék az ország sorsa iránti aggódó tekinteteknél fogva elkövetett minden lehetőt arra, hogy a törvónyenkivüli állapot be ne következzék. Es az obstrukeziót a szó valódi értelmében tettleg nem is kezdte meg mindaddig, mig attól nem kellett tartania, hogy a kormány kész arra a törvényellenes lépésre is, hogy belevigye az országot a törvény- kívüli állapotba. (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.)

Es még a 12-ik órában is megadta a módot éslehetőséget a kormánynak arra, hogy elkerülje azon szerencsétlen állapotot, a mely bekövetkezett, mert hisz nem kívánt és nem javasolt egyebet, mint azt, hogy a kormány a felhatalmazási törvény által nyerendő időt a szükséges javaslatok tárgyalására fordítsa és akkor hajlandó lett volna neki az indem- nitást megadni, de ezt a kormány nem fogadta el, mert nem az volt a czélja, hogy az idő arra fordittassék, a mire kérte a felhatalmazást, hanem rejtett czéljai voltak, a melyek azonban mindenki előtt köztudomásúak voltak, hogy t. i. a katonai törvény- javaslatok keresztülerőszakolására időt nyerhessen ! (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon)

Most inár tovább menta kormány és a t. túloldal közlönyeiben, az exlex bekövetkezéseórt egyenesen az ellenzéket, és különösen ezt a pártot teszi felelőssé. Én egy kérdést intézek a t. miniszterelnök úrhoz, vájjon nem vette volna-e és hozzá teszem, teljes joggal — a lehető legnagyobb sértésnek azt, ha róla valaki széles e hazában feltételezni merte volna azt, hogy ő, aki négy évvel ezelőtt a szerencsétlen törvónyenkivüli állapotból az országot kivezette, azt ugyanoda vezesse vissza négy óv eltelte után.

0 a jog, törvény és az igazság hangzatos jelszavai alatt indult meg a közélet bajainak szanálására, de ha Magyarországon a jog, törvény és igazság és azok alkalmazásának csak az lehet eredménye, hogy az ország egy körforgást tesz, akkor bocsánatot kérek, többé azon az utón, a melyen eddig haladt a törvényhozás, hacsak kötelességmulasztást nem akar elkövetni, lehetetlenség haladnia és fel kell már ébrednie a köztudatnak s rá kell helyezkednie arra az álláspontra, hogy mindenkitől, a kinek Magyar- ország törvényeinek végrehajtása, joga és kötelessége megköveteltessék a becsületes és őszinte határozottság (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon).

Annak bizonyítására, hogy menynyire nem az obstrukezió volt a czél, és hogy mennyire kerülte az ex-lexbe való bevezetését az országnak az ellenzék, elég talán rámutatnom arra, hogy a quóta-bizottság kiküldésének kérdésében lehetett volna hónapokig terjedő vitát provokálni és folytatni, — és én megvallom őszintén, hogy részemről nyugodt lélekkel mentem volna bele abba is.

Az okot is megmondom, miért. Mert ha a kormány az ő többségének hozzáteszem : számszerinti többségének tudatában bele mert menni az ex-Iex-be, akkor én magam részéről, ha már elkövette ezt a törvénytelenséget, nem tartottam volna a következményektől, sőt előnyt láttam, volna abban, ha a közösügyek kérdésében is bekövetkezett volna az ex-lex állapot.

Megmondom miért. Azért, mert ha a bizottság ki nem küldetett volna, most már, miután volt bátorsága a kormánynak a törvónyenkivüli állapotba belemenni a Magyarország belügyeit érdeklő kérdésekben,.

Folytatása a II. mellékleten.