Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-10 / 23. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 10. hogy megfontolva és meggondolva teszi ide előterjesztéseit. . . Széli Kálmán miniszterelnök: Kinyomatási országos kérdésben ! Babó Mihály: . . . mert ha nem igy volna ebben az esetben, akkor a t. miniszterelnök ur engedje meg, hogy kijelentsük, hogy abban ajó reménységünkben és feltevésünkben keservesen csalódtunk. Széli Kálmán miniszterelnök! Csak tessék ! (Zaj a szólsőbaloldalon) Babó Mihály: Sajnáljuk, ha csalódnunk kell, mert az országnak van kára belőle. A második meghasonlása a t. miniszterelnök urnák önmagával kifejezést nyert akkor, midőn már a kinyomatás és szétosztás kérdésétől is eltért, és azt mondotta, hogy nem kívánja ennek a kinyomatását. Széli Kálmán miniszterelnök: Ezt is mintha már hallottam volna többször ! (Nagy zaj a szólsőbaloldalon.) Babó Mihály : Kérem, ón újságokkal nem jöhetek elő, t. miniszterelnök ur! De a t. miniszterelnök jöhet ám elő újsággal, t. i. azzal, hogy megmondaná, hogy ebből a szerencsétlen állapotból, a melyből a t. miniszterelnök ur, jog, törvény és igazság jelszavak alatt, kijelentéseivel, az országnak adott ünnepélyes Ígéreteivel szemben, belevezette a nemzetet, hogyan fog kivezetni bennünket és az országot ? Széli Kálmán miniszterelnök: Abból! amit önök csináltak ! Babó Mihály : Mi nem újságokkal akarjuk a t. miniszterelnök urat traktálni, mi fel akarjuk tárni a miniszterelnök urnák és a kormánynak az igazságokat, fel akarjuk tárni az ország jogosult érdekeit, a melyeket ily durván megsérteni alkotmányos minisztériumnak nem volt joga. (Elénk tetszés és helyeslés a szólsőbaloldalon.) Azt kérdezem a t. miniszterelnök úrtól ezek után, vájjon komolyságra mutat-e a kormány és a miniszter- elnök ur részéről, a midőn azt mondja: tehát nem kívánok semmit, ne csináljanak ezzel a javaslattal semmit ? Hiszon, t. miniszterelnök ur, ha a felügyelete és ellenőrzése alatt álló akármelyik közigazgatási tisztviselő és hatóság egy hozzá intézett beadványra azt mondaná, hogy majd máskor fogok határozni : feltételezem a t. miniszterelnök úrról, hogy azt a hatóságot a maga törvényes útja és módja szerint rászorítaná a határozásra s kitanitaná, hogy nincs joga elodázni a határozatokat, kötelessége jobbra vagy balra dönteni. így tehát a miniszterelnök urnák az önmaga javaslatát nem szabad a komolyságtól megfosztani és azt mondani, hogy ne határozzunk, majd máskor határozunk. Széli Kálmán miniszterelnök: A kinyomatás országos kérdésében ! Babó Mihály : De, t. miniszter- elnök ur, mi is hallottuk ám ezt az ön ajkáról már nem egyszer, hogy csak a kinyomatásról van szó. Hát mondja meg a t. miniszterelnök ur, ha kinyomatni sem kívánja, mi értelme van annak, hogy ez a javaslat a ház asztalán fekszik ? Hát van-e szubstrátuma a most hozandó határozatnak ? Nincs, jogilag megszűnt. A t. miniszterelnök ur, a formulák atyamestere, jól tudhatja, hogy akkor a leghelyesebb a jelentést visszavonni, mert erre nézve határozatot hozni épen a miniszter- elnök ur kijelentése következtében képtelenség. T. miniszterelnök ur, mi is kiváncsiak volnánk arra az újságra, ha hallanék a miniszterelnök úrtól, hogy vájjon akkor, a mikor nem kíván erre nézve intézkedést, miért tartja szükségesnek, hogy az országnak drága idejét és sok pénzét igénybe vegye azzal, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. Erre adjon feleletet a miniszterelnök ur és akkor meglehet, hogy arra a feleletre újabb és újabb érvekkel fogunk szolgálni a miniszterelnök urnák. (Úgy van 1 Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) De még sérelmesebb a miniszterelnök urnák az az eljárása, a midőn ide az |á!lami számvevőszók jelentését bemutatta. Határozottan törvényellenes, törvénysértő az állami számvevőszók eljárása. A t. miniszterelnök urnák és a minisztertanácsnak, a mely e tekintetben természetesen a törvény értelmében a számvevőszók eljárásával felelős, nem lett volna szabad megtűrnie, megengednie, hogy az a jelentés ide a ház asztalára jöjjön olyan alakban, olyan minőségben, olyan időről keltezve, a mely időről keltezve és a milyen alakban az ide terjesztetett. (Úgy van 1 ügy van 1 a szólsőbaloldalon.) Mert az nem újság, a mit mondani fogok — nincs a nap alatt semmi újság, a mi igazság — és azt gondolom, nem fogja megczáfolni a túloldalról senki, a midőn azt állítom, hogy hazánk alkotmányos elvének és alkotmánya legfőbb biztosítékának képzelte mindenkor a törvényhozás azt, hogy a költség- vetési törvény megállapítása oly előfeltételek és következményekhez van kötve, a- melyekhez a mi törvényeink kötötték és kötik. (Igaz! ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Nevezetesen az 1848. IV. tör- vényczikk 6. §-a egyenesen a legalkotmányosabb kérdéssel, egyenesen az országgyűlés feloszlatásával kapcsolja össze a nemzetnek ezen evidens jogát. De ott van az 1807. X. t.-ez., a mely parancsolólag előírja azt, hogy az állami költségvetésnek olyan időben kell előterjesztetnie, hogy ez az óv végéig, a melyben előterjesztetik és azon január 1-jót megelőzőleg, a melyre szótan; fog, letárgyalható legyen. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Tehát nemcsak cselekvéssel, de mulasztással is tönkre lehet tenni az országot. (Igaz 1 Úgy van 1 a jobboldalon.) Önök, t. miniszterelnök ur és t. kormány, nem gondoltak arra, hogy az a törvényjavaslat, a mely az állami költségvetésről szól, idejekorán, oly időben terjesztessék be, hogy az a múlt óv deczember 31-ig a kópviselőház és a főrendiház által letárgyaltathassók. (Helyeslés a szólsőbaloldalon.) És t. kópviselőház, mi történt? Az őszinteségnek és a kormány helyes intenczióinak bizonyítására? Az történt, hogy a t. miniszterelnök ur és a kormány idejön egy törvényjavaslattal, a melyben felhatalmazást kór, hogy az előző évi költségvetés alapján a négy első hónapban a bevételeket és kiadásokat felvehesse illetőleg kiadhassa, mert nem volt kilátás arra, hogy múlt évi deczember 31 -óig az 1903. évi költségvetés elkészüljön. A törvényhozás megadta a felhatalmazást. És arra fordította a t. kormány az időt, azzal foglalkoztatta ezt a házat, hogy a költségvetést tárgyalja, a melynek érdekében a felhatalmazást kérte? Őszinte igazi és megnyugtató eljárás és politika-e az, t. kópviselőház, hogy a megalkotott törvényt maga
