Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-03 / 22. szám

1903. junius 3. Gusztos Sándor III. kér. Kőhíd utczai újonnan épült lakó­házát örök áron eladja. Egy jó házból való fiú, tanoncznak felvétetik a njomdá- b a n. Városi közgyűlés. — Május 28. — A képviselő-testületnek csütör­töki közgyűlése nem végzett ugyan az eléje szabott, s lapunk múlt szá­mában részletesen ismertetett napi­renddel, de azért azzal a kevéssel, a mit letárgyalt, a nagygyűlések színvonalára emelkedett. A felszóla­lások komoly, tárgyilagos, tartalmas volta és higgadt hangja (kezdve a polgármester előterjesztésén végig a vitában résztvevők beszédein) egy előkelő tanácskozó-testület benyo­mását keltette a hallgatóban. A gyűlés lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be : Az elemi iskolák államosítá­sának kérdése volt a napirend első tárgya. Dr. Nagy Mór polgármes­ter egy alaposan tájékoztató előter­jesztésben ismerteti az iskolák álla­potát, a városnak terhes, már-már elviselhetetlen kiadásait, a törvény­nek és a közoktatásügyi hatóságok­nak kielégitóst igénylő rendelkezé­seit, valamint azt a biztos kilátást, hogy az oktatásügygyei járó terhek a jövőben a lakosság természetszerű szaporodásával, de sőt a már ma meglevő követelményeknek soká el nem odázható kielégítésével teteme­sen növekedni fognak. Ezeknek a megfontolása indította a polgármes­tert és elöljáróságot arra, hogy a községi iskolák állami kezelésbe adásának gondolatával foglalkozzék és az iskolaszék utján egy javaslatot terjeszszen a képviselő-testület elé, mely arra irányul, hogy a város folyamodjék a közoktásügyi kor­mányhoz az iskolák átvétele iránt. Felolvassa ezután a polgármes­ter az iskolaszék javaslatát arra nézve, hogy milyen kötelezettsége­ket vállaljon a város az államosítás esetére, és miket kérjen a kormány­tól. (Ezt a javaslatot röviden ugyan, de minden lényeges részében is­mertettük múlt héten.) Felolvasta a polgármester a felterjesztés fogal- mazatát is, melylyel elfogadás ese­tén a közgyűlés a kötelező nyilatko­zatot illetve ajánlatot a kormányhoz Kiskun-Halas helyi értesítője. felkiildenó. (Ez a felterjesztés szer­kezet és stilaris kidolgozás tekinte­tében szép és elimerósre méltó munka.) Előterjesztése kapcsán elismerőleg kiemeli a polgármester, hogy az elöljáróságot a kérdés elő­készítésében hathatósan támogatta szakismereteivel a jelenleg itthon időző Józsa Antal gömörmegyei kir. tanfelügyelő. (Éljenzés.) — Ajánlja az iskolaszék javaslatát el­fogadásra. Gyulai István figyelmezteti a közgyűlést azokra a súlyos terhekre, melyek a városra a javaslat elfoga­dása esetén hárulnának. Véleménye szerint nem apadnának, hanem sza­porodnának a terhek azoknak a drága építkezéseknek a révén, me­lyeket az állam követelne. Ellenzi a javaslat elfogadását. Dr. Babó Mihály elismeréssel adózik ugyan a polgármesternek és az iskolaszéknek, hogy a város köz- nevelésügyének előbbrevitele érde­kében eszközökről gondoskodik, melyekkel az ebből szükségszerűen előálló teherszaporodást ellensú­lyozni lehetne, és helyesli az álla­mosítás eszméjének fölvetését, de szerencsétlennek tartja az iskola­szék javaslatát itt előterjesztett for­májában, s ezért ezt igy nem haj­landó elfogadni. Részletesen bírálja ezután a javaslatot, mely szerinte nagyon hiányosan van előkészítve, mert nem nyújt alapos, kellő tájékozást arról, hogy a város eddigi iskola­ügyi kiadásaival szemben tehercsök­kenés vagy szaporodás állana-e elő. 0 attól tart, hogy az utóbbi követ­keznék be az állam által előírandó drága építkezések folytán. Hiba a javasolt kötelező nyilatkozatban az összes jövőbeni építkezések feltétlen és általánosságban való megajánlása a város terhére. E helyett (más vá­rosok példájára) czólszerűbb az épít­kezést az államra bízni és ehhez előre meghatározott összeggel való hozzájárulást felajánlani. Számba veendő az is, hogy a most rendel­kezésre álló egyedüli alapítvány, a közbirtokosság 20.000 koronás ala­pítványa nem jövedelmezne államo­sítás esetén a város javára, mert a kifejezetten csakis „községi11 iskola czóljaira tett alapítvány ekkor fel­szabadulna. Kívánatosnak tartja, hogy a javaslat adassák ki a tanács­nak bővebb előkészítés végett, mert a város anyagi érdekeit ennyire érintő ügy előkészítésénél a tanács mellőzése nem helyes. Kifogásolja a bemutatott, s fel­terjeszteni szándékolt kérvényt is, mely ok és alap nélkül állít ki szegénységi bizonyítványt a város iskolaügyéről. Tiltakozik a kérvény ama kijelentése ellen, mintha a város közoktatásügyét eddig nem jól vezették volna. Ez nem áll. A város mindig teljesítette ebben az irányban kötelességét, sőt erejét kimerítő áldozatokat is hozott; hisz Halas volt az első községek egyike, mely a tandíj eltörlésével a tanítást ingyenessé tette. Ezek a felterjesz­tésben kiemelendők lennének. A fej­lesztés ugyan megakadt, de ez nem a vezetés hibája. Baj az, hogy a katolikus és izraelita felekezet fen- tartofták külön iskoláikat, és ezzel az erőt megosztották. Az iskolá­zatlan tankötelesek legnagyobb részét a katolikus gyermekek képe­zik, a mi nem róható fel a községi iskola vezetőségének. Indítványozza, hogy adassák ki a javaslat a tanácsnak bővebb elő­készítés végett, — mert ha meg­takarítás kózzelfoghatólag ki nem mutattatik, a város ne adja ki kezé­ből az iskola fölött való rendelke­zési jogot. Dr. Nagy Mór polgármester ismerteti a számítás adatait, melyek a beterjesztett javaslat alapjául szol­gállak, ezekből kimutatja, hogy a városra nézve anyagilag is előnyös az iskolák államosítása; és utal arra, hogy ha a terhek nem csök­kennének is, meg kell tenni a lépést amaz erkölcsi előnye végett, hogy ez által az összes tankötelesek kifogástalan iskoláztatása biztosítva vau. Rámutat az ügy sürgősségére és újból ajánlja az iskolaszék javas­latának elfogadását. Kovács Károly főjegyző pár­tolja Dr. Babó halasztási indítvá­nyát, mert az ügy szerinte sincs kellően előkészítve. A polgármester bizassék meg, hogy több községből, hol ilyen államosítás keresztülvite­tett, szerezzen biztos tájékozást nyújtó adatokat. Szalag Zsigmond igazgató a javaslatot pártolja; helyreigazítja némelyek téves nézetét, mintha az állam örök tulajdonul nyerné az épületeket, holott csak iskolai ezó- lokra haszonélvezeti jogot nyer fölöttük.

Next

/
Thumbnails
Contents