Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-03 / 22. szám

junius 3. 1903. Török István közjegyző lelkes szavakkal ajánlja a javaslatot elfo­gadásra ; ha ezt a lépést meg nem teszi a város, már a közel jövőben abba a helyzetbe kerülhet, hogy a szükséges tetemes kiadásokat az állam hozzájárulása nélkül saját — máris túlontúl igénybe vett — erejé­ből kell fedeznie, mert a kormány ráparancsolhatja már ma a törvény követelmónyinek szigorú teljesítését. Az iskolai kiadások legnagyobb, legterhesebb részét a tanítói fize­tések képezik ; ha csak ettől meg­szabadul a város költségvetése jövő­ben, már ezért érdemes minélelőbb végrehajtani az államosítást. Dr. Dobó Menyhért fejtegeti az államosítás előnyeit és hátrányait, s arra az eredményre jut, hogy ha a város bírná, mindenesetre előnyör sebb volna saját rendelkezése alatt megtartani iskoláit, mint azokat egy (a jövőben esetleg veszélyessé is válható) idegen befolyásnak elren­delni. Azonban a város megterhel- tetése mellett szükségből elfogadja elvileg az államosítást, de a kérdést ő se tartja eléggé előkészitettnek, és hozzájárul I)r. Babó halasztási indítványához. Dr. Nagy Mór polgármester bezárja a vitát, s miután még a kérdés feltevéséhez Dr. Babó Mi­hály és Dr. Hofmeister Juda hozzá- szólottak, első kérdésül az tétetik fel : elhatározza-e a közgyűlés elvi­leg a községi elemi iskola állami kezelésbe adását? Ezt a közgyűlés névszerinti szavazás utján 61 igennel 37 nem ellenében elhatározta. Következett volna most már a szavazás azon kérdés fölött, hogy elfogadja-e a közgyűlés a beterjesz­tett javaslatot, vagy azt bővebb elő­készítés végett a tanácshoz utasítja? -— azonban ekkor egy kiütött tűz­eset miatt a polgármester a köz­gyűlést egy órára felfüggesztette. Szünet után Kovács Károly in­dítványára, melyhez a polgármester és Dr. Babó Mihály is hozzájárultak, a közgyűlés egy bizottságot küldött ki, mely más városokból (a hol az államosítás már végrehajtatott) a gyakorlati eredményekről adatokat gyűjtsön, újabb javaslatot dolgozzon ki, és azt — a tanács utján — terjeszsze a közgyűlés elé. E bizott­ság tagjai lettek: Dr. Nagy Mór, Dr. Babó Mihály, Kovács Károly, Török István és Szalai László. Kiskun-Halas helyi értesítője. A napirend második tárgya volt a vasúti állomás és műut között fekvő két telek eladása, melyek egyikót a vasúti üzletvezetöség, másikát Wiegand Arthur osztály­mérnök kérte megvételre. A tárgy most már utolsó Ízben volt kitűzve, s abban véglegesen kellett dönteni. Kovács Károly előadó előter­jesztése alapján és rövid vita után (melyben Biró Mihály, Dr. Babó és Mészöly István szólaltak fel) a közgyűlés névszerinti szavazással 59 szóval 23 ellen elhatározta, hogy a telkeket négyszögölenként 1 koro­na vételárban átadja kérelmezőknek s megbízza a tiszti ügyészt a szer­ződés kiállításával. Az idő előrehaladottsága folytán sürgőssége miatt még csak az es- küdtkópeseket összeíró bizottság választatott meg, a napirend többi része pedig újabb közgyűlésre maradt. Ingatlanok adáswevése. Takács Mihály és neje Míg G. Rozália megvették Osefregi Imróné Barta Judith szőlőbeli illetőségét 400 koronáért. Gyenizse Istvánná Zilah Zsu- zsánna megvette Faragó Benő 12 u. öl szőlőjét 20 koronáért. Bereczi Józsefuó Nagy Cz. Mária megvette Nagy Cz. Ferencz és tár­sai lakház illetőségét 1920 koro­náért. Berki Antal és neje Kardos Juliánná megvették Tancz Jánosné Bukodi Zsuzsánna 1428 n. öl szől- lőjót 600 koronáért. ifj. Jakab Sándorné Modok Juli­ánná megvette Yass Árpád tanár 3 hold fehértói szántó földjét 1800 koronáért. Weisz Emil és neje Czunterstein Malvin megvették Ráez Fodor Jó­zsef és neje Medveczki Juliánná szőlő és szántó földjét 2200 koro­náért. Id. Pecznik M. Antal és neje Szabadi Mária megvették Nagy Cz. Pál és társai 899 n. öl. szőlőjét 420 koronáért. Id. Keller Ferencz és neje Hor­váth Julianna és ifj. Keller Ferencz megvették Korsós Lajos és társai 240 n. öl felsőszállási ingatlanát 1070 koronáért. Hírek. Tíz éves találkozóra gyűl­nek városunkba e hó 21-ón azok az ifjak, a kik 1893-ban tették le főgim­náziumunkban az érettségi vizsgát. A találkozó rendezésén Kristóf Jó­zsef tanár és Balogh László kir. adótiszt buzgolkodnak. Tűz ütött ki csütörtökön d. e. 10 óra tájban Lakos József Y. kerületbeli házánál, az u. n. Békás kocsmánál, a hol az udvaron több kéve nád megégett. A tüzet gyor­san elfojtották és igy városunknak ezt az érdekes „építészeti műem­lékét“ sikerült megmenteni az utó­kor számára. Csendélet. Az Otthon ven­déglőben iddogált Sózó László Mam- lecz István komájával, a mikor en­nek anyja betért fiát hazahívni. Sózó megharagudott ezért s lökdösni kezdte az asszonyt kifelé ; Mamle- czet fölháboritotta, hogy anyját bántalmazni meri Sózó, és ezért összeveszett vele. A vendégek közül ifj. Bereczki István odaugrott s ela­karta a dulakodókat választani, mire Sózó bicskával Bereczki karjába szúrt. A rendőrség Sózót 4 napi, Mamleczet 1 napi elzárásra, s mind­kettőt még 10—10 kor. pénzbünte­tésre Ítélte. Utrendőri kihágásért Pomozi Józsefet 4 kor., Pajor Györgyöt 2 koronára büntette a kapitány, mert a megyei úttesten legeltették lovaikat. Pünkösdi mulatságok. Az iparosok mulatságai, dácsára a ketté­válásnak, szépen sikerültek, mert a közönség jelentékeny része akként oldotta meg a kérdést, hogy délután résztvett az iparos ifjak sóstói mulat­ságán, este pedig bejött az ipartes­tület báljára. — Igen szép sikerű volt a munkás-képző egy­let mulatsága a városi nagyven- déglőben, a hol Gömböcz Lajos bandájának jeles muzsikája mellett a mezei munkások, kisgazdák rakták a ropogós csárdást viradtig. Felül­fizettek : Yinkler Jakab 6 kor., Dr. Hofmeister Juda 2 koronát, Petrik József és Molnár József 20—20 fiit. A gimnáziumi évzáró vizs­gák rendje következő : e hó 10-én d. e. I. oszt., d. u. II. oszt., 11-ón d. e. III. oszt., d. u. IV. oszt., 12-ón d. e. Y. oszt., d. u. VI. oszt., 13-án d. e. VII. osztály vizsgája ; a ma­gántanulók 8-ikán teszik az Írásbeli,

Next

/
Thumbnails
Contents