Kis-Kunság, 1903 (7. évfolyam, 52. szám)
1903-12-25 / 52. szám
— 3 — A „Kis-Kunság.“ A lap ambiciózus szerkesztője rosszul mondja beköszöntőjében, hogy az „öreg“ „K u n - H a 1 a s“ meghalt. Nem is volt az öreg, csak — elöregedett, nem is halt meg, csak — megifjudoit. Mert a tettre kész uj szerkesztő már eddig is egész hírlapírói gárdát szervezett. Erős a gárda, a mely „meghal, de magát meg nem adja.“ Hiszem, hogy az elhagyottság szülte elöregedés, elkedvetlene- dés helyébe a „Kis-Kunság“ hasábjain pezsgő, lüktető élet fog következni. Ez a reményteljes élet adta meg nekem az impulzust arra, hogy azt a régi tervemet megvalósítsam, a mely szerint egy oly erőteljes vidéki sajtót alapítsunk, mely vármegyénk alsó felének, a régi Kiskunságnak községeit, érdekeit szolgálja, s közöttük — érde- jdekeik védelmében — érintkezési pontot létesítsen, (a mai különélés, egymástól való elzárkózás helyébe. Lapom eddigi működési tere csak Halas váro- 'sára szorítkozott; de hírlapírói működésem s a közügyekbe való részvételem mindinkább arról győztek meg, hogy nem csak e városnak, de a vármegye egész alsó részének vannak oly fontos kifeé ható érdekei is, a melyek szószóló nélkül tovább alig maradhatnak, de a melyeket megvalósítani a Halassal : érdekközösségben levő s a régi Kiskunság területén fekvő városok és községek válvetetí együttmüküdésé- vel lehet csak. Ezek a közös érdekek a főbb vonásokban a következők : Halas városra például törvényhatósági közigazgatási pótadó czimén a múlt évben 1043 kor. 85 fill.; törvényhatósági katonai beszállásolási adó czimén 11776 kor. 12 fill.; törvényhatósági útadó czimén í 17350 kor. 59 fillér, vagyis összesen 20170 korona 56 fillér megyei adó vettetett ki. Mit kap ezért ellenszolgáltatást a város ? A közigazgatási pótadóért semmit, mert rendezett tanácsú lévén, saját tisztviselőivel végezteti a közigazgatását. A katonai beszállásolási adóért éven- Skint átlag és maximum 100 korona katonai beszállá- j solási kártalanítási pótlékot, a több mint 17000 kor. | útadóért pedig — eltekintve a most épített mélykúti 1 mű-uttól — körülbelül 5000 koronát kap. A 20009 koronával szemben az ellenszolgátaJás a vármegye részéről tehát alig több 5000 koronánál, ügy, hogy ha a fenti ádagokat vesszük kiindulási pontnak : Halas városa a Pestmegyébe történt bekebelezése óta több mint 500000 korona megyei adót fizetett, a melynek legnagyobb részét az útadó emésztette fel, s ezzel szemben megyei utaink inkarnatus rosszak, úgy, hogy közmondássá vált, hogy ha valaki valahová nem akar eljutni, tegyen végrendeletet és induljon el a „rövidebb“ megyei utón. És ha ezzel szemben tekintjük a vármegye ellenszolgáltatását, tudniillik az egy-két megyei utunk gondozásának nevezett elhanyagolását, sőt még a vasúti hozzájárulásokat és a mélykúti „mü-ut“ építési költségeit is, — a vármegye az 500.000 koronának alig felét fordította reánk, a másik fele pedig elvándorolt a vármegye felső, zsentri részébe, ahol a mieinkhez képest ideális jók és sokak a megyei utak. De igy van ez — megfelelő arányban — a többi Kis-Kun községekkel is. A nemes vármegyébe bekebelezett Kis-Kunság s az egész alsó rész csak mostoha gyermeke a vármegyének. A vármegye felső része, a zsentri, a mely egyébként is túlsúlyban lévén, a maga javára minden előnyt lefoglalt. A vármegye alsó, kunsági része legtávolabb esvén a székháztól, már a távolság miatt is, reá legnehezebben hozzáférhető s legköltségesebb a megyei gyűlés terme is. A megyebizottsági gyűléseken a kunsági részből alig látunk képviselőkei, de ha mind ott volnánk is, speciális igényeiknek érvényt szerezni még sem tudnánk. A vármegye területe oly annyira nagy, hogy azt minden rész kieíégitésével a kor kívánalmainak meg- felelőleg, gyorsan és pontosan, adminisztrálni, még több jóakarattal sem lehetne. Egy-egy megye-gyűlésen — a méhkaptár-szerü zúgásban — 'egy-egy aljegyző 50—100 ügyet referál. Nincs fizikai idő, kogy a kérdések megvitathatok legyenek s ez csak az ügyek alapos elbírálásának rovására történik. A vármegye alsó- és felső része néprajzi tekintetben is elütő egymástól. A Kis-Kunságnak más a népe, mások a történelmi tradicziói, s az ebből kifolyó igényei sőt más a talaj viszonya is, tehát nemcsak közigazgatásilag, de közgazdaságilag is egészen más támogatásban és ellátásban kellene részesülnie. Mindezt a felső zsentri rész, a melynél a hatalom van, — nem érti és nem méltányolja, sót némi fél ékenységet táplál a Kiskunok iránt. Olyan „előkelő idegenekének tartja a vármegye területén a zsentri rész a szabad Kiskunokat ! A Kis-Kunság ezen nagy érdekeinek szószólója kíván lenni a „Kis-Kunsá g.“ Tudjuk azt, hogy a vármegye mai állapota és szervezete mellett nehezen lehet igazainknak teljes mértékben gyakorlati érvényt szereznünk, de azt is tudjuk, hogy az összetartásban nagy erkölcsi erő rejlik. Ezt az összetartást is óhajtaná megteremteni a „Kis-Kunság.“ Küzdeni fog a „Kis-Kunság“ azon már régebben felvetett eszme mellett is, hogy Pestvármegye ketté szakittassék. A Kiskunságból, Kecskemét székhelylyel egy Kiskunvármegye alakitassék. Mert egy ilyen vár- megyéoen nyerhe.nek csak a Kiskunok természetes és jogos igényei a legteljeseob kielégítést. Az ezen kijeié ható érdekek közösségén kívül a Kiskunság, illetve a vármegye alsó részén levő községek belügyeinek megvitaiására is mindenkor készséggel nyitva állanak a „Kis-kunság“ hasábjai. Mindezekhez a szerkesztő szeretettel hívja fel szellemi munkatársakul az egyes községeknek a közügyek terén működő férfiak, — én pedig bizalommal kérem fel a Kiskunok és a többi községek jóért és nemesért lelkesülő közönségét lapom anyagi támogatására. Hiszem, hogy a „Kis-Kunság“ és a Kiskunság közönsége a jó ügy szolgálatában hamar meg fogja egymást érteni. Hazafias üdvözlettel : Dr. Hermán Ferenc. * * * Karácsony. Megmozdult egész Zsidóország a Holttengertől a Libánonig. Mindenki megy, mindenki siet valahová. Az egymást keresztező utakon üdvözleteket adva és fogadva találkozik a karavánokban vándorló tömeg, csak nehezen hordják sietségtől megviselt tagjaikat, arczokról aggódás olvasható, valami ismeretlen sejtelmet árul el egész megjelenésük. Micsoda mozgalmas idő ez ? Talán ismét lázadás Judának annyi véráztatta földjén ? Talán Efraim zenditi meg harczi kürtjét a római hatalom ellen ? Nem ! Augusztus császár akarja kielégíteni nagyravágyó hiúságát: ez a népszámlálás ideje. Egyidejűleg micsoda csodálatos dolgok történnek égen és földön ! Uj csillag tűnik fel napkeleten s lesz vezetője bölcseknek, kiket szivük vágyó sejtése
