Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-23 / 17. szám

1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. április 23. sőt gazdag nagybácsi is. Szerencsé­seknek mondottam őket annyiban, hogy legalább az édes anyjuk nem hűtötte meg magát éjszakai mosásban, ők pedig egytől egyig meg nem fagytak még 4 éves koruk­ban a templom ajtajában, mint az a kis koldus gyermek, kit hazánk koszorús regény Írója oly szépen megörökitett. Emlékeztettem őket dicső multjokra, előadván nekik, hogy a történelem már a Jagellók korában beszól olyan ifjakról, kiknek apjukat leütötte a hajókétól, — de olyanokról egy árva szót sem tud, a kiknek anyjuk mosás közben meg- hütötte volna magát. Buzdítottam őket, hogy ápolják gondosan a tes­tületi szellemet, minden erejűkkel arra törekedjenek, hogy minél több apát leüssön a hajókötél s Így társa­ságuk tagjainak száma rohamosan növekedjék. Mert hiszen az ilyen halálnem esetleg a nemzet érdekeit is nagyban előmozdíthatja. Ha pl. Básta Györgynek, vagy Karaffának apját még ideje korán leütötte volna a hajókötól, nem lett volna-e boldo­gabb Magyarország ? Végül figyel­meztettem őket jelvényükre, a falon függő kötélre, mondván, hogy mind­végig maradjanak hívek hozzá, utolsó lehelettikig ne szakadjanak el tőle s ha netalán valami erőszak eltá- volitaná arról a szögről, ők maguk töltsék be az üresen maradt helyet! A hatás leírhatatlan. Szűnni nem akaró taps, viharos éljenzés. Szónokot számosán üdvözlik. Ettől a naptól, illetőleg estétől fogva a külvárosi gyárakban nem volt népszerűbb ember, mint én. Azonban népszerűségem s vele együtt elnökségem is igen rövid éle­tű volt. Magam akartam igy ; mert csakhamar megkollett bánnom, hogy elfogadtam a kecsegót. Ugyanis az én asztal-társaságom némely tagjainál nemsokára egy külö­nös betegség kezdett jelentkezni : a zseb-zsába. Azt hiszem, igen kevés ember tudja, hogy voltaképpen mi lyen nyavalya a zsába általában s milyen a zseb zsába különösen ; azért czólszerűnek tartom röviden meg­magyarázni. Ha a zsába az ember­nek valamelyik lábában van, akkor a fejében érez fájdalmat ; ha pedig a fejében van a zsába, akkor egyik, vagy másik lába érzi a heves fájdal­mat. Ha bal karunkban lappang a zsába, a jobb karunk szenved és megfordítva. Szóval a fájdalom min­dig a csirájával ellenkező részen, vagy oldalon jelentkezik. Még fur­csább neme a zsábának az. ha a baj gyökere egyik emberben van. de ,a másik ember érzi a fájdalmat. Es éppen ilyen a zseb-zsába. Pl. ha én valakinek a zsebében vagyok, akkor nem az én fejem fáj, hanem azé a valakié, vagyis a hitelezőmé, mi­helyt meggyőződött róla, hogy ha csak a nagy harang meg nem fizet neki. én tőlem ugyan sohsem lát pénzt. (folytatása köveik.) * S Felolvasás. Bernáth Lajos, gymnasiumunk tudós tanára, kinek „Protestáns iskoladrámák“ eziinű munkáját nemrég ismertettük, e hó 16-án a budapesti néprajzi társaság felolvasó ülésén irodalomtörténeti kutatásainak egy újabb termékét mutatta be. „Magyar népmesék a XVIII. századból“, ez volt előadásá­nak a tárgya. Kimutatta, hogy ver­ses formájú népmesék már a XIV. századból voltak, de prózai népmesé­ink legrégibbjei csak a XIX. első negyedéről voltak ismeretesek, — ezek is csak Gaál György és MajhUh János gróf gyűjteményeiből, melyek akkor (1822. és 1825-ben) németül jelentek meg, a mi bizony elég furcsa színben tünteti föl az irodalmi állapotokat. — Bernáth tanár kuta­tásai közben már a XVIII. század utolsó negyedéből akadt három föl­jegyzett népmesére. Mind a három kálvinista oskolában foglaltatott írásba. Az egyiket (Mese a világke­rülő fekete emberről) Virág Pál debreezeni diák irta le 1797-ben, — A másikat (A csing ember, vagyis a vasorru bába férje (Császári Lósi Pál irta 1800-ban Kecskeméten, a harmadik (Mórió házassága) 1773-ból ered Szathmáry T. Sámuel sáros­pataki preceptortól. — Hisszük, hogy a jeles tanár még sok érdekes irodalmi adatot fog fölfedezni a kál­vinista iskolák múltjának buvárlata közben, mert ezek az oskolák min­denkor mentsvárai és melegágyai voltak a tősgyökeres magyar iro­dalomnak. Népesedési mozgalom. — április 16 április 22. — Születtek : Szabó József és Jakus Veronának Hermina nevű leányuk. Puruczki Sándor és Árvái Máriának iker szü­lőtt István és János nevű fiuk. Lakos Béniámin és Molnár Erzsébetnek Imre nevű fiuk. Bauman József és Szabó Cs. Zsuzsannának László nevű fiuk. Benedek Antal és Daczi Julian­nának Béniámin nevű fiuk. Elmer Miklós és Segesvári Teréziának Terézia nevű leányuk. Zsebé János és Kardos Juliánnanak László nevű fiuk. Orbán Antal és Kis Zsuzsanná­nak József nevű fiuk. Molnár István és Bacsó Zsófiának Katalin nevű leányuk. Csere P. József és Szűcs Teréziának Juliánná nevű leányuk. Paragi Antal és Tóth Erzsébetnek Eszter nevű leányuk. Nagy Czirok Sándor és Nagy V. Sz. Juliánodnak Eszter nevű leányuk. Meghaltak: Szőke Zs. Etelka 2 hónapos kor­ban. Barta Béla 1 hónapos, Purupzki István 12 órás, Puruczki János 20 órás, Takács József 2 hónapos, Takács János 72 éves, Keniya Etel 19 hónapos, Suba Sándor 4 éves, Búza Zsuzsanna 05 éves, Kis Imre 25 éves, Rajcsány István 3 éves, Kovács Etel 8 éves korban. Házasságra kihirdettek: Jaszanovies Sztánkó Béniámin Laezi K. Teréziával. Krupineza La­jos Ivuklis Judith majsai lakossal. Berta István Tóth Rozália kisteleki lakossal. Püspök György Vas Kata­linnal. Egyhekéltek: Opóczki Pál Orbán Juliannával. Csapi Sándor Porizs Juliannával. Paprika Béniámin Csányi Bátor Ilonával. Közgazdaság, Budapesti gabonaárak ápril 22. Búza 72—80 kilós 8 k. 65 fillértől 9—35 fillérig. Rozs 7'05—7’25-ig. Árpa 5'75— 6 20-ig. Tengeri 4 70—4 80-ig. (ár 50 kiló súlyban értendő.) Budapest-Ferenczvárosi sertés vásár április 22. Készlet 375 darab, uj fölhajtás 1032 darab, összes fölhajtás 1407 darab, elszállittatott budapesti fogyasztásra 919 darab, eladatlanul visszamaradt 488 darab. — Napi árak páronként: Malaezok 50—100 klgr. súlyban 72.-86.— 120— 180 klgr. súlyban 94. —104.— 220—280 klgr. súlyban 96.—105.— 320—380 klgr. súlyban 96. —104.— 400—500 klgr. súly­ban 88.—90.— korona. Präger Ferenc/ felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents