Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-25 / 43. szám
Ili. évfolyam Halas, 1902, október 22, 43. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ELŐFIZETÉSI .А-Ег^ЕС: Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1762. Hirdetési árak : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. 3STyilttér : soronként 25 fillér. А к özigazgatás egyszerűsítése. Akinek valaha ügyes-bajos dolga akadt valamely hatóságnál, (s kinek ne akadt volna még ?) ösmeri azt a sok Kálváriát, melyet át kell szenvednie, — inig a legjelentéktelenebb ügyét elvégezheti, A Poncziustól-Pilá- tusig való idötrabló lótás-futás, az illetékességi kérdés eldöntése körüli hercze-hurcza, a hivatalos czopf épségben tartására és lelkiismeretes megőrzésére fordított fáradtság, az akta- szaporitás művészetére áldozott Írási munkák, bélyegköltségek, prókátor — dijak : mind olyan szépen beleilleszkedtek közigazgatásunk mai rendszerébe, hogy még gondolatnak is merész elképzelni, hogy lehet mindezektől a közigazgatást szaturálni. Ebbe a merész vállalkozásba fogott a belügyminiszter. De nehogy valaki azt higyje, hogy egy csapásra megszűnik az egész most divó hivatalos eljárás, sietünk megjegyezni, hogy egyelőre csak arról van szó, hogy a közigazgatást megtisztítsák minden olyan felesleges sallangtól, mely a közigazgatás menetét meglassítja, vagyis ez idő szerint csak »egyszerűsítenie akarják a közigazgatást, ami azonban még nem jelenti azt, hogy az menten olyan ideálisan egyszerű lesz, aminőnek az egyszerű ember elképzelni szeretné. De mindenesetre megtették az első, döntő lépést. 1903. január i-én életbe fognak lépni a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény alapján alkotott eg/szerüsitési rendeletek, úgy mint a vármegyei és járási, a községi és közjegyzői, a közigazgatási bizottsági, az árvaszéki és gyámhatósági ügyvitelről, továbbá megyei pénztárak és számvevőségek államosításáról, a járási, számvevői intézmény behozataláról szóló törvény és szabály- rendelet. Egyik a legnagyobb előnye ez intézkedésnek, hogy gyorsabbá és olcsóbbá teszi a közigazgatást, de nem csekély előnye az is, hogy az ország valamennyi vármegyéjében egyöntetű lesz az eljárás. Örömmel lehet tehát ezt az újítást üdvözölni, mert a hivatalos czopf kiküszöbölése első kísérletének tekinthető. Most már bízni lehet abba, hogy az egyszerűsítéssel járó előnyök meg fogják győzni az illetékes, mérvadó köröket, hogy az ügyek elintézésénél nem a legfontosabb a bürokratizmus féltve őrzött fentartása. S amint látni fogják, hogy a hivatalnoknak nemcsak a poros akták gondozójának kell lennie, hanem első sorban az a hivatása, hogy a közigazgatás lényegének szentelje munkáját : csakhamar egészséges élénkség fog bevonulni a közigazgatásba, a hivatalos munka nem lesz lelketölő sablon, hanem gondolkozás müve s a hivatalokból életrevaló, üdvös kezdeményezések fognak kiindulni. Nem utolsó előnye az ujitásnak az sem, hogy az uj rend értelmében minden törvényhatóságnak külön hivatalos lapja lesz, ami a vidéki hírlapirodalmat jelentékenyen fölfogja lendíteni. Végre is belátják, hogy nemcsak a fővárosi sajtónak, hanem a vidékinek is megvan a maga nagy jelentősége, melyet kellően méltatni a nemzet érdeke. Mert azok az apró erek, melyek ugyan a fővárosban összefutnak, — csakúgy hozzátartoznak az ország szervezetéhez, épp olyan fontos szerep jut nekik a közvélemény irányításában, mint a fővárosi orgánumoknak. Kartellek. Nem szép, nem is illatos, mire se való a csalán, sót annyira haszontalan, hogy — a közmondás szerint — még a ménkó se üt belé; a szamárnak mégis legkedveltebb falatja. Amint látjuk-, van olyan dolog, amit ál- taláoan legalább is feleslegesnek tartanak, mégis akadnak, akik örülnek neki s kapva- kapnak rajta. Közgazdaságunknak is megvan a maga csalánja. Úgy nevezik, hogy : kartell. Ha- hogy a gyárosok látják, hogy a nyerstermények árai és a munkabérek emelkednek, a konkurrenczia meg mindig olcsóbban vesztegeti az előállított czikkeket. ha látják, hogy a meggazdagodás útját mindenünnen eltor- laszo'ják s legfeljebb a tisztességes megélhetésnek engednek teret, — akkor a nagy gyárosok a világ nagy piaczán hangos szóval kikiáltják, hogy „baj van Köpeczen ;* menten összeállnak, közös megegyezésre lép nek s akár ring, akár tröszt, akár pedig kartell jóhangzásu cég alatt megindul a kikorrigált szerencsével folyó nagy szabású üzérkedés. S megy minden, mint a karika- csapás. Győz az erősebb az egész vonalon. A nagygyárosok közös akarattal fölemelik az árakat, — a kisebb gyárosok pedig óva * kódjának velők versenyre kelni. Legyűrik, leteperik, lehetetlenekké teszik őket az erősek, örülhet a kisebb gyáros, ha a nagy küzdelemből ép kéz-láb kikerülhet, A kisebb gyáros, ha amugyan valami tisztes- ségérzettöl indíttatva, vagy talán az olcsó áru versenyképességének előnyeitől kecsegtetve nem tart velók, egyszerre megszűnik a hitele, a nyerstermény részére megdrágul, száz meg száz oldalról fenyegeti az alámerülés veszélye. A nagygyárosnak ugyanis sokszor csak egy szavába kerül, hogy tönkre tegye a kisebb gyárost, aki áruit olcsóbban meri kínálni. Elég a nyersterményszállitót azzal ijeszteni, hogy megszakítja vele az összeköttetést a tömegesen vásárló nagygyáros, ha a kisebb gyárosnak nem emeli fel az árakat s nem vonja meg tőle hitelét. De meg azután a kisebb gyáros nem dolgozik annyi pénzzel, technikai berendezése se olyan tökéletes, mint a minden tekintetben erősebb nagygyárosé. Neki tehát semmi beleszólása a kartell ügyébe, legfeljebb, hogy ő is aláveti magát a kartell határozatnak. De a kar- tell-kérdés általános megvitatásánál se jut neki nevezetes szerep. A nagy piaczon, ahol a nagygyáros kikürtölte, hogy igy tovább nem dolgozhat, a kis gyáros szavát elnémítja a nagy zaj, mit a nagygyáros csap. Ettől a zajtól azután megsüketülhetsz és csak azt veheted ki, hogy drágább lett a nyerstermény, magasabb a munkabér, a gépek rengeteg pénzt emésztenek és számos más elkopott jelszavakat, amikből napnál is világosabban ki kell tűnnie annak, hogy a nagygyáros nem élhet meg, ha kénytelen-kelletlen föl nem emeli az általa előállított czikkek árát. Te meg, édes közönségem, fizess, ha áru- czikket akarsz; ingyen nem lehet adni semmit, a nagygyáros, szegény, ö is élni akar. S ne vonakodj fizetni, mert itt a parancs, melynek fejére írva vagyou, hogy: kartell. Nem kapod olcsóbban az árut, amelyet nem nél- kü'özhetsz s azzal punktum. Ez a „punktum" az, ami méltán megérdemli, hogy közelebbről megtekintsük. Tehát nem létezik appelláta az ellen, hogy a gyá-