Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-18 / 42. szám
TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MSG-JELSiT IvdlXIbTIDIEIbT ELŐFIZETÉSI IC : Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 » Felelős szerkesztő : DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. XHird-etési árals : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. 2nTуilttéx : soronként 25 fillér. ~Фв Gazdasági ismétlő iskolák. Bárhogy erőlködjünk, bárhány uj tárnát is nyissunk, melyekből az országnak, édes hazánknak bevételi forrásait szaporítjuk, hogy nemzetgazdá- szatilag nyugoti szomszédjaink mögött ne maradjunk : mégis csak az őstermelés képezi legjelentékenyebb jövedelmünket. Féltve kell tehát őriznünk az anyaföld kincseit mindig, de bizonyosan addig, mig helyettesitésökről megizmosodott ipar és kereskedelem nem gondoskodnak. S minden mozzanatot, mely gazdaságunk fejlődésére befolyással lehet, éber figyelemmel kell kísérnünk ; keresni-kutatni kell eszközöket és módokat, melyekkel a földben szunnyadó életerőt fölélesztve termőképességét növelhessük. Okszerűséggel kell művelnünk mindannyiunk éltetőjét: az áldással teli talajt, — hol értelemmel segíteni a természetet, hol meg okkal-móddal kiaknázni jótéteményeit. Ezt a fontos és nemzetgazdászatunkra annyira kiható munkát, azonban csak a tanult és gazda végezheti, épp ezért szükséges, hogy elegendő számú, értelmes gazdáink legyenek. A gazdasági szakiskolák egymaguk nemcsak, hogy nem képesek a meg- kivántató számú gazdákat nevelni, de az ott kiképzett gazdák nem is arra valók, hogy a gazdaság alsóbb rendű munkáit helyesen vezetni. Kezdték belátni, hogy nem elegendő, ha csak a munkát vezető szakférfiú ért a gaz- dászathoz, hanem, hogy egy eddig kellően nem méltatott valóságos kincs rejlenék abban, ha a földmivelő nép maga is értené a modern, okszerű gazdálkodás minden csinját-binját ; s ha arra egyelőre ugyan gondolni sem lehet, hogy magasabb gazdasági, de legalább gyakorlati ismereteket sajátítson el. A kormány felismerte ennek nagy jelentőségét és alig egy-két év előtt létesítette a gazdasági iskolákat. Az intézmény kitűnő reményekkel kecsegtet s most a kormány fölbuzdulva a nyert tapasztalatokon, rendelet utján egységes szervezetet adott ezeknek az ismétlő iskoláknak. Hogy mennyire általánosítják a miniszterek ezeket az iskolákat, kitűnik abból a rendelkezésből, hogy gazdasági ismétlő iskolákat minden oly község köteles állítani, mely többnyire földmiveiőkből áll és legalább negyven ismétlő iskolás gyermeke van. De a kormány legmodernebb rendelkezése, (mely egyszersmind tanúbizonyságot tesz arról, mennyire becsüli a női munkaerőt a gazdaságban), az : hogy a községek, ha legalább öt ismétlő iskolás leánygyermekük van, ezeknek külön gazdasági iskolát kell szervezni. A gazdasági ismétlő iskolák száma tehát nagyon meg fog szaporodni. Ez okos és közhasznú intézmény életbeléptetésével a kitűzött nemes czél könnyen elérhető. A magyar foldmi- velö népet kellően ki lehet oktatni, gazdasági ismereteit tetemesen lehet gyarapítani s ennek hasznát, nem kizárólag a nép, az állam látja, de érezni fogja maga a föld is, mely szakértelem nélküli, felületes gazdálkodás hij- ján nem teszi azokat a szolgálatokat, miket tőle elvárhatunk. A kormány nagyjelentőségű intézkedése hozzásegíteni fogja á földmivelő népet a fejlettebb gazdasági ismeretek megszerzéséhez, a gazdasági haladás és fejlődés gyakorlati módszerének elsajátításához, miknek támogatásával — a föld korrekt mive- lése, czéltudatos kiaknázása révén egy jobb és derűsebb jövő szilárd fundamentumát vetik meg. Ily nagy számú gazdasági iskola rövidesen egy egész nemzedéket juttat széleskörű, nagy értékű gazdasági tudományokhoz, miknek segélyével az amúgy is komoly, dolgos és földjét szerető és alaposan ösmerő földmivelő népre szebb napok virradnának, gazdasági műveltsége és szakértelme mellett dús kincsesé válhat a magyar termő föld, mihez annyi kemény, ve- rejtékes munka, nehéz, tépő gond és csak parányi öröm fűzi. Az uj intézmény üdvös hatásait ma még egész terjedelmükben előre látni nem lehet. Talán a gazdasági ismétlő iskolák megoldják részben azt az égető, nagy és állandóan felszínen levő kérdést, mely legjobbjainknak nagy gondot okoz: a kivándorlási ügyet ; talán a nép szellemének művelése a föld nagymérvű megtermékenyítésére vezet és ennek folytatásaképp a legnagyobb és legsötétebb szocziális kérdések mindenféle és fajta erőszakoskodások, bonyodalmas és szerencsétlen törvények és meddő anket- tezések helyett a praktikus megoldás nyugodt révébe jutnak. Telj es elismeréssel kell adóznunk az illetékes tényezőknek közhasznú intézkedésükért. Sok ily életbevágó, okos újításra volna szüksége hazánknak. Anyakönyv. október 5-től okt. 12-ig. Születtek : Samu András és Leykáf Máriának Mária nevű leánya, Dudik István és Túrosán Máriának István nevű fia, Vilonya István és Gyenizse Jutalmának László nevű fia, Cs. Hunyadi György és László Juliannának Etel nevű leánya, Bangó János és Vödrös Francziskának Zsófia nevű leánya, Akkerman György és SchiindUr Teréziának György nevű fia, Bereczi Ferencz és Keresztúri Juliannának Beinámin nevű fia, Sebők Lajos és Szaiai Rozáliának Judith nevű leánya, Halász D. Venczel- és Tóth Nagy Viktória Juliannának Etelka nevű leányuk. Házasságra kihirdettek: Pálfy József Szabadi Juliánná so'tvadkerti lakossal, Babe- nyecz István Czagán Veronával, Nyerges Imre Beseuyi Juliannával, Ancsa Molnár Demeter majsai lakos Farkas Viktóriával, Novák Ferencz Goczén Juliannával, Kocsis Antal Sárvári Judittal. Egybekeltek : Molnár Sándor özvegy Kárász Györgyné Taskovits Veronával néhai Taskovits György és néhai Szűcs Erzsébet íeáuyával; tanuk Kövecs Antal, Király Gy. István. Elhaltak : Gyenizse Antalné Csefregi Mariid 21 éves, Barka Tamásné Varga Eszter 19 éves, Sörös Pál 10 éves, özvegy Racs- mán Imréné Vörös T. Mária 65 éves, Szatmári G. István 42 éves, Dudik István 22 órás, Könyves László 13 hónapos, Albert M. János 93 éves, özvegy Paprika Imréné Csényi Zsuzsánna 65 éves, Bangó Zsófia 8 napos.
