Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-18 / 42. szám

TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MSG-JELSiT IvdlXIbTIDIEIbT ELŐFIZETÉSI IC : Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 » Felelős szerkesztő : DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. XHird-etési árals : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. 2nTуilttéx : soronként 25 fillér. ~Фв Gazdasági ismétlő iskolák. Bárhogy erőlködjünk, bárhány uj tárnát is nyissunk, melyekből az or­szágnak, édes hazánknak bevételi for­rásait szaporítjuk, hogy nemzetgazdá- szatilag nyugoti szomszédjaink mögött ne maradjunk : mégis csak az őster­melés képezi legjelentékenyebb jöve­delmünket. Féltve kell tehát őriznünk az anya­föld kincseit mindig, de bizonyosan addig, mig helyettesitésökről megiz­mosodott ipar és kereskedelem nem gondoskodnak. S minden mozzanatot, mely gazdaságunk fejlődésére befolyás­sal lehet, éber figyelemmel kell kísér­nünk ; keresni-kutatni kell eszközöket és módokat, melyekkel a földben szunnyadó életerőt fölélesztve termő­képességét növelhessük. Okszerűséggel kell művelnünk mindannyiunk éltetőjét: az áldással teli talajt, — hol értelem­mel segíteni a természetet, hol meg okkal-móddal kiaknázni jótéteményeit. Ezt a fontos és nemzetgazdászatunkra annyira kiható munkát, azonban csak a tanult és gazda végezheti, épp ezért szükséges, hogy elegendő számú, ér­telmes gazdáink legyenek. A gazdasági szakiskolák egymaguk nemcsak, hogy nem képesek a meg- kivántató számú gazdákat nevelni, de az ott kiképzett gazdák nem is arra valók, hogy a gazdaság alsóbb rendű munkáit helyesen vezetni. Kezdték be­látni, hogy nem elegendő, ha csak a munkát vezető szakférfiú ért a gaz- dászathoz, hanem, hogy egy eddig kellően nem méltatott valóságos kincs rejlenék abban, ha a földmivelő nép maga is értené a modern, okszerű gazdálkodás minden csinját-binját ; s ha arra egyelőre ugyan gondolni sem lehet, hogy magasabb gazdasági, de legalább gyakorlati ismereteket sajá­títson el. A kormány felismerte ennek nagy jelentőségét és alig egy-két év előtt létesítette a gazdasági iskolákat. Az intézmény kitűnő reményekkel kecseg­tet s most a kormány fölbuzdulva a nyert tapasztalatokon, rendelet utján egységes szervezetet adott ezeknek az ismétlő iskoláknak. Hogy mennyire általánosítják a mi­niszterek ezeket az iskolákat, kitűnik abból a rendelkezésből, hogy gazda­sági ismétlő iskolákat minden oly köz­ség köteles állítani, mely többnyire földmiveiőkből áll és legalább negyven ismétlő iskolás gyermeke van. De a kormány legmodernebb rendelkezése, (mely egyszersmind tanúbizonyságot tesz arról, mennyire becsüli a női munkaerőt a gazdaságban), az : hogy a községek, ha legalább öt ismétlő iskolás leánygyermekük van, ezeknek külön gazdasági iskolát kell szer­vezni. A gazdasági ismétlő iskolák száma tehát nagyon meg fog szaporodni. Ez okos és közhasznú intézmény életbe­léptetésével a kitűzött nemes czél könnyen elérhető. A magyar foldmi- velö népet kellően ki lehet oktatni, gazdasági ismereteit tetemesen lehet gyarapítani s ennek hasznát, nem ki­zárólag a nép, az állam látja, de érezni fogja maga a föld is, mely szakérte­lem nélküli, felületes gazdálkodás hij- ján nem teszi azokat a szolgálatokat, miket tőle elvárhatunk. A kormány nagyjelentőségű intéz­kedése hozzásegíteni fogja á földmi­velő népet a fejlettebb gazdasági is­meretek megszerzéséhez, a gazdasági haladás és fejlődés gyakorlati mód­szerének elsajátításához, miknek tá­mogatásával — a föld korrekt mive- lése, czéltudatos kiaknázása révén egy jobb és derűsebb jövő szilárd funda­mentumát vetik meg. Ily nagy számú gazdasági iskola rö­videsen egy egész nemzedéket juttat széleskörű, nagy értékű gazdasági tu­dományokhoz, miknek segélyével az amúgy is komoly, dolgos és földjét szerető és alaposan ösmerő földmivelő népre szebb napok virradnának, gaz­dasági műveltsége és szakértelme mellett dús kincsesé válhat a magyar termő föld, mihez annyi kemény, ve- rejtékes munka, nehéz, tépő gond és csak parányi öröm fűzi. Az uj intézmény üdvös hatásait ma még egész terjedelmükben előre látni nem lehet. Talán a gazdasági ismétlő iskolák megoldják részben azt az égető, nagy és állandóan felszínen levő kérdést, mely legjobbjainknak nagy gondot okoz: a kivándorlási ügyet ; talán a nép szellemének mű­velése a föld nagymérvű megtermé­kenyítésére vezet és ennek folytatá­saképp a legnagyobb és legsötétebb szocziális kérdések mindenféle és fajta erőszakoskodások, bonyodalmas és sze­rencsétlen törvények és meddő anket- tezések helyett a praktikus megoldás nyugodt révébe jutnak. Telj es elismeréssel kell adóznunk az illetékes tényezőknek közhasznú intéz­kedésükért. Sok ily életbevágó, okos újításra volna szüksége hazánknak. Anyakönyv. október 5-től okt. 12-ig. Születtek : Samu András és Leykáf Má­riának Mária nevű leánya, Dudik István és Túrosán Máriának István nevű fia, Vilonya István és Gyenizse Jutalmának László nevű fia, Cs. Hunyadi György és László Julian­nának Etel nevű leánya, Bangó János és Vödrös Francziskának Zsófia nevű leánya, Akkerman György és SchiindUr Teréziának György nevű fia, Bereczi Ferencz és Ke­resztúri Juliannának Beinámin nevű fia, Se­bők Lajos és Szaiai Rozáliának Judith nevű leánya, Halász D. Venczel- és Tóth Nagy Viktória Juliannának Etelka nevű leányuk. Házasságra kihirdettek: Pálfy József Sza­badi Juliánná so'tvadkerti lakossal, Babe- nyecz István Czagán Veronával, Nyerges Imre Beseuyi Juliannával, Ancsa Molnár Demeter majsai lakos Farkas Viktóriával, Novák Ferencz Goczén Juliannával, Kocsis Antal Sárvári Judittal. Egybekeltek : Molnár Sándor özvegy Ká­rász Györgyné Taskovits Veronával néhai Taskovits György és néhai Szűcs Erzsébet íeáuyával; tanuk Kövecs Antal, Király Gy. István. Elhaltak : Gyenizse Antalné Csefregi Ma­riid 21 éves, Barka Tamásné Varga Eszter 19 éves, Sörös Pál 10 éves, özvegy Racs- mán Imréné Vörös T. Mária 65 éves, Szat­mári G. István 42 éves, Dudik István 22 órás, Könyves László 13 hónapos, Albert M. János 93 éves, özvegy Paprika Imréné Csényi Zsuzsánna 65 éves, Bangó Zsófia 8 napos.

Next

/
Thumbnails
Contents