Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-18 / 42. szám
munkáját, akik fo'ytoa-folyvást eruyedetle- nü! a nép jóllétéért dolgoznak. Ám végre is be kell látni, hogy a sztrájk mindegyre szaporodó nagy társadalmi bajoknak kifejezője és kell, hogy történjék valami, ami kikü szöböli az okokat, melyek a munkást ilyen kivételes, de ma már, fájdalom, nagyon gyakori fellépésre kényszerítik A munkaadóknak állana e7 leginkább érdekékben. Nekik, akik’ legelső sorban vannak utalva a munkásokra. ők pedig csak úgy segíthetnének a bajon, ha távol tartanák magukat olyan versenytől, mely legtöbbször szörnyű mód elfajul, sót még tisztességtelenségektől sem riad vissza. A munkadóknak áilana módjukban olyan helyzetet teremteni, mely őket is, munkásaikat is kielégíti. Maguk között kellene elintézni a dolgot, mert törvénnyel nagyon nehéz e bajon segíteni. Még pedig nem kartelekkel és trösztökkel kell az orvosláshoz fogni, mer.: ezek, amit a vámon behoznak, a réven ismét elviszik : a fogyasztó közönség sínyli meg a gyárosok e kárho- zatos egyetértését. Séta a pozsonyi kiállításban. (Folytatás). Egy ujaiaku borsajtó is rendkívüli érdeklődést kelt, mert ilyeneket eddig Magyar- országon nem készítettek, valamint nem készítették eddig hazánkban a czég által kiállított magánjáró gépeket sem, melyek könnyű súlyúk következtében igen könnyen járnak. Nem csoda, hogy a gazdák egész nap körülállják ezt a kiállítást s valóságos kincset érő magyarázatokban részesülnek, megértve a sok modem készülék nagy előnyeit s a gazdaságban való kiváló hasznavehető ségüket. At iparcsarnokban sokat bámulják az Ehrenreich Ado:f első magyar sportezipö- ezég (Budapest, Rózsa-iPcza 54. sz., raktár Andrássy-ut 76) készítményeit s nagy bevásárlásokat eszközölnek a kiállított vadász- és lovagló csizmákból, továbbá a fájós lábakra való és angol, va'amint amerikai m d szer szerint készült czipőkből. Fenyőgallyakkal és bogyókkal ízlésesen díszített gyűjtemény ifj. Eichenwald Ede czaczai gyáros fagyapot-, borovicska és málnaszörp-kiállítása, mely Frigyes főhercegnek is feltűnt. Eíchenwaldnak speczi- álitása a legjobb eljárás szerint készített borovicska és á talá iosan ismerik az országban ezt a kitűnő ita t, mint azt a miniszter is magyarázta a főherczegnek. A fagyapot és fenyőmagok felhasználása irá t a fiatal fó- herczegnők is igen érdeklődtek. Nagyszerű iátványt nyújt az Emmerling Adolf budapesti vihar ágyu-gyáros által a kiállítás területén rendezett kivilágítás és tűzijáték. A vadászati pavilionban föltűntek a fő hercegnek Faragó Béla zalaegerszegi fe- nyömagpergető gyárának czikkei s nagy érdeklődéssel hallgatta a neki bemutatott gyáros magyarázatait. A tiszti*ógyár, mely 60 embernek ád foglalkozást, tólgymakk, fenyőmagvak és egyéb a monarchia érdé- szeti faunáját felölelő magvak tisztítására szolgál. Az a föladata, hogy az elpusztult tű- és lomblevelű erdeink ujjáültetéséhez szükséges magvakat megtisztítva hozza forgalomba. Ez igazán szép, impo áns és ami fő, szakszerű és hasznos kiáliif ás, kü önben már rég ismerem az ön ezégét, jegyezte meg a fő- herczeg. A gyárost Lászlóffy erdöfelügyelö bemutatta Széli és Darányi minisztereknek s. A főherczegné is rendkívül érdeklődött e kiállítás iránt s megjegyezte, hogy szintén ismeri a gyárost, mert a királyi herczeg uradalmainak szállít. A gépkiállítás területén van a Fellner és Reschoíszky csiszo'ó korong és csiszoló- papirgyárának rendkívül érdekesen csoportosított kiá litása A monarchia egyetlen e nemű gyára ez s a magyar gyárnak feltűnést keltő czikkeivel nagy a kivitele Angliába, Amerikába, sőt a tengerentúlra is. Ki ünő minőségű gyártmányaiból föltűnnek a malomhántoló korongok, a valódi nexosi görög kövek stb. A gyár Budapesten a Szabo'cs-utczában van. Egy virágkcdvelö abaujmegyei földbirtokos, aki úri passzióból csodaszép dolgokat pro- dukáb, Gürtler Károly különös föitünést kelt a virágaival. Gagy Bátorban levő kertészetéből szebbné'-szebb dolgai vannak. UjdonA sztrájk. Tegnap is olvastunk, ma is olvasunk, holnap is olvasni fogunk sztrájkról. Ha nem nálunk, akkor idegtn földön, ha az egyik szakmából nem, a másikból bizonyára szünetelnek munkájokkal a munkások. Az értelmes embert kell, hogy gondolkodóba ejtse ez a föltűnő jelenség. Hát any- nyira rosszabbodtak a viszonyok, hogy a munkás kénytelen a legerősebb eszközhöz — a fenyegetéshez — fordulnia, hogy helyzetén javíthasson ? Egy darab időre le kelljen mondania kenyérkeresetéről, hogy később elegendő kenyérre tehessen szert a maga és övéi részére ? Bizony-bizony a legtöbb esetben igy van. A munkaadó nagy gondokkal küzd, százíéle teher nehezedik reá és ezt még szerfölött kiélesiti a verseny, amivel szemben erősen kell küzdenie és csak úgy tarthatja fenn magát, ha mindenütt, ahol lehet s gyakran ott is, ahol nem lehetne, megtakarításokat, kia- dásröviditéseket ér el. S azok közé a lehetetlen takarékoskodások közé tartozik a leglehetetlenebb : a munkások bérének megnyirbálása. Annak a szegény munkásnak kell meghozni az áldozatot néhány keservesen megérdemelt filléréből, hogy munkaadója megállhassa a versenyt. Hát az már minden kétségen kívül áll, hogy az ilyen megtakaritás nem egyezik össze a mai humánus fölfogással. A munkás, még ha hiányoznék is kellő intelligencziája, kell, hogy megérezze ennek a kíméletlen eljárásnak hatását. Az észszerüség, az okosság érveivel hiába küzdünk, amikor a szükség parancsol. S amikor a munkás keze fáradságos munkájával önmagát és családját még a legszerényebb igények mellett sem képes eltartani : akkor hiába állunk elő a legíündök- lőbb demosthenesi szónoklatokkal, hiába hozakodunk elő a legfényesebb ígéretekkel: mindezek nem pótolhatják a kenyeret, mely- lyel jóllakni kell annak is, a ki dolgozik, azoknak is, akiket a munkás csekély fizetéséből fentartani kénytelen. Nem akarunk szoczialista elveket hangoztatni és távol áll tőlünk az a szándék, hogy elrontsuk azoknak az emberbarátoknak nemes A HAUS ás VIDÉKE eredeti tárczáj*. Sport Viki meghivja pesti baratnéját a sport mulatságra. My dearT4ittle Mary !*) Sohasem sajnáltam még, hogy debre czeni felső lány koromban abbahagytam az angolt, csak most, a mióta úgy erőt vett rajtunk itt, Halason, a sportláz. Iszonyú unalmas volt az öreg Miss Lou- vis a maga örökös ugató hangjával. Neki köszönhetem, hogy ma alig tudok valamit angolul. Pedig most lehetne ám érvényesíteni 1 Tennisezünk napról napra s az angol műszavakat csak úgy találomra mondogatjuk. Sokszor gondoltam már rád, hogy hej ha most itt lehetne az én kis Marym, a ki az első angol volt az összes Dóczy- libák közt — a hogy bennünket a neveletlen kollégisták elneveztek -r- de sokat segíthetne rajtam. Hanem persze 1 A nagyságos királyi mérnöknének csak úgy *) Kedvesem, kis Marim. hébe-hóba jut eszébe a régi szülővárosa, meg a régi barátnéja. Karády Palitól hallottam, hogy az egész nyáron a Tátrában voltatok és te még nem is dicsekedtél el nekem vele. Pedig gondolhatod, hogy itt nálunk nem sok szórakozás kínálkozik, nagyon szívesen elolvasnám akármilyen hosszú leveledet. Persze azt veted a szememre, hogy én sem irok De mit is írhatnék istenem, ebből a tizedrangu vidéki városból! Most azonban, hogy van miről írni, előkeresem a régi Írószereket, a mikkel! valamikor mindennap beténtáztam az ujjamat Már régen nem Írtam. Szegény néhai naplóm erős zár alatt van a kis anyám iró asztalában, hogy az a csintalan Gyuszi gyerek meg ne találja S vájjon miről akarok én hozzád Írni ? Találd ki! Úgyis tudom, hogy soha sem tudnád kitalálni, hát elárulom. A mig te kis urad oldalán andalogtál a Tátra magas fenyői alatt, hallgattad a tarpataki vízesés moraját, ebben a tizedrangu vidéki városban nagy dolgok történtek. Megala! kitoltuk a Sport Clubbot, megnyitottuk tennispályáját vívótermét s azóta szorgalmasan gyakoroltuk mi lányok a lawn- tennist, a fiatal emberek a vívást s a jövő héten szombaton már megtartjuk az első házi versenyt, a mint azt a mellékelt meghívón is láthatod. Persze nem is a verseny a fő, hanem a tánezmulatság, a mely követi. De azért a verseny is érdekes lesz. A tennisversenyben én is részt veszek, még pedig alapos kilátásaim van nak az első díjra Emlékezhetel rá, hogy szegény Kalocsa Róza néni mindig azért I pörölt rám, hogy a tanulási időt is a ten- nispályán töltöttem s a mademoiselle t is ott haragítottam meg annyira, hogy az utolsó fegyverét is elővette: »A nem pemegy, mekirok a raaka szülők.« Én tehát arra kérlek téged is meg a mérnök urat is, hogy jertek le október 25-ikére Tudjátok, hogy mindig szívesen látunk benneteket Nem féltelek tőle, sem téged, sem a kis uradat, hogy unatkozni fogtok a mi szerény mulatságunkon. Sok-
