Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-04 / 40. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. október 1, 40. szám, HALAS és VIDÉKÉ. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEGJELEN 3ZEEDA.NT. Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 » Felelős szerkesztő : DR. HODOSSV GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. XXird.etési árakc : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. XTyilttér : soronként 25 fillér. A soproni kereskedelmi gyűlés. Senki fia még nem hallotta, hogy hazánkban az agráriusok és merkantilisták kenyeres pajtások volnának: Mindkét részről érdekellentéteket látnak fennforogni, melyek az őszinte barátság akadályául tolják föl magukat. Mig az agráriusok a merkantilistákat olyan osztálynak tartják, mely kenyerükön rágódik, a merkantilisták nemzetgazdaságunk bajaiért amazokat okolják. A dolog részleteiben mindegyik fél hoz fel olyan érveket, melyektől az igazságot kereken megtagadni nem lehet. De a lényegben az objektiv ítélő feltétlenül talál olyan kapcsot, mely e két fontos nemzetgazdászati tényező egyesülésére szolgálhat, éppen csak a gátló kisebb nagyobb bajokat kellene kölcsönös megegyezéssel elhá- ritani. Meg vagyunk győződve, hogy ez lehetséges, bárha bizonyos, hogy mindenesetre könnyebb ezt igy általánosságban ajánlani, mint megtenni. Szinte áthidalhatatlannak látszó nézeteltérés uralkodik mindkét oldalon s az évek óta elharsogó harczi jelszavak mindinkább indulatosabbakká váltak. Az agráriusok a termények jobb értéke- sithetését a kereskedői közvetítés utján kizártnak tartják s a bajok leg- nagyobbjanak tekintik a tőzsdét, melyen hazánkban még tényleg sok hiba tapad. De azért mégse mérnök oly határozottsággal állítani, hogy a tőzsdei intézmény káros, mint ezt az agráriusok hangoztatják. Sőt inkább azt hisszük, hogy a börzét igenis meg kell tartani, de különleges mezőgazdasági viszonyainkhoz alkalmazkodva alaposan át kellene alakitani. A tőzsdei intézmény helyességére bizonyságul szolgálhat Németország, hol körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megrendszabályoz- ták a tőzsdéket, igen szűkre vonták működési terüket, ma pedig a Majna- Frankfurtban tartott kereskedelmi jellegű kongresszuson magának a kormánynak képviselője kardoskodik a I tőzsdei intézmény mellett. Bizonyos, hogy a német kormány nem tenné ezt, ha időközben a tőzsdei intézmény szükségességéről meg nem győződött volna. Hazánkban az agrárizmus és merkantilizmus közti vetélkedés egyébiránt érdekes fordulatokban gazdag s meg kell vallani, hogy e vetélkedés nemcsak meddő vitákat, hanem sokszor üdvös eredményeket is ér el. A vetélytársak ez idő szerint két várost szemeltek ki nemes buzgólko- dásuk színhelyéül. Pozsonyban a mezőgazdák serénykedeknek bemutatni az országnak, hogy tevékenységök hasznosságát dokumentálják, Sopronban meg a kereskedők gyűlnek egybe, hogy bebizonyítsák, mennyire szükséges valamely ország nemzetgazdaságának a jól kifejlődött, tisztességes kereskedelem, mely a mezőgazdaságnak nemhogy testén élősködnék, hanem annak legerősebb, legbiztosabb támasza. Kár volna tehát a soproni kereskedelmi gyűlés jelentőségét alábbszál- litani és szavát meg nem hallgatni. Már az igazság elve is megköveteli, hogy mindkét félt engedjük szóhoz jutni, hogy igy meggyőződhessünk, kinek miben van igaza. Helyesen tette tehát a magyar kormány, amikor erre a gyűlésre is elküldte képviselőjét, aki meghallgatván a kereskedelmi bajokról fölhangzó panaszokat, orvoslásukról fog gondoskodni. Biztosak vagyunk a felöl, hogy úgy az agráriusok, mint a merkantilisták vitáiban sok az igazság; bizonyára mindkét fél feljajdulásának alaposak az okai, miben nagy része van általános nemz; tgazdasági viszonyaink mostoha- ságának. Am ha sokban igaza van az agrárizmusnak is, a merkantilizmusnak is : létezik e kettőn kívül még egy harmadik, melynek nagyobb az igaza, mint amazokénak s amely egyaránt imperative uralkodik mindkét fontos nemzet gazdasági tényezőn s ez — a hazafi,ság. Igen, a hazafiság, mely épp úgy lelkesíti az agráriusokat, mint a merkantilistákat s mely hangosan követeli, hogy a két vetélkedő fél hagyja abba a testvérharczot, béküljön ki egymással s vállvetve együtt működjék a haza jóllétén. Ezt az eredményt várjuk a soproni kereskedelmi gyűléstől és ha ezt elérni képes, akkor nagy és üdvös dolgot alkotott. Anyakönyv. Szept. 2i-től 28-ig Születtek: Tóth István és Lakner Ro záliának István nevű fia, Mártha Kálmán és Harnóczi Máriának Rozália nevű leánya, Veszenhofer György és Fuszenecher Máriának Mária nevű leánya, Babenyecz Cs. Imre és Tóth B. Etelkának Ede nevű fia, Ábrahám Sándor és Sütő Máriának Sándor nevű fia, Gera Mihály és Ronyecz Amáliának Mihály nevű fia Sipos Mihály és Borda Borbálának Erzsébet nevű leánya, Gyöngyi István és Meskó Katalinnak Eszter nevű leánya, Marusa Péter és Há- rász” Erzsébetnek „ Mihály nevű^fia, Gyevi Antal és Keresztúri Máriának János nevű fia Bogdány István és Gönczöl Juliannának Erzsébet nevű leánya, Juhász Mihály és Farkas Veronának Károly nevű fia. Házasságra kihirdettek •• Keresztes Sándor Szanyi Máriával, Egybekeltek: Vekov Ádám budapesti lakos Buvári Jolánkával. Néhai Buvári István és neje Velovár Erzsébet leányával tanuk Fodor Sándor Obermann János. Elhaltak: Gyarmati Julianna 10 éves, Matus Jánosnó Bereczki Veranira 62 éves, Heizler Olga 9 éves, Mucsi Julianna 22 hónapos, Hegyi Anna 77 éves, Barta András 3 éves Fazekas Juliánná 6 éves, Tu- mó Kálmán 15 napos, Budai Lajos 10 éves. A királyi kegyelem. Perneki János és Borbála ellen két rend beli gyilkosság büntette, Perneki Jánosné, Perneki Vincze és Fehér Pál ellen három rendbeli gyilkosság kísérlete és rablás büntette miatt elitéit Dór Péter és Dér Károlyt a kalocsai kir törvényszék a király kegyelmére ajánlotta. Amikor az ajánlat magát 1 az Ítélő bíróságtól indult ki, a király kegyelme bizonyára megadatni fog Ez esetben a büntetés életfogytiglani fegyházra fog átváltoztatni, a delikvens pedig ha magát jól viseli, 15 év eltelté- ! vei fel ételesen szabad lábra bocsáttatik.
