Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-09-13 / 37. szám
37. szám. III. évfolyam. Halas, 1902. szeptember 10, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEG-TELElSr 1\£I ПОЛОГЕ IST SZZEZRHDAxnSr. EbŐPIZETÉSI Helyben egész évre 4 kor. Felévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 > Felelős szerkesztő : DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉAÍERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. Hirdetési ára.Ír : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. IW* 3>Tyilttér: soronként 25 fillér, Megnyílt az iskola. Az iskolaépület komor, szürke falai immár lassan benépesülnek lelkes, za- jongó csapatta!. Munkára kész, tettvágyó, vidám sereg költözik abba a hajlékba, hol komoly munkára, lelki- ismeretes tudásra oktatják a jövő nemzedéket, a fiatalságot. A hosszú tanév izgalmait, fáradalmait a vakáczió alatt kipihenvén az ifjúság — is ujuló erővel, — friss kedvvel és törhetetlen akarattal lát ismét a tanuláshoz, a kellő műveltség elsajátításához, a jövőjének ekziszten- cziáját késziti elő. A czivilizáczió oly fokán állunk ma már, hogy nélkülözhetetlenné teszi bár milyen pályán és téren boldogulni akarónak a tanulást. Helyes és czéltudatos nevelés mellett az ifjúságnak tisztában kell lennie hivatásával. E1 kell ösmernie, hogy a szülő a legnagyobb áldozatok árán taníttatja, iskoláztatja, nehogy idővel, midőn a megélhetés gondjai nyomulnak előtérbe, a szülőt érje vád, hogy megvonta gyermekétől azt, a mi boldogulásához múlhatatlanul megkiván- tatott volna. A szülő dolgozik fárad, latba veti minden erejét, csakhogy gyermeke tanulatlan, tudatlan ne maradjon. Inkább azon van, hogy tapasztalokkal, ösme- retekkel legyen ellátva, szóval emberré váljék, hogy idővel a társadalom, a nemzet örömmel vallhassa magáénak ; találjon benne egykor a haza erős, dönthetetlen támaszra, hü, igaz, tevékeny fiára. A szülő tehát csak kötelességet teljesít, ha áldoz gyermekére. Viszont még nagyobb kötelesség hárul a fiatalságra, midőn a szülő megtesz mindent gyermekének jövője érdekében. Az ifjúságnak a legkomolyabban kell felfognia még idejében, hogy mivel tartozik önmagának, a szülőnek, a társadalomnak és nemzetének. Azt nem várja senki, hogy örökké a könyveket bújja a tanulóság, nem kivonva senki, hogy az éjjelt nappallá téve buzgólkodjék a diákság. Praktikusan, öntudatosan kell a munkát megosztani, úgy jut is, marad is egyéb dolgokra idő. A komoly tanulást föl lehet váltani egy kevés szórakoztató, nemesitö olvasással, kis testmozgással, ártatlan játékkal, mert ezek nem hogy rontanának, hanem épp ellenkezőleg jótékony hatással vannak úgy a szellemi, mint a testi fejlődésre. A lélek épségét, üdeségét, a kedély frisseségét, elevenségét fentartja. A lényeg azonban a kellő mérték szigorú betartása. A túlzásba hajtott cselekedet mindenképpen káros. A legkisebb, egyben a legértékesebb a nap olyatén folosztása, hogy mindenre teljék és semmi sem szoruljon háttérbe. Lebegjen az ifjúság előtt szüntelenül egy szent, magasztos czél : megállapítása saját jövőjének, mely egyúttal a haza jövője is, legyen azzal tisztában mindenki, hogy a szülőnek idővel az érette hozott áldozatot meghálálni kötelessége. Tudniok kell a fiataloknak, hogy egykor belőlük lesznek a hon oszlopai, föerösségei, tőlük függ egy ország sorsa, tőlük várja a nemzet haladását, fejlődését, boldogulását. Komoly, tevékeny, önérzetes munkájukkal fölemelhetnek, — közönyükkel, nembánomságukkal romba dönthetnek egy országot. Az iskola falai között szedjék magukba mindent, minek segélyével künn az élet forgatagában fentarthatják, irányíthatják magukat. E szempontok figyelembe vételével, nyilvánvaló, hogy lelkiismeretesen, komolyan, férfiasán kell venniök hivatásukat ; kötelességtudóknak, buzgóknak és törekvőknek kell lenniök ; mert idővel megsiratják az elröpült esztendőket, miket okosan föl lehetett volna használni, az elmulasztott gyönyörű időt, de a legtöbb esetben már késő a múlt felett való kesergés. Ezért dolgozzanak, mig van alkalmuk ; minden pillanatért kár, mit tétlenül elsurranni hagynak. Föl a komoly, férfias munkára, ne rettegjenek vissza a nagy nehézségektől, óriási akadályoktól, melyek csak látszólag félemletesek, vasakaraterövel, törhetetlen szorgalommal leküzdik a legnagyobb nehézségeket és ekkor látjók, hogy gyerekjáték volt az egész. Dolgozzanak, hogy egykor igaz örömük teljék az életben, munkálkodjanak a hon javára, jóllétére ! Anyakönyv. augusztus 3I-t61 szept. 7-ig. Születtek: Babenyecz Balázs és Tichy Etelkának Balázs nevű fia, Miskei Vendel és Tallér Máriának Kálmán nevű fia, Faddi Ferencz és Király Gy. Veronának Ferencz nevű fia, Forgó István és Bajczi Herminának Mária nevű leánya, Zsigmond Imre és Pintér Gy. Máriának Mária nevű leánya, Rátéti Balázs és László Teréziának Balázs nevű fia, Kis Lajos és Fercsák G. Eszternek Eszter nevű leánya, Kanabé Dénes, József és Rucskay Paula Margit Francziskának Elvira, Mária, Hermina nevű leánya, Banga Sándor és Modok Eszter nek halva született leány gyermekük, Paprika Béniámin és Fekete Erzsébetnek Lajos nevű fia, Horváth Imre és Mészáros Francziskának Imre nevű fia, Bar R. József és Kardos Rozáliának István nevű fia, atkári Gyóni István és Márkus Teréziának Mária nevű leánya, Konkoly Imre és Alajos Juliannának Juliánná nevű leánya, Fehér Sándor és Tajthy Jusztinának Piroska nevű leánya, Kovács Imre és Lehőcz Zsuzsannának Krisztina nevű leánya, Bíró Pál és Lehóczki Erzsébetnek Erzsébet nevű leánya, Tómán István és Bárkány Teréziának Ferencz nevű fia, Pál Károly és Szabó Juliannának Károly nevű fia, Vigh Ferencz és Szombat Bodor Piroskának Ferencz nevű fia. Házasságra kihirdettettek : Vekov Adárn bpesti lakos Buvári Jolánkával, Rácz Péter Rosnyai Teréziával. Elhaltak : Meszes Sándor 21 éves, Kun Antal 3 éves, Kis Eszter 1 napos, Faragó Zsófia, Margit 3 éves, Zsigmond István 6 napos, Bar R Pál 2 hónapos, Weisz Sándor 1 éves, Szommer Mihály 5 éves, Hof szang János 83 éves, Horváth Imre 5 órás, Német Pál 88 éves, Maczkó János 5 éves. Gyümölcs—konzerválás. Gazdasszonyáink hazánk gyümölcs gaz-. dagságát nem eléggé aknázzák ki, arneny- nyiben általában sokkal kevesebbet főz nek be, mint lehetne. Ennek főoka abbail
