Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-09-06 / 36. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. szeptember 3, 30. szám. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDASAGI HETILAP. Iv£IISriDE2Sr ЗГЗЬЖХЭ-АЛЯГ. ELŐFIZETÉSI : Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 8 » Felelős szerkesztő : DR. HODOS'Y GÉZA. Kiadó : KÉ/VlERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. XEird-etési á,ralc : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. ЗЛ"srilttér : soronként 25 fillér. Tanító választás. A községi elemi népiskoláknál üresedésben levő két tanitói állás a mull szombaton tartott iskolaszékí gyűlésen töltetett be. А II. leány osztályhoz Papp Gizella 23 szavazattal 12 ellenében nyilvános szavazással megválasztatott. Az alsó szárnyiskolai ta- n.tói állásnál hevesebb harcz folyt le. A régi megállapodás, hogy a pusztai tanítók mindig elönynyel birjanak a központi állások betöltésénél, ezúttal is irányadóul vétetett. A szavazatlapok által való szavazás elrendeltetvén, Szikszay Gábor balotai tanitó kapott 5, Farkas Krisztina pirtói tanitó 18, Ványi Teréz 14 szavazatot. Minthogy a törvény általános többséget igényel a voksoknál, a két legtöbb szavazatot nyert pályázó fölött uj szavazás folyt le, melynek eredménye szerint Ványi Terézre 17, Farkas Krisztinára 15 szavazat esett. Hir szerint ez utóbbi választás ellen annak megsemmisitése végett fe- lebbezést fognak benyújtani Farkas Krisztina érdekében, indokul hozván fel azt, hogy az elnök az első szavazás eredményének kihirdetése után azt a nyilatkozatot tette volna, hogy Farkas Krisztina megválasztatott és csak azután konstatáltatok, hogy általános szótöbbség kívántatik, és a szavazás újból elrendeltetett, de már akkor Farkas Krisztina pártja közül — abban a hitben, hogy meg van választva, — többen eltávoztak, igy maradt az uj szavazásnál kisebbség! ben. I Mások ellenben azt erősítik, hogy az elnöki kijelentés az első szavazás után nem történt meg, hanem azon hirben, hogy Farkas Krisztina az első szavazásnál legtöbb szavazatot nyert, és bogy a viszonylagos többség is elegendő, nehányan elhagyták a gyü- léstermet, és csak azután — többek kivánatára — olvasta föl az • elnök a törvénynek ide vonatkozó részét, mely általános szavazattöbbséget követel és némi vita után állapíttatott meg az. így Farkas Krisztina szavazói közül, akik a győzelem tudatával távoztak, alig ke tőt-háromat lehetett visszahívni, igy jutott Ványi Teiéz 2 szavazattal többségbe. Sokkal érdekesebb volt Papp Gizella választása. Bevezető sorainkban mint tényt regisztráltuk, hogy Papp Gizella 12 ellenében lett megválasztva 23 szavazatta). De a 12 egyén kire szavazott, maguk sem tudták. Papp Gizella a többi pályázókkal szemben előnyben volt; diplomán, tehetségen, szorgalmán kívül számos tekintetek is megválasztását már eleve kilátásba helyezték, örvendünk is megválasztásának, mégis velünk együtt sokan kíváncsink lehetnek arra, kivel szemben nyerte Papp Gizella ezt a túlnyomó szavazatot. Az illető, vagy illetők neve örök homályba fog veszni, azért is tegyük félre a kíváncsiságot és inkább tételezzük fel azt, hogy Papp Gizellának ellenfele nem volt daczára a mintegy negyedszáz pályázónak. Ennek a talánynak megfejtése igen egyszerű. Valljuk meg őszintén, alig néhány kivételével Papp Gizella mellett foglaltunk állást. A hangulatból előre látható lévén az eredmény es néhányan a szavazást elrendelni kérA HALAS és VIDÉKE eredeti tárczaja, Falvak és mezőkHazánk térés rónája minden jelenségében va 1 valami, a mi az idegenben jobbadán oly benyomást hagy hátra, melyben egy sajátságos kellemetlen érzés a természet nagyszerűségének érzetével vegyül. Mi a beuszü- iottnek éppen oly drágává teszi az alföldet: nagymérvüsége, — mondanék — végtelensége, nyomasztó az idegeure nézve, mindenütt a szertelen hatalmaz itt el, a feltago;ás s az idomok váltakozása rövidséget szenvedett. Az alföldnek csak egy fekvése van; hegy és völgy, éjszaki és. déíi ereszkedök, erdós táj és puszta közt alig tehetni kv-ömbseget. Valaminek nem léte vagy létezése egy kútfőre vihető vissza ; ha tehát valamely — inkább természeti, шш‘ mesterséges — jelenséggel egyszer találkozunk, némi joggal következtethetjük, hogy igen gyakran és igen sok helyütt fog az ismétlődni. A magyar róna egyetlenegy termöheiylyel kínálkozik a vi- ránynak és állatvilágnak épp úgy, mint a mezőgazdaságnak és csak az a kevés, mi ide illendő, áll meg itt, e kevés azonban annál kizárólagosabb uralomra jut és pedig nemcsak kis, hanem az egész területen. Ez áll például a növényvilágra nézve. Az egész puszta növényzete legfeljebb 500 fajt inu'at föl. Magától értetik, hogy itt csak nagy faíkakban fordul elő egy-egy növény. Nemküiomben áll a dolog az állatvilágban. Azok a házi állatok is, melyek egyáltalában találhatók az egész sikságou el vaunak terjedve s mi egy helyütt nem tenyész, aligha fog másutt tenyészni. A vörös lóherrel üleveüíkkel sehol sem boldogulni a voltaképpeni pusztán, az akácz ellenben mindenütt pompásan diszlik. A dohány, melyet csak itt-ott termesztenek, épp úgy megteremne az egész alföldön s igy általában minden. De minthogy a magyar alföldnek .egyetlenegy a'akja van, melyben éghajlata bélyegeztetik, hiányzik az a változatosság is, melylyei másutt növény és állatvilág tekin tétében találkozunk. Egy, a térképre vetett pillantás hasonlóról győz meg a folyamokat illetőleg. Kis folyó vagy patak gyéren fordul elő. A Duna és Tisza közti 100 kilométer széles térséget bejárhatjuk annélkül, hogy csermelyre bukkannánk, épp igy nem akadni a Maros és Fehér Kőrös közí Aradtól Csabáig folyóvízre, nemkülönben a Nyírségben. Csak hatalmas, nagy áram folyamok, nagy végtelen róna, csermely és folyó nélkül, legfeljebb egy gyenge ér rajta. De nemcsak annyiban látszik az irányzat: elnyomni az aprót a szertelennel. Az ember e részben követte a természetet s az is, mit ö teremtett, a szertelen bélyegét hordja magán. Egyetlenegy folyam szabályozása által rengeteg terület szárittatik ki. Egyetlenegy földbirtokos terjedelmesebb uradalomnak parancsol, mint némely német her- czegség. A sikság nem szenvedhetvén az apró falvakat, az ember egyes pontokon annyira összezsufolá lakóhelyeit, hogy némely magyar falu akkora, minő külföldön csak város. N mzetgazdászati szempontból természetesen nem törődnek azzal, városi vagy mezővárosi, nagyközönségi jogokkal van-e valamely helység felruházva, vagy csak a fa u jogait élvezi. A nemzetgazdász nem kérdezősködik politikai kiváltságok után valamely helység jelieméről tudakozódván, hanem iparágai, foglalkozás után. Hazánk ne n volt ugyan bőkezű -városjogok osztogatásában, mindazaltal '«■annak a magyar rónán helységek, melyek kormányzatiig városok, de
